Fenyegetőzik a radikális jelölt

Norbert Hofer azt közölte, ha már 2015-ben elnök lett volna, akkor elbocsátotta volna a kormányt. A radikális Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke a Blick című lapnak adott interjújában azt közölte, hogy az akkori belügyminiszter, a néppárti Johanna Mikl-Leitner már akkor figyelmeztetett a menekültválság veszélyeire, arra, mennyi külföldi gyűlt össze a határnál. „S a kormány semmilyen intézkedést sem hozott” – állította. (Akkor még Werner Faymann töltötte be a kancellári tisztséget.) 

Szerinte az akkori kabinet fellépése „nagyon felelőtlen” volt. „Súlyos jogsértés volt ez, egy igen komoly politikai hiba, s ebben a helyzetben elbocsátottam volna a kormányt” – jelentette ki. Szerinte megválasztott elnökként is ezt tenné abban az esetben, ha „megsértik a törvényeket, s károkat okoznak Ausztriának”. Az FPÖ elnökjelöltje abból indul ki, hogy a kormánykoalíció úgyis szétesik, s előrehozott választást írnak ki.

Hofer nem kímélte Alexander Van der Bellent, aki ellenfele lesz a december 4-én esedékes elnökválasztás megismételt második fordulójában. Szerinte a Zöldek által támogatott, függetlenként induló jelölt mögött „kommunisták” állnak. Ezt azzal indokolta, hogy az osztrák kommunista párt, a KPÖ honlapján mellette agitálna. Nem hisz abban, hogy Donald Trump megválasztása hatással lenne az osztrák kampányra, de szerinte „a hangulatot befolyásolhatja. Visszautasította azt az állítást, amely szerint Ausztria elszigetelődhet, amennyiben őt választják meg hazája új államfőjének.

Szerző

Meghalt a volt államfő

Kilencven éves korában meghalt Kosztisz Sztefanopulosz egykori görög elnök, aki 1995-2005 között állt hazája élén. Egy athéni kórházban, légzési nehézségek következtében vesztette életét – közölték illetékesek. Az 1926-ban született Sztefanopulosznak egy sor fontos tisztsége volt mintegy fél évszázados politikai pályafutása alatt. Első ízben 1958-ban lett a törvényhozás tagja.

A diktatúra végét követően, 1974-ben, a konzervatív Új Demokrácia (ND) színeiben került vissza a parlamentbe, s 1981-ig több miniszteri tisztséget is magáénak mondhatott. Kétszer is megpróbált pártja élére kerülni, kísérletét azonban nem koronázta siker, ezért új pártot alapított, amelynek élén állt annak 1994-es megszűnéséig. 1995-ben a szocialista kormány révén került az elnöki székbe. 2000-ben ismét elnökké választották meg. Államfőként igyekezett távol tartani magát a pártpolitikától.

Szerző

Obama lassú megoldásra számít

Barack Obama nem hiszi azt, hogy lehetséges lenne a gyors megoldás a szíriai polgárháború kapcsán. 

A januárban leköszönő amerikai elnök a Peru fővárosában, Limában elhangzott sajtóértekezletén kifejtette, „nem vagyok optimista a várható fejleményeket illetően”. Ismét éles bírálatokkal illette az oroszok szíriai bombázásait. Utalt arra, hogy Aleppóban sok gyermek vesztette életét, iskolákat romboltak le. Obama mellett Vlagyimir Putyin orosz elnök is részt vett az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) limai csúcsértekezletén, ám a két vezető csak néhány percet beszélt egymással. Bilaterális tárgyalást nem is tartottak. Putyin azt közölte, „tisztelettel” viszonyultak egymáshoz.

Obama azt közölte, nem fogja magát vissza a bírálatokkal az elnöki székből való távozása után sem, abban az esetben, ha utóda olyan lépéseket tesz, amelyekkel az Egyesült Államok alapértékeit veszélyezteti. Ismételten felszólított arra, hogy adják meg a bizalmat a november 8-án megválasztott Donald Trumpnak.

Szerző