Megkezdődött az alkotmánybíró-választás

Az Országgyűlésben a határozathozatalok után titkos szavazás kezdődött az Alkotmánybíróság (Ab) elnökéről és négy új alkotmánybíró megválasztásáról.

Az elnöki posztra Sulyok Tamás, az Ab jelenlegi elnökhelyettese a jelölt, az alkotmánybírói posztokra pedig Marosi Ildikó, a Kúria bírája, Horváth Attila jogtörténész, Schanda Balázs, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem alkotmányjogi tanszékének vezetője és Szabó Marcel, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó ombudsmanhelyettes.

A képviselők az Országház Duna-parti folyosóján szavaznak. Ez idő alatt ezen a folyosón csak képviselők és a szavazás lebonyolításában közreműködők tartózkodhatnak.

A titkos szavazás és az értékelés idejére 50 perc szünetet rendelt el Latorcai János ülésvezető elnök.

Szerző

Jeges tűz - A Fidesz-LMP megállapodás ront a helyzeten

A kormánynak sikerült megszereznie az LMP támogatását négy új alkotmánybíró jelöléséhez. A kétharmad elvesztése miatt hónapokig betöltetlen posztokra ma választhatják meg az új bírákat - olvasható az Eötvös Károly Intézet közleményében.

A dokumentum így folytatódik:

A konszenzusos jelöltek biztosan nem fogják helyreállítani az Alkotmánybíróság függetlenségét. 2013 tavaszán először ugyanis többségbe, majd kizárólagos többségbe kerültek azok a bírák, akiket a Fidesz által 2010-ben megváltoztatott jelölési szabályok szerint választottak meg, azaz tisztségük elnyeréséhez elég volt a kormány támogatása.

Az új alkotmánybíráknak és jelölőiknek számolniuk kell azzal, hogy nem független testületet egészítenek ki, hiszen mind a tizenegy jelenlegi alkotmánybírót a kormánytöbbség egyedül jelölte és választotta meg, és az AB új elnöke is ezek közül a bírák közül kerül ki. Egyértelmű, hogy a bíróválasztás nem változtatja meg a testület karakterét, nem teszi az alkotmányosság értékei iránt elkötelezetté az Alkotmánybíróságot.

Az LMP azzal, hogy támogatja a Fideszt az új alkotmánybírák megválasztásában a NER rendszerkritikusa helyett, ezúttal a rezsim konstruktív ellenzékeként lép fel, amivel a NER működtetéséhez nyújt segítséget. Liberális demokráciában a konstruktív ellenzékiség nem csak lehetőség, hanem kötelesség, mert az alkotmányos intézmények csak a kormánytöbbség és az ellenzék kooperációjával működtethetőek. A NER-ben azonban a konstruktív ellenzék az illiberális állam fenntartásához járul hozzá.

Az Alkotmánybíróság így már nem csak a kormánytöbbség által megválasztott bírákból áll majd, hanem ellenzéki támogatást is élvező tagjai is lesznek. Az LMP emlékezetünk szerint alkotmányos ügyekben a menekültválságig mindig tiszteletre méltó, az alkotmányosságot támogató álláspontot képviselt, ezért is különös az Alkotmánybíróság kiegészítését támogató politikai döntése. A Fidesz—LMP megállapodás tehát inkább rontott a helyzeten, mert az LMP támogatása azt a hamis látszatot kelti, mintha néhány új személy bekerülésével az Alkotmánybíróság rendeltetésének megfelelően működő alkotmányos intézménnyé válhatna. Négy új alkotmánybíró, még ha személy szerint ideális választás lenne – erről távolról sincs szó –, semmiképp nem elég ahhoz, hogy az Alkotmánybíróság újra betöltse alkotmányos funkcióját, azaz a közhatalom-gyakorlás korlátja és az emberi jogok védelmezője legyen. A NER ilyen konszolidációja ahelyett, hogy közelebb hozná, távolabb tolja az alkotmányosság helyreállításának esélyét.

Szerző

Jól járnak a katások

Publikálás dátuma
2016.11.22. 11:31
MTI Fotó: Illyés Tibor
Az Országgyűlés kedden elfogadta a kormány őszi adócsomagját, amelynek legfontosabb elemei a kabinet szerint a köztehercsökkentés, a versenyképesség növelése, valamint az adóbürokrácia mérséklése. A változtatások eredményeként nő a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) bevételi határa, az áfában szintén emelkedik az alanyi mentesség értékhatára, egyszerűsödnek az egészségügyi hozzájárulás (eho) szabályai, továbbá az adóhatóság a jövőben szankcionálás helyett szakmai segítségnyújtással támogatja a hibázó adózókat.

A képviselők 131 - kormánypárti, és egy független - igen szavazattal, 38 nem ellenében, 25 - jobbikos és egy LMP-s - tartózkodás mellett hagyták jóvá Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter előterjesztését.

A módosítások értelmében a kata esetében jövőre a kétszeresére - 6 millió forintról 12 millióra - nő a bevételi határ. A nemzetgazdasági tárca szerint így még többeknek biztosíthat jelentős adómegtakarítást és kevesebb adminisztrációt ez az adózási mód, amelyet eddig több mint 160 ezren választottak.

A minisztérium szerint az áfa alanyi mentességi értékhatárának 6 millióról 8 millió forintra emelése hasonló előnyöket hoz, az új limitnek köszönhetően ugyanis még több vállalkozásnak nem kell áfát fizetnie és áfabevallást készítenie 2017-ben.
A Ház döntése alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) jövőre új szolgáltatást vezet be támogató eljárás néven, amelynek lényege, hogy a hatóság azonnal segít, ha egy adózónál kockázatot észlel.

A NAV ebben az esetben ellenőrzés és szankcionálás helyett önellenőrzést javasol, és szükség szerint közvetlen szakmai támogatást is nyújt a hibák, hiányosságok kiküszöbölésére. Az adóhatóság emellett vállalja, hogy jövőre elkészíti az szja-bevallásukat azoknak, akik nem kértek munkáltatói adómegállapítást, vagy ezt a munkáltató nem vállalta.

A kisvállalati adót (kiva) érintő módosítással a kormány a gyors növekedésű középvállalkozásokat is támogatni szeretné, ezért emelték a használhatóság értékhatárát, így a belépési értékhatár továbbra is 500 millió forint marad, ugyanakkor a cégek mindaddig a kivában maradhatnak, amíg el nem érik az 1 milliárd forintos mérlegfőösszeget.

A köztehercsökkentés mellett egyszerűsödnek az egészségügyi hozzájárulás (eho) szabályai is: a különböző jövedelmeket terhelő eddigi öt kulcsot (6, 14, 15, 20, 27 százalék) tartalmazó rendszer kétkulcsossá válik, csak a 14 és a 27 százalékos mérték marad fenn. Emellett 2017-től senkinek nem kell a kamatjövedelem után 6 százalékos mértékű ehót fizetnie.

Jövőre a vendéglátóhelyek adókedvezményt vehetnek majd igénybe az élőzene-szolgáltatás költségeire, a kedvezmény mértéke az adóévben elszámolt ellenérték általános forgalmi adó nélkül számított összegének legfeljebb 50 százaléka lehet.
Az első házasok havi 5 ezer forintos kedvezménye a jövő évtől akkor is 24 hónapig lesz igényelhető, ha az érintettek előtt megnyílik a családi adókedvezmény lehetősége is.

A tartós befektetési számlák esetében lehetővé válik, hogy a számlatulajdonos az ötéves lekötési időszak végén az összeg egy részét adómentesen kivehesse, a többit pedig továbbra is leköthesse.

A startup cégekbe fektető vállalkozásokat adókedvezmény segíti majd, amivel mintegy 40-60 milliárd forintnyi tőkéhez juthatnak a kezdő innovatív vállalkozások. A kedvezményt a befektetés évében és az azt követő három évben lehet igénybe venni, évente húszmillió forintig.

Szintén változást jelent, hogy a kabinet a piaci szereplők kérésére jövő év június végére tolta az étel- és italautomaták úgynevezett automata felügyeleti egységének bevezetését, továbbá szintén a piaci igényekre hallgatva csak 2017 áprilisában lépnek hatályba az új jövedékiadó-törvény főbb rendelkezései. Tállai András adóügyekért felelős államtitkár a javaslat általános vitájában elmondta, január 1-jével lekerül az ár a dohánytermékekről, de az adójegy rendszere megmarad, a zárjegyre az új jövedéki törvény április 1-jei hatályba lépésével állnak át.

A kormány képviselője ekkor beszélt arról is, hogy a megbízható adózók további előnyöket kaphatnak: az automatikus fizetési könnyítés keretében nemcsak részletfizetésre, hanem fizetési halasztásra is lehetőségük lesz, emellett az értékhatár 500 ezer forintról 1,5 millió forintra emelkedik, amellyel szélesebb kör számára válik elérhetővé a kedvezmény.

Új polgári perrendtartási törvényt fogadott el a Ház

Többéves előkészület után új polgári perrendtartási (Pp.) törvényt fogadott el az Országgyűlés. A törvénykönyvet 130 igen szavazattal, 31 nem ellenében, 33 tartózkodás mellett szavazta meg a Ház. Az új jogszabály egyik kiemelt célja a jogviták ésszerű időn belüli lezárása.

A kódex bevezeti az osztott perszerkezetet, ami az igazságügyi tárca indoklása szerint tervezhetőbb, kiszámíthatóbb permenetet tesz lehetővé. Az érdemi tárgyalási szak szerepe is változik: célja, hogy a bizonyítás célirányosabbá váljon. A hatásköri szabályok a törvényben a négyszintű bírósági szerkezethez igazodnak - továbbra is megmarad a két elsőfokú szint -, általános hatáskörhöz a törvényszékek jutnak. Ide tartoznak mindazon polgári perek, amelyek elbírálását törvény nem utalja a járásbíróság hatáskörébe. A járásbíróságok hatáskörébe tartozó ügyeket a jogszabály keretjelleggel határozza meg, ide sorolva például a vagyonjogi pereket. Az új polgári eljárási kódex 2018 januárjától hatályos.

Szigorodtak a feltöltős SIM-kártyákra vonatkozó szabályok

Szigorította a feltöltős SIM-kártyákra vonatkozó szabályokat az Országgyűlés a kormány kezdeményezésére. Pintér Sándor belügyminiszter - elektronikus hírközlésről szóló törvényt módosító - javaslatának minősített többséget igénylő rendelkezéseit 155 igen szavazattal, 44 nem ellenében, az egyszerű többséggel elfogadható passzusokat pedig 155 igen szavazattal, 40 nem ellenében hagyták jóvá a képviselők.

Rögzítették, hogy az előre fizetett szolgáltatások előfizetője az előfizetését nem értékesítheti tovább, és másnak csak akkor adhatja át, ha - a beazonosításhoz szükséges adatokkal együtt - a szolgáltatót előzetesen tájékoztatta. Ennek elmaradása esetén utóbbi 15 napos határidővel felmondhatja a szerződést.

A módosítások a rendőrségi törvényt is érintik. A terrorizmus megelőzése érdekében a határátlépéstől számított öt évig a határrendészeti nyilvántartásban kezelhetik azon harmadik országbeliek ujjnyomatát, akik az államhatárt nem határátkelőhelyen vagy határátlépési ponton lépték át, vagy személyazonosságukat nem tudták hitelt érdemlően bizonyítani.
Új elem az is, hogy - legfeljebb 30 évig - korlátozzák egyes kiemelt biztonságú létesítmények adatainak - például építési tervdokumentációjának - megismerhetőségét.

Az MSZP nemet mond a Fidesz álságos kétharmados törvényeire!
A Fidesz-kormány jogtipró javaslatait ismét árukapcsolásban nyújtotta be társadalmilag fontos, MSZP által is szorgalmazott ügyekkel. E számtalanszor előadott aljas politikai színjáték lényege, hogy a fontos ügyek elárulójaként mutathassák be azokat, akik elutasítják a Fidesznek a jogállamot tovább romboló törvénymódosításait.
Ma két ilyen törvényjavaslatról is dönt az Országgyűlés. A Fidesz-kormány az állami és közszolgáltatást nyújtó intézmények minden műszaki adatát 30 évig titkosító rendelkezést abba a törvénybe helyezte el, ami egyébként az anonim SIM kártyák a bűnözőket, terroristákat kiszolgáló illegális piacának felszámolására irányul.
Hasonlóképpen járt el a Fidesz a Honvéd Egészségpénztár tagjainak kártalanítását megalapozó törvénymódosítással is, amiért az MSZP immár másfél éve küzd. A Fidesz az erről szóló rendelkezést abba a kétharmados törvénybe helyezte el, ami a visszaélésszerű jogkorlátozásokra lehetőséget adó új különleges jogrendi szabályok működtetéséről szól. Ezért az MSZP módosító javaslatot nyújtott be, miszerint csak a Honvéd Egészségpénztár tagjainak kártalanítását szavazza meg.
Egyetlen valóban ellenzéki párt sem engedheti, hogy a Fidesz fontos társadalmi ügyeket túszul ejtő, de valójában jogtipró törvényekkel zsarolja! Ezért az MSZP nemet mond a Fidesz álságos kétharmados törvényeire.

MSZP

Megkezdődött az alkotmánybíró-választás

A határozathozatalok után titkos szavazás kezdődött az Alkotmánybíróság (Ab) elnökéről és négy új alkotmánybíró megválasztásáról. Az elnöki posztra Sulyok Tamás, az Ab jelenlegi elnökhelyettese a jelölt, az alkotmánybírói posztokra pedig Marosi Ildikó, a Kúria bírája, Horváth Attila jogtörténész, Schanda Balázs, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem alkotmányjogi tanszékének vezetője és Szabó Marcel, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó ombudsmanhelyettes.
A képviselők az Országház Duna-parti folyosóján szavaznak. Ez idő alatt ezen a folyosón csak képviselők és a szavazás lebonyolításában közreműködők tartózkodhatnak.

A titkos szavazás és az értékelés idejére 50 perc szünetet rendelt el Latorcai János ülésvezető elnök.

Szerző