Felfüggesztheti az Unió a török csatlakozást

Törökország európai uniós csatlakozásáról, pontosabban az évtizedek óta tartó folyamat felfüggesztésének lehetőségéről tárgyalt tegnap az Európai Parlament. A strasbourgi ülésen részt vett Federica Mogherini az EU kül- és biztonságpolitikai főbiztosa is.

Döntés csütörtökre várható, de nem lesz kötelező erejű, csupán politikai nyomásgyakorlási eszköz az EP kezében. Az Európai Bizottság ettől függetlenül akár folytathatja is a tárgyalásokat Ankarával.

A kérdés azáltal vált sürgőssé, hogy Recep Tayyip Erdogan török államfő múlt héten bejelentette, népszavazást ír ki az EU-csatlakozásról, ha ez év december 31-ig nem történik konkrét előrelépés a tárgyalásokban. Hétfőn pedig úgy nyilatkozott Törökországnak nem kell mindenáron kötnie magát az EU-csatlakozáshoz, inkább beléphetne az Oroszország és Kína vezette Sanghaji Együttműködési Szervezetbe is.

Brüsszel igencsak kényes helyzetbe került, hiszen a török csatlakozási tárgyalások felfüggesztése a menekültválság kapcsán kötött megállapodást is maga alá temetné. Csakhogy Erdogan rezsimje csúcsra járatta a tisztogatást és a júliusi puccskísérlet okán bevezetett szükségállapotot arra használja ki, hogy leszámoljon ellenfeleivel, lebontsa a szekuláris államot és a demokratikus jogállami intézményrendszert. Törökországban ma már a legelemibb egyéni jogokat sem tartják tiszteletben.

Tegnap is újabb gülenistáktól és terroristáktól szabadult meg az ankarai kormány (e két váddal menesztenek és börtönöznek be). A legújabb rendelet értelmében ezúttal 9977 főt távolítottak az állami szektorból, 5434 főt pedig felfüggesztettek. Azok száma, akiket a puccs óta őrizetbe vettek, 115 ezerre nőtt.

Ugyancsak tegnap elfogatóparancsot adtak ki Saleh Muszlim szíriai kurd vezető, a Demokratikus Uniópárt (PYD) társelnöke ellen. Őt azzal vádolják, hogy köze lenne egy februári ankarai merénylethez, amely egy katonákat szállító buszt célzott. A PYD a Washington által támogatott szíriai kurd-arab koalíció vezető ereje, amely az Iszlám Állam ellen harcol, Törökország azonban terrorszervezetnek minősítette. Összességében 48 kurd vezető ellen adott ki elfogatási parancsot a török ügyészség és naponta távolítanak el megválasztott kurd vezetőket..

Hétfőn egy terrorellenesnek mondott nyomozás keretében őrizetbe vették a török hatóságok a főként kurdok lakta délkeleti országrészben található Mardin város korábbi polgármesterét, Ahmet Türköt, valamint a tartomány egyik elöljáróját, Emin Irmakot. November elején letartóztatták a török ellenzéki formáció, a kurdbarát HDP két társelnökét, Selahattin Demirtast és Figen Yüksegdagot, és őrizetbe vették a párt nyolc másik képviselőjét terrorizmus gyanújával.

Ez az intézkedés óriási vihart kavart és felvetette az uniós csatlakozás felfüggesztésének lehetőségét. Ankarát azonban nem hatotta meg, hétfőn nem engedte be az északnyugat-törökországi Edirnébe azokat az EP-képviselőket, akik Demirtast szerették volna meglátogatni a börtönben. Ezek után valószínűsíthető az EP csütörtöki döntése.