Sokba került Magyarországnak a felminősítés

A múlt hét végén az idei utolsó hitelminősítői értékelés is megtörtént, ez alapján már csak jövőre reménykedhet jobb államadós besorolásban a kormány. Visszatekintve megállapítható, a magyar állampapírokra megítélt legalsó befektetésre ajánlott szint gyengébb, mint amivel az előző Orbán-kormány átvette az országot.

Nem történt csoda, így csak megerősítette változatlan stabil kilátással Magyarország államadós-besorolását pénteken a Fitch Ratings. A devizában és forintban kibocsátott hosszú futamidejű szuverén magyar adósság osztályzata a hitelminősítő bejelentése alapján továbbra is "BBB mínusz", ami a befektetési ajánlású kategória legalsó szintje.

A magyar államadós-osztályzat pénteki megerősítéséhez fűzött londoni elemzésében a Fitch Ratings az osztályzat meghatározó tényezői között azt emelte ki, hogy Magyarország EU-tag, erőteljesek a kormányzati mérőszámok és magas az egy főre jutó hazai össztermék (GDP). A Fitch hangsúlyozta azt is, hogy az elmúlt évek folyómérleg-többletei hozzájárultak a külső adósságállomány csökkenéséhez. A hitelminősítő szerint ugyanakkor még mindig magas államadósság-ráta, amely az idén jó eséllyel a hazai össztermék 74 százaléka lesz, jóllehet a cég által a "BBB" kategóriába sorolt szuverén adósok középértéke 40 százalék.

Sokatmondó, hogy a Fitch a jobb besorolást akadályozó tényezők között említette a bankszektor gyengeségét, valamint az elmúlt időszak unortodox gazdaságpolitikáját, amely a hitelminősítő véleménye szerint a magánszektor alacsony beruházási aktivitásának egyik oka, és hatással volt a magyar gazdaság növekedési potenciáljára is.

A Fitch az idei év egészére 2,1 százalékos növekedést valószínűsített, amit "nyomottnak" nevez a hasonló besorolású gazdaságokéhoz viszonyítva, mintegy jelezve, hogy gondok vannak a hazai gazdaságban. Jövőre a több EU-s pénz 2,6 százalékra gyorsíthatja a magyar gazdaság növekedési ütemét.

A magyar gazdaság jelenlegi helyzete és pozitív kilátásai alapján további javulást vár a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a hitelminősítői besorolásokban is - derül ki a tárca rövid közleményéből, amelyben reagált a Fitch értékelésére.

A Fitch Ratings felülvizsgálatával befejeződött a magyar államadósság hitelminősítői elbírálásainak idei programja. A Fitch május 20-án - a három nagy hitelminősítő közül elsőként - emelte vissza a magyar államadós-osztályzatot a befektetésre ajánlott sávba, a Standard & Poor's szeptemberben, a Moody's Investors Service alig több mint két hete javított a magyar besoroláson.

Öt évig tartott, míg visszaküzdötte magát az ország a befektetésre ajánlott kategóriába. Azt is érdemes felidézni, hogy minősítési fokozatunk 2011-ig - a Bajnai kormány kiigazító intézkedéseinek köszönhetően - magasabb volt, mint amit a hétvégén megerősített a Fitch. Az ezt követően a kormány intézkedései súlyos egyensúlytalanságokat okoztak a gazdaságban, amit sokféleképpen igyekeztek korrigálni, ám legfőképpen a kisembereket sújtó elvonásokkal. Többek között Európa legmagasabb, 27 százalékos áfája, az adófajták számának és mértékének növekedése, a tranzakciós illeték bevezetése csak egy szelete a megszorításoknak. A magánnyugdíj 3000 milliárdjának bekebelezése, a temérdek uniós forrás sem volt elegendő azonban, hogy egészséges szerkezetűvé váljon a gazdaság. Többek között a beruházások elmaradása miatt az elemzők egyáltalán nem bizakodóak az ország növekedését tekintve. A hitelminősítők számára fontos makroszámok jók, ám ezek fenntartása újabb és újabb kreatív intézkedésekre sarkallják a kormányt, olyanokra, amelyekkel pluszbevételt szerezhetnek a költségvetésnek. A múltban sem volt másképp, mint a napi.hu kiszámolta: a magyar költségvetés bevételei 2010. és 2015. között 17 százalékos összesített infláció mellett 24,5 százalékkal, a kiadások pedig 23,5 százalékkal nőttek. A számok javulását tehát az alaposan felsrófolt elvonásokkal érték el. Az újraosztás révén pedig a kormány a neki tetsző területeket, vállalkozókat hozott jobb helyzetbe, közvetlenül is beavatkozva a gazdaság működésébe. A kreativitás jegyébe született a múlt évi növekedési adóhitel, amely több száz milliárd forinttal növelte a büdzsé bevételét, és nem kizárt, hogy az adóparadicsomi állapotokat előrevetítő társasági nyereségadó-csökkentés ötlete hasonló okokból születhetett.