Politikus kontra pék - Mennyi lesz a kenyér?

Publikálás dátuma
2016.11.21. 12:29
Fotó: Népszava
A kormány 15 százalékos béremelési javaslatára a pékek 30 százalékos áremeléssel válaszolnának. A kenyér mindig kritikus kérdés volt, és az ár meghatározásában kevésbé számít a pékek szava - írja  hvg.hu.

Újra eljöhet a háromhatvanas (de nem 3,60, hanem 360 forint) kenyér kora, ha a pékszövetség beváltja a fenyegetését, és jövőre 30 százalékkal emelhetik a pékek az élelmiszer árát. Erre azonban nyilván senki nem gondolna olyan nosztalgiával, mint a Kádár-kor hosszú időkig megváltoztathatatlan kenyérárára.

Azt azért egyáltalán nem lehet biztosra venni, hogy ennyire drasztikus lesz az áremelés. Első pillantásra ez garantálná ugyan a kis sütőüzemek életben maradását, paradox módon ugyanakkor a halálos ítéletüket jelentené egy 400 forint közelébe felkúszó kilónkénti ár. A pékek piacát ugyanis két irányból is támadják igen alacsony árakkal. Az egyik oldalon az áruházláncok, például azzal, hogy helyben sütik a pékárut, amire nem is kell a boltban külön munkaerőt alkalmazni. De még inkább azért, mert a kenyeret – akárcsak a tejet – igencsak nyomott áron kínálják. Az olcsó kenyér máig igen hatékony vevőcsalogató módszer, más termékekbe pedig beépítik azt a hasznot, ami a péksüteményeknél elvész.

A versenyt nem csak a legnagyobbak torzítják, hanem kis cégek is. Leginkább az albán gyűjtőnévvel illetett pékségek, amelyeknél a közös pont nem is annyira a nemzetiség (a vállalkozók többsége Koszovóból vagy a volt Jugoszlávia valamelyik tagországából érkezett), hanem az, hogy nem nagyon vagy egyáltalán nem fizetnek adót.

A kérdés az, hogy csupán a bérek emelése jelentene-e akkora pluszköltséget, ami 30 százalékos áremelést indokolna. Úgy számolják, hogy az önköltség – vagyis az adó és a haszon nélkül számított bekerülési ár – egyharmadát teszi ki az alapanyag ára, egyharmadát a rezsi és egyharmadát a munkaerőköltség. Ha leegyszerűsítve így és 300 forintos kenyérrel számolunk, egy 15 százalékos béremelés összege 0 százalékos haszon mellett is valamivel több mint 4 százalékát adja a fogyasztói árnak. Vagyis egy 30 százalékos áremeléssel majdnem meg lehetne duplázni a pékek fizetését.

Számolni valószínűleg a politikusok is tudnak, így kérdés, mennyire veszik komolyan a szövetség áremelési terveit. Az pedig aligha lepi meg a pékeket, hogy a kormány kemény ellenfél.

A teljes cikket itt olvashatja!

Szerző

A bérmegállapodástól függ a nyugdíjemelés?

Emelték a tétet és magasabb járulékcsökkentést kértek a munkaadók képviselői a múlt pénteki egyeztetésen, miután Orbán Viktor kinyilvánította: nemzetgazdasági minisztere menjen el a falig a minimálbéremelés mértékét tekintve. Ebből az következik, hogy nem várható alku a jövő évre megcélzott 15 százalékos minimálbér, valamint a 25 százalékos garantált bérminimum emelésében.

A miniszterelnök ma reggel elhangzott rádióinterjújában tovább fokozta a tárgyalók felelősségét, mondhatni zsarolását, amikor kijelentette, a magasabb minimálbér-emelés magasabb nyugdíjemeléssel is járna. Mint a beszélgetés előzeteséből kiderült, ez alatt azt érti, hogy az emelkedő bérek nyomán nő a fogyasztás, ami pedig magasabb inflációt gerjeszt és ez ad lehetőséget majd a magasabb nyugdíjemelésre. A kormányfő úgy fogalmazott: a tárgyalások sikere esetén a most tervezett 0,9 százalékos helyett az ideivel megegyező mértékű, vagyis 1,6 százalékos nyugdíjemelés lehet jövőre. (Ezek szerint az infláció mértékének "beállítása" is kormányzati hatáskörbe került...)

A vállalkozók képviselői tudomásul vették a javaslatuknál öt százalékkal magasabb minimálbéremelési terveket, és a korábbi öt százalékos járulékcsökkentés helyett immár hatot követelnek jövőre, hogy valamelyest kigazdálkodható legyen a két legkisebb bér emelésének terhe. A kisebb, jellemzően minimálbéren foglakoztató vállalkozások közül még így is sok bajba juthat a bérterhek növekedése miatt.

Az álláspontok látszólag megmerevedtek, ám Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter egy hét végi tv-műsorban a kompromisszum lehetőségére utalt, amikor kijelentette: nem áll messze a kormány elképzelésétől és akár el is fogadható a szakszervezetek felvetése, hogy jövőre 5, azt követően pedig 1 százalékkal csökkentse a kormány a vállalkozók járulékterhét. Kérdés, hogy mit szólnak ehhez a mai egyeztetésen munkáltatók és lesz-e aláírás a keddre tervezett Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán?

Szerző

Ára van Paks 2 uniós engedélyezésének

Publikálás dátuma
2016.11.21. 06:23
FOTÓ: Népszava
Több beszállító, átlátható verseny lehet majd a következménye a Paks 2 engedélyezésével kapcsolatos legutóbbi uniós döntésnek. A múlt heti kormányinfón jelentette be Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy az Európai Bizottság (EB) az európai közbeszerzési szabályozással összhangban lévőnek találták a Paks 2-projektet, és így a múlt héten le is zárták a 2014-ben indított kötelezettségszegési eljárást.

 Az nem derült ki, hogy egyúttal milyen feltételeket szabott Magyarországnak a paksi kapacitásfenntartó beruházás során. A Portfolio ezzel kapcsolatban kérdezte a bizottságot, amely válaszában kifejtette, döntésük azon alapult, hogy a magyar kormány kellőképpen megindokolta a "technikai kizárólagosság" rendelkezését, azaz, hogy miért az orosz félnek adta oda a Paks 2 projektet.

Egy másik kérdésre adott uniós válaszból az is kiderült, hogy Magyarország vállalta, hogy "a projekt egyéb (a reaktorbeszerzésen felüli - a szerk.) részeinek nagy részébe bevon alvállalkozókat, tiszteletben tartva a transzparenciát, az egyenlő bánásmódot és a diszkrimináció-mentességet, azaz a közbeszerzés alapelveit. Ez lehetővé teszi az EU-ban működő gazdasági szereplőknek, hogy benyújtsák ajánlataikat a tenderre és ez garantálja a fair és nyílt piaci versenyt."

A válaszban arányokról nem esik szó, azonban Lázár János a legutóbbi kormányinfón jelezte, a beruházási érték 55 százalékában a speciális berendezéseket kivéve az európai közbeszerzési normáknak veti alá magát Magyarország a 12,5 milliárd eurós beruházásnál.

A projekt indulása előtt azonban további akadályok tornyosulnak még, ugyanis a Reuters értesülése szerint a Bizottság az atomerőmű-építési államközi szerződéssel kapcsolatban indított kötelezettségszegési eljárás megszüntetését azzal hagyta jóvá, hogy jelezte: továbbra is vizsgálja a projekt finanszírozását, miután az ilyen beruházás állami dotálása nem összeegyeztethető az unió vonatkozó energetikai szabályaival.

Szerző