Tovább titkolóznak Ghaith Pharaonról

Publikálás dátuma
2016.11.22. 06:03
FOTÓ: Népszava
Megakadályozta a kormánypárti többség tegnap, hogy a külügyi bizottság beszámoltassa Szijjártó Pétert arról, körözött bűnözőként hogyan kaphatott schengeni vízumot Ghaith Pharaon. Az MSZP-s Demeter Márta és Mesterházy Attila múlt pénteken kérte, hogy a külügyminiszternek a szaúdi milliárdos vízumkiadással kapcsolatos dokumentumait is be kelljen mutatnia.

A tárca tájékoztatása szerint ugyanis Pharaon részére Jordánia budapesti tiszteletbeli konzulja kért szóbeli jegyzékben vízumot 2014. szeptemberében, aki egyben maga Pharaon strómanja - állították a szocialisták. Véleményük szerint Orbán Viktor és a körözött bűnöző Pharaon "szövevényes kapcsolata az évtized politikai botránya, a külügyminisztérium pedig ehhez asszisztál".

Tegnapi ülésén azonban nem vette napirendre a javaslatot a testület, mert a kormánypárti képviselők azt leszavazták. Az MSZP ezért azt állítja, az "urizáló fideszes elit" tovább falaz az Interpol és az FBI által körözött szaúdi üzletembernek. Ez a titkolózás pedig felér egy beismeréssel. A kormánypárti elitnek ezek szerint van mit elhallgatnia, pedig a miniszterelnök és a terroristákat támogató Pharaon kapcsolata olyan botrány, amelynek tisztázása Magyarország külpolitikai és nemzetbiztonsági érdeke.

Orbán még mindig nem számolt el a magyar népnek, hogy mi dolga van Pharaonnal – mondta Juhász Péter tegnap, a parlament előtt. Az Együtt alelnöke szerint az a kérdés, hogy a kormányfőnek miért érdeke falazni egy nemzetközileg kőrözött bűnözőnek. Erre szerinte meg is van a válasz: „a vejével üzletel, a gázszerelője pedig mellé parkolja le a hajóját”. Juhász - miközben felmutatta Pharaon ujjlenyomatait - kiemelte, a Belügyminisztérium terjedelmes aktát állított össze a szaúdi üzletemberről, így kizárt, hogy a kormány ne tudott volna az ügyeiről.

Szerző

Sztrájkra készülnek a szociális szférában

Folytatja a december 5-re tervezett szociális ágazati sztrájk előkészítését a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ), bár szerdán tárgyalóasztalhoz ülnek a szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkárral a 30 százalékos bérkövetelés részleteiről egyeztetni.

A hírt azt követően jelentette be a szakszervezetet vezető Boros Péterné, hogy az utóbbi napokban, sőt még a hétvégén is folytatódott a pengeváltás a humántárcával a sztrájkszervezés jogszerűségével kapcsolatban. A várható sztrájktárgyaláson a kormányt képviselő Nyitrai Imre múlt pénteken még közleményben állította, hogy nem kaptak hivatalos bejelentést a munkabeszüntetés terveiről, márpedig a jogszabályok értelmében ágazati sztrájk e nélkül nem indítható. Az MKKSZ elnöke ezzel szemben tegnapi sajtótájékoztatóján dokumentumokkal igazolta, hogy időben bejelentették a szervezés megkezdését, bár az elektronikusan és hivatalos levélben is megerősített tájékoztatás állítólag nem jutott el az államtitkárságra. A technikai vis major helyzetet telefonon tisztázta a két vezető, így holnap le tudnak ülni a tárgyalóasztalhoz.

Más kérdés, hogy a sztrájk bejelentése óta eltelt néhány napban a kormány drasztikus lépésekre szánta el magát, ami óvatosságra inti az érdekvédőket. Azon ugyanis lehet vitázni, mennyire etikus a kabinet részéről, hogy az egyik fontos érdekvédelmi követelés teljesítése mellett másoktól megvon megszerzett jogokat. Lázár János kancelláriaminiszter és Balog Zoltán, a humántárca vezetője egyéni indítványa alapján a parlament a héten már tárgyalhatja is, hogy munkaszüneti nap legyen a szociális munka november 12-i ünnepnapja. A javaslatot nyilván elfogadja majd a Fidesz-többség, hiszen a látszólagos gesztus mellett azt is belevették a jogszabály tervezetébe az említett vezetők, hogy szűnjön meg a köztisztviselők napján eddig járó szabadnap. A cinikus megoldás sajnos nem más, mint az utóbbi körben nagy támogatottságot élvező, de a szociális területen kicsinek számító MKKSZ megregulázása.

Szerző

Mozgolódás a Mediaworks-nél

Bár a megyei lapok példányszáma is hatalmasat zuhant az utóbbi időben, ez nem jelenti azt, hogy ne lennének még így is erősek, ha a nyomtatott lappiac más szereplőihez viszonyítjuk őket - vélte az Index.

A megyei napilapok együtt körülbelül négyszer annyi példányban fogynak, mint a legolvasottabb országos napilap, a Blikk, sőt, ha a példányszámot a választópolgárok számához viszonyítva nézzük, akkor az látszik, hogy a Vas Népe 13-szor annyi embert ér el a maga területén, mint arányosan a Blikk. Még a példányszámban legrosszabbul álló Heves Megyei Hírlap is több hevesi választópolgárt ér el arányaiban, mint bármelyik nagy országos napilap. A Blikknél például 2,5-szer többet.

A 18 megyei napilap közül 12 ma már ahhoz a Mediaworks kiadóhoz tartozik, amellyel a Népszabadság megszüntetése miatt volt tele a sajtó októberben, és amelyet a várakozásoknak megfelelően végül valóban meg is vett a Mészáros Lőrinc-közeli Opimus Press Zrt. A kiadó nem sokkal előtte vásárolta fel a Pannon Lapok Társasága (PLT) négy megyei lapját.

A maradék 6 lap felének, az Észak-Magyarországnak, a Hajdú-Bihari Naplónak és a Kelet-Magyarországnak az osztrák vállalkozó tulajdonban álló Russmedia Kft. a kiadója, ám ha helyesnek bizonyulnak a hvg.hu novemberi értesülései, a Russmediával folytatódhat a kormánypárti terjeszkedés. A maradék 3 megyei napilap közül 2, a Kisalföld és a Délmagyar a Lapcom Zrt.-nél van.

A kiadó vezérigazgatója, Pallagi Ferenc októberi lemondásakor ugyan beindultak a találgatások egy küszöbön álló tulajdonosváltásról, ám Pallagi közölte: csupán nyugdíjba ment, nem tud semmilyen vételi ajánlatról. A Magyar Terjesztési Szövetség (MATESZ) adatai szerint a vidéki lapok között a lapcomos Kisalföld vezet toronymagasan, ám a nemrégiben a Mediaworks-höz került Vas Népe és a Zalai Hírlap is szép számokat hoz.

A Mediaworks egyébként tegnap jelentette be, hogy a megyei lapjainak országos tartalmát előállító szerkesztőség élére Szakács Árpádot nevezték ki Takács Zoltán helyére. Szakács a Magyar Időktől érkezett. Korábban a Nagy Magyarország, és a Történelemportál című folyóiratok kiadójaként volt ismert. A Nemzeti Sport élére Szöllősi Györgyöt nevezték ki, Buzgó József korábbi főszerkesztő stratégiai sportkapcsolati menedzserként folytatjamunkáját a Mediaworks-nél. Szöllősi 2007 és 2014 között a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia kommunikációs igazgatója volt. 2010 óta a magyar FourFourTwo magazin főszerkesztője is, tavaly pedig a Magyar Sportújságírók Szövetsége választotta elnökének.

Jobban fogy a Népszava

A MATESZ adataiból nem derülhet ki, hogy hány példányban kelnek el a kormánypárti napilapok, a Magyar Idők és a Magyar Hírlap, ugyanis nem auditálta magát. Meg nem erősített információink szerint ugyanakkor a lapok nagyjából 4500-5000 példányban fogynak naponta, s ehhez képest rengeteg állami hirdetés jut nekik. Novemberben például eddig 33 állami, vagy az államhoz köthető vállalat hirdetett a Magyar Időkben, a Hírlapban 21 nap alatt 6 ilyen volt. A legnagyobb hirdetők között van az MVM Zrt., a Szerencsejáték Zrt., illetve a kormányhoz köthető Polgári Magyarországért Alapítvány.
A vizsgált időszakban a Népszava egyetlen állami hirdetést sem kapott, pedig ha helyesek az információink, akkor lapunk sokkal jobban teljesít, mint a fenti két napilap. Ugyanis a Népszava napi eladásai az utóbbi hetekben több mint duplájukra emelkedtek, amihez nyilvánvalóan köze van a Népszabadság beszüntetéséhez. A lap leállítása előtt hetente átlag 21-22 ezer Népszavát vettek a 10 ezer előfizetőn felül, míg október 8-a után az eladott példányszámok már heti átlag 50-52 ezerre emelkedtek. Az előfizetők száma eddig 3000 fővel emelkedett, az új igénylések nőnek.



Szerző