Feljelentették Simonka Györgyöt

Publikálás dátuma
2016.11.21 16:00
Forrás: Facebook
Fotó: /
Feljelentést tett az Együtt Simonka György fideszes országgyűlési képviselő ellen. Az ellenzéki párt gyulai elnöke, Bod Tamás és a pártelnök Szigetvári Viktor a Békés megyei Fidesz-iroda előtt tartott sajtótájékoztatót, ahol ismertették a feljelentés okát, amit "tartozás fedezetének elvonásának" gyanúja miatt tettek a Legfőbb Ügyészségnél még a múlt héten. Az Együtt feljelentését változtatás nélkül közöljük.

Tisztelt Legfőbb Ügyészség!

Alulírott, Bod Tamás az alábbiakban ismertetett tények és kifejtett indokaim alapján ismeretlen tettes ellen feljelentéssel élek a Btk. 405. § szerinti bűncselekmény elkövetése miatt.

Kérem a Tisztelt Legfőbb Ügyészséget, hogy amennyiben más bűncselekmény megvalósulását – is – megalapozottnak látná, akkor az általam megjelölt bűncselekményi tényállástól függetlenül saját hatáskörében járjon el.

Feljelentésem tárgyát egy országgyűlési képviselők, nevezetesen Simonka György fideszes képviselő olyan fedezetelvonó eljárása képezi, mely álláspontom szerint kimeríti – legalább – a nevezett büntetőjogi törvényi tényállást.

Természetesen – függetlenül attól, hogy politikusaink a hazai közélet aktív szereplői – mindenkinek magánügye, hogy a rendelkezésére álló forrásait miképp hasznosítja, erőforrásait miképpen csoportosítja, mit vásárol vagy éppen, hogy mit idegenít el. Vagyonával mindenki szabadon rendelkezik, azt gyarapítani igyekszik, javait céljai szolgálatába állítja, viseli mindennek kockázatát etc. Nyilván az effajta törekvések – természetesen a köz szolgálatának elsődlegessége mellett! – még Simonka Györgynél is megfigyelhetők, és ez teljesen természetes is.

Az azonban álláspontom szerint aggodalomra adhat okot, ha valaki, legyen az országgyűlési képviselő, vagy hétköznapi ember, olyan döntéseket hoz, melyeket gazdaságilag semmi se látszik indokolni, amelyek teljességgel ellentmondanak a piaci szabályoknak vagy akár a józan észnek, és amelyek érdekeiket egyáltalán nem szolgálják.

Nehéz számomra megérteni, vajon miért adja el valaki több épületből álló, óriási telken elhelyezkedő ingatlanát – mely maga és családja lakhatását szolgálja – hogy azután ott bérlőként tovább élhessen.

Simonka György pedig éppen ezt tette. Azzal odáig semmi gond nincsen, hogy eladta újkígyósi házát -  hiszen szabadon rendelkezhetett vele - az azonban már aggályos, hogy ezután miért maradt továbbra is az ingatlan birtokában, mint bérlő?

A helyzet véleményem szerint eléggé abszurd, melyet tovább tetéz a bérleti díj nevetségesen alacsony – 60.000 forintos mértéke! – valamint a tény, hogy az új tulaj történetesen Simonka György unokahúga.

Nem tudom, hogy Simonka Úr unokahúga, vagy maga Simonka György mennyire mozognak otthonosan az ingatlanpiaci kérdésekben és mennyire vannak tisztában a mostani ingatlanárakkal, de annyi bizonyos, hogy ma ezért a pénzért jó esetben egy szobát lehet kivenni Budapesten, Békés megyében pedig egy kisebb lakást.

Ennek fényében a 60.000 forintos bérleti díj, nos, több mint jutányos Simonka Györgyék felé. Persze ezt az összeget sem kellene megfizetnie Simonka Úrnak, ha nem adja el a kérdéses ingatlant. Az ügyben Simonka György unokahúgának motivációja is igen csak megkérdőjelezhető. Miért fektetne valaki egy feltehetőleg több százmillió forint értékű házba azért, hogy utána havi potom 60.000-, forintot profitáljon belőle?

Azt hiszem, egyértelműen látszik mind az adásvétel körülményeiből – különösen a szerződő felek rokoni kapcsolatából-, mind pedig a bérleti díj mértékéből, hogy itt lényegében színlelt szerződésekről van szó a felek között, és azok a valóságban nem azt a célt szolgálták, melyet általában az ingatlanokkal kapcsolatos hasonló ügyletek.

Álláspontom szerint vélelmezhető, hogy a szerződések mögött más érdekek húzódnak, mint amiket e dokumentumok kifejezésre juttatnak, és az is, hogy a felek között van egy mögöttes megállapodás. Ez véleményem szerint abban áll, hogy a kérdéses ingatlan ne Simonka György vagy Simonka György felesége nevén legyen, hanem annak legyen - papíron! - más a tulajdonosa, nevezetesen a képviselő úr unokahúga, és egyben üzlettársa!

Arra, hogy miért volna erre szükség, a tisztelt képviselő úr vagyonnyilatkozata adhat választ, mely elérhető a parlament.hu címen, az alábbi linken.

Simonka György képviselő Úr vagyonnyilatkozatának 10. oldala (mely jelen feljelentéshez mellékletként csatolásra került) ad számot a képviselő esetleges tartozásairól. Az „egyéb közlendők” alcím alatt került megjelölésre egy 357.669.913-, azaz majdnem 360 millió! forintos kezességvállalás. A feljegyzés maga tanúsága szerint egyébként csak utólagosan lett feltüntetve, mintegy kiegészítésként. Bármilyen meglepőnek tűnhet is, a képviselő úr láthatólag nem tulajdonított különösebb jelentőséget ennek a több százmillió forintos kezességvállalásnak.

Simonka György volt cége, a Magyar Termés Tész Kft. érdekében vállalt kezességet akkor, amikor a cége 250 millió forintos banki hitelt vett fel. A cég nem tudta visszafizetni a hitelt, amely tartozásért Simonka úr mint kezes tartozik felelni. Ennek a tartozásnak a rendezéséhez jól jöhetett volna a képviselő úrék újkígyósi luxusingatlana, csakhogy a bank sajnálatára Simonka úrnak éppen a cége elleni felszámolási eljárás megindítása előtt néhány hónappal jutott eszébe, hogy el kéne adnia családi házát az unokahúgának, majd pedig vissza kellene tőle bérelni azt. Ennek eredményeképp a végrehajtás során a képviselő úrtól csupán egy Fiat Ducato típusú gépjárművet tudtak lefoglalni.

Álláspontom szerint a fenti tények nem hagynak kétséget afelől, hogy Simonka György képviselő úr ingatlanának elidegenítése a kérdéses banki tartozás fedezetének elvonását célozta. Hiszen egyrészről történt egy ingatlan-adásvétel, aminek gyakorlatilag annyi foganatja volt, hogy más került bejegyzésre a kérdéses ingatlan vonatkozásában az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként, a valós élethelyzetekben változás nem állott be. Hiszen Simonkáék nem csak hogy nem költöztek ki az ingatlanból – amin elméletileg túl akartak adni – de egy kanapét sem kellett arrébb tolniuk a jogügylet hozadékaként. Másrészről pedig igen csak megkérdőjelezhető a vevő, Simonka György unokahúgának motivációja is, akiről kétlem, hogy a bérleti díjként neki juttatott havi 60.000-, forintból kívánna meggazdagodni.

Simonka György unokahúga álláspontom szerint vagy azért hozott – szintén – gazdaságilag megalapozatlan döntéseket, hogy fentiek szerint rokona fedezetelvonó ügyletének tető alá hozását segítse, vagy azt kell feltételeznem, hogy a kérdéses hölgy rendkívül rossz üzletasszony, melyet azonban – figyelembe véve a földárveréseken nyújtott rendkívül eredményes szerepléseit – őszintén kétlek.

Büntető Törvénykönyvünk a következőképpen rendelkezik a tartozás fedezetének elvonása bűncselekményről:

Btk. 405. § (1) Aki írásbeli szerződés alapján fennálló követelés fedezetéül szolgáló vagyont részben vagy egészben elvonja, és ezzel a tartozás kiegyenlítését részben vagy egészben meghiúsítja, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt a gazdasági tevékenységből származó tartozás fedezetéül szolgáló vagyonra követi el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt különösen nagy vagy azt meghaladó értékre követik el.

(4) Tartozás fedezetének elvonása miatt az elkövető nem büntethető, ha a tartozást a vádirat benyújtásáig kiegyenlíti.

Véleményem szerint Simonka György eljárása maradéktalanul kimerítette hivatkozott bűncselekmény törvényi tényállási elemeit. Simonka György kezességi kötelezettségvállalását, és így abból folyó tartozását ugyanis írásbeli szerződés, konkrétan egy hitelszerződés rögzítette. Emellett a képviselő úr újkígyósi ingatlanának értékesítésével megakadályozta, hogy kérdéses ingatlan végrehajtás alá kerüljön, így részben gátat szabott a tartozása kiegyenlítésének. A végrehajtás során ugyanis a fedezetül szolgáló ingatlan elvonása következtében csupán egy személygépjárművet tudtak tőle lefoglalni, mely a több százmilliós tartozáshoz képest nem eredményezett említésre méltó megtérülést. A cselekmény kimeríti továbbá a (2.) bekezdésben értékelt körülményt is, hiszen kezességvállalására gazdasági tevékenységével kapcsolatban került sor. Mindezeken túlmenően pedig a (2.) bekezdés szerinti bűntett a (3.) bekezdés szerint minősül, tekintettel arra, hogy a bűncselekményt több százmillió forint értékre követték el.

Álláspontom szerint az eset körülményeiből egyértelműen kitűnik, hogy Simonka György képviselő úr kezesi kötelezettsége alól – fentiekben kifejtettek szerint - törvénybe ütköző módon próbált szabadulni, mellyel megvalósította a hivatkozott bűncselekmény törvényi tényállását.

Erre tekintettel kérem a tisztelt Legfőbb Ügyészséget, hogy a feljelentésemben foglaltakat kivizsgálni szíveskedjen!

Szíves ügyintézésüket köszönöm!

Tisztelettel:

Bod Tamás

Szerző
2016.11.21 16:00
Frissítve: 2016.11.21 20:38

Újra kiadhatják Hernádi Zsolt ellen a nemzetközi elfogatóparancsot

Publikálás dátuma
2018.11.18 08:12

Fotó: / Németh András Péter
Horvátország javára döntött az Interpol végrehajtó bizottsága szombaton Dubajban, és lehetővé tette Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója ellen kiadott nemzetközi elfogatóparancs megújítását - közölte honlapján a horvát belügyminisztérium.
A közlemény szerint az ügyben Horvátország és Magyarország írásban alátámaszthatta indokait, miután az Interpol Horvátországgal és Magyarországgal konzultációkat is folytatott. Végezetül mindkét állam részéről lehetőség volt arra, hogy bizonyítékul felhozza állításait az Interpol végrehajtó bizottságának dubaji ülésén, amely után a szervezet Horvátország javára döntött,és megszüntette az összes korábban kiszabott tilalmat - olvasható a közleményben. A Mol Nyrt. az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában hangsúlyozta: meglepetést okozott Magyarországon az Interpol végrehajtó bizottságának döntése, amely Hernádi Zsoltot visszahelyezi a vörös körözési listára. A döntés nem veszi figyelembe az ENSZ égisze alatt működő választott bíróság 2016-os döntését, miszerint nem történt bűncselekmény, valamint a 2018 augusztusi magyar bírósági döntést, amely megtagadta a Horvátország által kiadott európai elfogatóparancs végrehajtását, mert a bíróság szerint - az előzményeket és a körülményeket ismerve - a MOL-csoport elnök-vezérigazgatója nem számíthat tisztességes eljárásra Horvátországban. A döntés azért is keltett meglepetést, mert 2014 óta Horvátország az ügyben semmilyen újdonsággal nem állt elő. Sajnálatos, hogy Horvátország még mindig nem tartja tiszteletben a nemzetközi bírósági döntéseket, és továbbra is úgy törekszik sajátos céljai elérésére, hogy teljesen figyelmen kívül hagyja a számára kedvezőtlen érdemi ítéleteket. Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Magyar Állandó Értekezlet budapesti ülésén elhangzott beszédében a magyar-horvát kapcsolatokról szólva a Mol problémát is érintette. Kifejtette: eddig azt a stratégiát folytatta a miniszterelnöki tárgyalásokon, hogy a Mol-vitát Magyarország gazdasági és cégvitának, nem pedig kormányközi kérdésnek tekinti.
"Igyekeztem elmagyarázni nekik, hogy ha a Mol-problémát felemeljük horvát-magyar államközi kapcsolatok szintjére, az a magyar állam részéről erőteljesebb fellépést fog indokolni és az mérhetetlenül le fogja rontani a horvát-magyar kapcsolatokat"
- jelentette ki.
A korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) 2013-ban emelt vádat Hernádi Zsolt ellen. Az USKOK szerint a Mol vezetője 2008 és 2009 között tízmillió euró kenőpénzt adott át Ivo Sanader akkori horvát kormányfőnek azért, hogy a Mol megszerezhesse az INA horvát olajipari vállalat irányítási jogait. A Mol Nyrt. és Hernádi Zsolt visszautasította a vádakat, leszögezve, hogy soha nem korrumpáltak egyetlen politikust sem, nem adtak kenőpénzt az INA irányítási jogainak megszerzéséért. A Zágráb megyei bíróság 2016 decemberében fordult az Európai Bírósághoz, amiért Magyarország, Németország és Ausztria nem vette figyelembe a Hernádi Zsolt ellen kiadott horvát elfogatóparancsot. A magyar Központi Nyomozó Főügyészség nemzetközi kapcsolatban kötelességszegésre irányuló vesztegetés bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el 2011 júliusában. A főügyészség megállapította, hogy a Mol érdekében és vezetői részéről bűncselekmény nem valósult meg, ezért a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntette. A magyar bíróság 2013-ban megtagadta a horvát ügyészség által kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtását, mivel álláspontja szerint a parancsot ugyanabban az ügyben adták ki, amely miatt korábban már a magyar ügyészség is vizsgálódott, és bűncselekmény hiányában az eljárást megszüntette. A horvát alkotmánybíróság 2015 júliusában hatályon kívül helyezte az Ivo Sanader volt horvát miniszterelnök büntetőügyében hozott ítéletet, amely azt is kimondta, hogy a korábbi miniszterelnök kenőpénzt fogadott el az INA-val kapcsolatban. A Mol elnök-vezérigazgatója 2016 októberében véglegesen lekerült az Interpol körözési listájáról, mivel a szervezet elutasította a horvát államnak azt a kérését, hogy újítsák meg az ellene kiadott elfogatóparancsot. Az ügyben Horvátország korábban már a Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsághoz (UNCITRAL) fordult, amely 2016. decemberi döntésében Horvátországnak a vesztegetésre, a társaságirányításra, valamint a 2003-as részvényesi megállapodás állítólagos megszegésére vonatkozó valamennyi kérelmét elutasította. Horvátország ennek ellenére úgy döntött, folytatja a horvátországi büntetőeljárást és közvetlenül a magyarországi igazságügyi szerveknek küldte el a Hernádi Zsolt ellen kiadott európai elfogatóparancsot, valamint 2018 augusztusában újra kérte az Interpoltól, hogy újítsa meg a Mol elnök-vezérigazgatója ellen korábban kiadott körözést. A horvát rendőrség ezt azzal indokolta, hogy az Európai Unió Bírósága júliusi döntése szerint az uniós tagállamok igazságügyi hatóságai kötelesek határozatot hozni a részükre továbbított minden európai elfogatóparancs ügyében, annak végrehajtása nem tagadható meg azon az alapon, hogy az ügyészség megszüntette a büntetőügyben folytatott nyomozást, amelynek során az érintettet tanúként kihallgatták. A magyar Fővárosi Törvényszék augusztus 23-án ismét megtagadta az európai elfogatóparancs végrehajtását. A törvényszék a döntését azzal indokolta, hogy "fennáll a veszélye annak, hogy a terhelt átadása esetén sérülne a tisztességes eljáráshoz való joga és nem lenne biztosítható az ügy pártatlan elbírálása".
2018.11.18 08:12

A Szabadság híd a budapesti demokraták jelképe

Publikálás dátuma
2018.11.18 00:02

Fotó: MTI/ Koszticsák Szilárd
Budapest akkor lehet szabad és virágzó város, ha főpolgármester nem a Fidesz-elnökével köt paktumot, hanem az emberekkel állapodik meg.
Fáklyagyújtással és felvonulással emlékezett Budapest 145 évvel ezelőtti egyesítésére az MSZP és a Párbeszéd a Szabadság híd pesti hídfőjénél szombat este. Budapest úgy mondja el 145 éves történelmét, hogy a jövő nemzedékeinek követendő példát mutat és intő példát is nyújt: minek nem szabad megtörténnie, hangsúlyozta Molnár Zsolt. Az MSZP budapesti elnöke arra kérte a résztvevőket, vegyék kezükbe a város sorsát, formálják a jövőt, egyesítsék Budapest szabadságszerető választópolgárait az önkormányzati választás és az azt megelőző "iránymutató" budapesti előválasztás közeledtével. "Budapest demokratái egyesüljenek, és a Szabadság híd legyen a jelképe annak, ami összetart mindnyájunkat!" - adott még egy szimbólumot az MSZP kék szívéhez (lásd: az uniós választások logója) Molnár Zsolt. A Szabadság híd azt szimbolizálja, hogy Budapest lakóit a szabadság köti össze, bontotta ki a "híd-hasonlatot" Karácsony Gergely. A Párbeszéd társelnöke szerint mindannyian, akik Budapesten élünk - pestiek, budaiak, óbudaiak, férfiak és nők, autóval vagy kerékpárral közlekedők, idősebbek és fiatalabbak, panelban lakók vagy épp a kertvárosban élők - ennek a városnak a polgárai vagyunk, és megvan a szabadságunk ahhoz, hogy a várost olyan irányba fejlesszük, amerre mi szeretnénk. Éppen ezért, mutatta fel a jövő őszi önkormányzati választás tétjét karácsony, az a tét, hogy az elmúlt kilenc év centralizációja után Budapest polgárai szabad akaratukból visszaveszik-e városuk irányítását. Ehhez viszont az kell, hogy a következő főpolgármester a budapestiek főpolgármestere legyen, és ne a Fidesz elnökével (lásd: az Orbán-Tarlós-paktum), hanem a polgárokkal állapodjon meg. "Azt szeretnénk, ha Budapest "nem alamizsnát kapna a saját kormányától", hanem megkapnánk a "jogos jussunkat" abból a pénzből, amit Budapest gazdasága és lakossága befizet a költségvetésbe", tette világossá Karácsony, hogy míg délelőtt a miniszterelnök álságosan ezermilliárdos fejlesztéskeről beszélt, valójában a kormányzat Budapest minden erőforrását igyekszik kiszippantani.  És nem aprópénzről van szó, figyelmeztetett Horváth Csaba: a budapestiek naponta húszmilliárd forint adót fizetnek be az ország kasszájába, amiből alig kapnak vissza valamit. Nem csoda, hogy a főváros fejlődése megtorpant, így az MSZP fővárosi képviselőcsoportjának vezetője, az itt élők tehetsége, szorgalma, áldozatos munkája kellett ahhoz, hogy Budapest a legnagyobb fővárosok sorába emelkedjen. Az ellenzéki politikus szerint Orbán Viktor miniszterelnök és Tarlós István főpolgármester szombaton "Budapest kifosztásáról" írt alá egyezményt, kettejük szerződése "csak egy blöff" az önkormányzati választásokra. Úgy fogalmazott: Budapestnek olyan vezetője kell, hogy legyen, akinek Budapest az első. 
2018.11.18 00:02