Örök jelen időt hagyott ránk Kocsis Zoltán

Publikálás dátuma
2016.11.20. 18:00
Kurtág György abban bízik: Kocsis Zoltán tovább él szeretetünkben FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Kocsis Zoltán kétszeres Kossuth-díjas zongoraművész, karmester kezében minden gyémánttá lett, mondta mestere, a kilencvenéves komolyzenei óriás, Kurtág György zeneszerző szombaton kora délután a Zeneakadémián, ahol magas közjogi méltóságok, zenésztársai búcsúztatták a november 6-án, 64 éves korában elhunyt művészt. Áder János Bartókkal vont párhuzamot, és kiemelte, hogy Kocsis nemcsak a magyarok kedvence volt. A gyászünnepség előtt a művész tisztelői egy szál virággal róhatták le kegyeletüket.

Százak rótták le kegyeletüket Kocsis Zoltán kétszeres Kossuth-díjas zongoraművész, karmester ravatalánál a Liszt Ferenc Zeneakadémián. A Nemzeti Filharmonikus Zenekar főzeneigazgatójától szombaton reggel nyolc és dél között búcsúzhattak el tisztelői, akik a család kérésére egy szál fehér rózsát vagy kardvirágot tettek a művész felravatalozott koporsója elé.

A világhírű alkotó tisztelői tíz óra után is tucatjával érkeztek, hogy végső búcsút vegyenek Kocsis Zoltántól. A gyászolók a Liszt Ferenc tér felől, a főbejárat melletti kapun juthattak be a ravatalhoz. A kordonnal elkerített hátsó ajtó környékén lapunk arról kérdezett néhány távozó, illetve érkező gyászolót, hogy mit jelentett neki Kocsis Zoltán. Egyikük úgy fogalmazott: szerinte az, ahogyan Kocsis Zoltán játszott, világklasszis teljesítmény volt, a közönség minden percét élvezte. Chopin-szerzeményt az elmúlt évtizedekben más nem tudott megtölteni olyan szenvedéllyel, élettel. Rajta keresztül megelevenedett a zene, mondta.

"Azért éreztem úgy, hogy személyesen is le kell rónom a kegyeletemet, mert körülbelül harmincöt éve járok Kocsis Zoltán koncertjeire, ezek a legnagyobb zenei élményeim. Egy valódi, tündöklő csillag volt a zenei élet egén. Tüneményes személyiség távozott: személyes és zeneművészi vonatkozásban is. Nem szoktam temetésekre járni, de az a minimum, hogy itt, a Zeneakadémián elbúcsúzom tőle" – árulta el lapunknak Ágnes, aki hozzátette, a legjobban azt szerette, ahogyan Kocsis egy Brahms-szonátát, az Opus 5-öt játszotta.

A gyászolók közül kitűnt egy hölgy, aki bottal járó idős asszonnyal érkezett a Liszt Ferenc térre. Kanti Éva lapunk érdeklődésére elmondta, kilencvenéves édesanyja mindenáron szeretett volna elhelyezni egy szál virágot Kocsis Zoltán ravatalánál. "Nagyon tiszteltük, szerettük, éppen ezért nagyon lesújtott a halálhír. Leginkább a csillogó zongorajátékát szerettem, de karmesterként is szépen megállta a helyét. Azt hittem, négy évvel ezelőtti komoly szívműtétjét követően helyre jött. Aztán kiderült, hogy baj van, de azt, hogy ilyen nagy, nem sejtettük" – mondta.

A Kocsis Zoltántól búcsúzók között voltak zenésztársai, tanítványai is. A zárt körű búcsúztatást a Zeneakadémia előtt elhelyezett közepes méretű kivetítőn, valamint a Duna televízióban élőben követhették a zenebarátok. A búcsúztató a Nemzeti Filharmonikus Zenekar előadásával vette kezdetét. Kovács János vezényletével Mozart Requiemjét, elhunyt vezetőjüknek dedikálva, a Zeneakadémia teljesen üres hangversenyterme előtt játszották. A drámai indítás után búcsúztak beszédeikkel a meghívott közjogi méltóságok és a világklasszis zeneművészek.

Áder János köztársasági elnök arról beszélt, hogy Kocsis nem pusztán a magyarok kedvence, hanem a zenei világ élvonalának megbecsült tagja volt. Szólt arról is, hogy a fiatalon befutott művész már tizenegy évesen tisztábban, őszintébben játszotta Bach zongoradarabjait, mint sok érettebb korú pályatársa. Áder személyes hangvételű gyászbeszédében emlékeztetett arra is, hogy Kocsis Zoltán idővel Bartók Béla "odaadó követévé" vált a nagyvilágban, de többek között Strauss, Liszt és Mozart műveit is egyedi hangon adta elő vagy vezényelte. Azt is mondta, Kocsis képes volt arra, amire csak kevesen: játszott és vezényelt egyszerre. Búcsúztatójában kitért arra is, hogy Kocsis november 6-án, éppúgy hatvannégy évesen hunyt el, mint Bartók Béla, és mindketten "maradandó nyomot, örök zenét, örök jelen időt" hagytak ránk.

Különösen megkapó pillanata volt az emlékezésnek, amikor Kurtág György kétszeres Kossuth-díjas zeneszerző és zongoraművész lépett a pulpitushoz, hogy elbúcsúztassa egykori legtökéletesebb tanítványát. A februárban 90. életévébe lépett nagyság rövid néma szünet után azzal kezdte búcsúztatóját, hogy azt mondta, furcsa helyzetbe került, mert a természet azt diktálná, most Kocsis Zoltán álljon a ravatala felett, s nem fordítva.

"Egy hozzád fogható formátumú zongoraművész általában először a saját karrierjét építi. Te, mint egy jó államférfi, kiemelted és megvalósítottad a legfontosabb tennivalókat az egész magyar zenei életben és kultúrában" - folytatta. A megrendült, de méltósággal gyászoló Kurtág említette azt is, Kocsis Zoltánnak köszönhető, hogy Bartók elkezdett közkinccsé válni. Kiemelte, hogy a művész "hatalmas szorgalommal és hangyatürelemmel" adta közre a zeneszerző zongorajátékának fennmaradt felvételeit, ezzel bizonyítva azt, hogy Bartók Béla zongora virtuóz is volt. Kurtág György a tanítványból baráttá vált alkotótárs méltatásában kitért arra is, hogy Kocsis Zoltán – ahogyan ígérte – élete végéig dolgozott. Éppen megérte legutolsó lemezének elkészültét, amelyen Kelemen Barnabás Liszt-díjas hegedűművésszel dolgozott együtt. "Itt élsz tovább a szeretetünkben" – zárta elérzékenyülve búcsúbeszédét Kurtág, aki még azt is mondta, Kocsis révén minden zenemű gyémánttá lett.

A búcsúztatón beszédet mondott Kovács Géza, a Nemzeti Filharmonikusok főigazgatója és Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora, továbbá Mocsári Károly zongoraművész és Perényi Miklós gordonkaművész. A megemlékezést a helyszínen hallgatta Orbán Viktor kormányfő, Schmitt Pál volt köztársasági elnök, Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója, Mága Zoltán hegedűművész, Presser Gábor zeneszerző, előadóművész valamint Rockenbauer Zoltán művészettörténész-etnológus, Szőcs Géza költő, miniszterelnöki kormánybiztos.

Kocsis Zoltánt a búcsúztatást követően családi körben helyezték örök nyugalomra a Farkasréti temetőben.

Elhunyt rákban a legendás énekesnő

Publikálás dátuma
2016.11.19. 17:08
Sharon Jones 2011-ben. FOTÓ: Jemal Countess/Getty Images
Meghalt Sharon Jones, a világ egyik leghíresebb soul/funk énekesnője. 

A hírt Jones honlapján tették közzé: "Mélységes szomorúsággal tölt el minket, hogy Sharon Jones a mai napon hosszú küzdelem után elhunyt."

Az énekesnő 1996-ban adta ki első albumát, és elkezdett felfele ívelni karriere, 2014-ben még Grammy-díjra is jelölték a legjobb R&B album kategóriában.

Jonest 2013-ban diagnosztizálták eperákkal és még abban az évben meg is operálták. Később azonban kiújult nála a betegség, ezúttal hasnyálmirigyrákot fedeztek fel testében, és noha további operációkon esett át és kemoterápiát is kapott, a kór erősebbnek bizonyult nála - írja a Blikk a Guardian alapján.

Jones 2016-ban, rákosan is koncertezett. FOTÓ: Scott Legato/Getty Images

Jones 2016-ban, rákosan is koncertezett. FOTÓ: Scott Legato/Getty Images

Szerző
Témák
rák Sharon Jones

Kocsis Zoltánnak köszönetet mondott a Nemzet Művésze

Publikálás dátuma
2016.11.19. 16:54
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Az utókor, a pályatársak feladata, hogy még szélesebb körben segítsék megismertetni Kocsis Zoltán sokoldalú munkásságát, zenetudományi gondolatait - hangsúlyozta a november 6-án elhunyt kétszeres Kossuth-díjas, Corvin-lánccal kitüntetett, világhírű zongoraművész, karmester, komponista Zeneakadémián megtartott, szombati búcsúztatásán Perényi Miklós gordonkaművész.

Perényi Miklós zenész pályatársai nevében is köszönetet mondott, amiért Kocsis Zoltánnal dolgozhattak és átélhették a közös munka során mindig jelentkező zenei gondolatok szabad áramlását.

Mint felidézte, évtizedeken át megtapasztalhatták Kocsis Zoltán sugárzó zenei képzelőerejét, tökéletes belső és külső hallását, hatalmas munkabírását, legendás memóriáját, egészen egyedülálló arányérzékét. Ezek és még sok más rendkívüli képesség méltó helyére emelték őt a magyar zenetörténetben - fűzte hozzá Perényi Miklós.

A gordonkaművész elmondása szerint Kocsis Zoltán különleges kapcsolata a zenével egészen kisgyermek korában megnyilvánult: már az óvodában komponált. Tanárai később nagyszerű pedagógiai érzékkel bontakoztatták ki rendkívüli képességeit, mégis ami tudás birtokába jutott, azt elsősorban saját alkotó fantáziája és lankadatlan szorgalma erejével érte el. Gyermekkora óta szenvedélyes tudásvággyal rendelkezett, fáradságot nem ismerő szorgalommal és elszánással fejlesztette ki senkivel össze nem téveszthető zongorajátékát - jegyezte meg.

Perényi Miklós felidézte, hogy Kocsis Zoltánnak korán lehetősége nyílt a vezénylésre is, és karmesterként bátran felvállalta a zeneirodalom nagy nehézségű és ritkán előadott szerzőinek betanítását és műsorra tűzését is, sok más zeneszerző mellett azonban különleges kapcsolat fűzte Bartók zenéjéhez.

Szerző