Alaptörvény - Vona Gábor az államfőhöz fordult

A köztársasági elnökhöz fordult a Jobbik elnöke az alaptörvény-módosítás ügyében, segítségét kérve a patthelyzet feloldása érdekében.

Vona Gábor szerdán Orosházán, sajtótájékoztatón elmondta, levélben arra kérte Áder Jánost, avatkozzon be, vesse latba tekintélyét, a pozíciójából fakadó erőt az alaptörvény-módosítás és a letelepedési kötvények ügyében kialakult patthelyzet megoldása érdekében. Az ellenzéki politikus közölte, konkrét javaslata is van arról, mit tehetne az államfő, de ezt először személyesen Áder Jánossal szeretné megvitatni.

A pártelnök felidézte, a Jobbik azért nem vett részt az alaptörvény módosításának november 8-i szavazásán, mert Orbán Viktor és a Fidesz nem volt hajlandó és képes arra, hogy az ellenzéki párt által kért egyetlen feltételt - a letelepedési kötvények megszüntetését - teljesítse.

A Jobbik ugyanakkor fenntartja, hogy szükség van az alaptörvény-módosításra. Ennek jeleként lényegében szóról szóra beterjesztették ugyanazt a javaslatot, mint Orbán Viktor, egyetlen mondattal kiegészítve, amely alkotmányellenessé tenné a letelepedési kötvényeket - közölte Vona Gábor. Hozzátette: a parlament igazságügyi bizottsága a Jobbik javaslatát azonban - "mondvacsinált" indokokkal - még napirendre sem volt hajlandó venni. A politikus szerint ez egyértelműen bizonyítja azt, hogy a kormánypártok számára az alaptörvény-módosítás nem is olyan fontos, mint azt a népszavazás után hangoztatták.

Vona Gábor úgy fogalmazott, "nem járt a köztársasági elnök nyakára", amióta Áder János hivatalában van, egyszer találkoztak. Az alaptörvény módosításának kérdése azonban olyan fontos probléma, amely indokolttá teszi a második ilyen megbeszélést, ezért bízik abban, hogy az államfő programjához igazodva, de a lehető leghamarabb sor kerülhet a személyes egyeztetésre.

Szerző
Frissítve: 2016.11.23. 14:53

Orosz rakéták a Kuril-szigeteken

Egy orosz katonai lap szerint Oroszország hadihajó-elhárító rakétákat telepített a Kuril-szigetcsoport négy legdélebbi tagjára, amelyre Japán is igényt tart.

Az orosz Csendes-óceáni Flotta újságja, a Bojevaja Vahta (Harci Őrség) e heti száma szerint Kh-35 (Bal) és Basztyion típusú rakétákat állítottak hadrendbe a japán határ közvetlen szomszédságában. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdai sajtótájékoztatóján indokoltnak nevezte a rakétatelepítést, ugyanakkor kijelentette, hogy ez nem befolyásolhatja Moszkva és Tokió viszonyának fejlődését, különösen a gazdasági szférában, illetve Vlagyimir Putyin orosz elnök készülő decemberi japáni látogatása előtt.

A Kuril-vonulat négy déli szigete (Kunasiri, Itoropu, Sikotan, Habomai) a második világháború végén került a Szovjetunió birtokába, és Oroszország sem hajlandó lemondani róluk. Japán saját Északi Területének tartja őket. A két ország a területi vita miatt még nem írta alá a háborút hivatalosan lezáró békeszerződést, csak fegyverszünet van érvényben közöttük. Kisida Fumio japán külügyminiszter közölte, hogy Tokió "komoly jelentőséget" tulajdonít a rakétatelepítésnek, és megteszi a megfelelő lépéseket.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter augusztusban közölte, hogy az orosz Távol-Keleten 2015-ben elkezdődött az egységes partvédelem kiépítése a Tengermellék déli részétől az Északi sarkvidékig, a flotta felvonulási útvonalainak fedezése és a haditengerészet hadászati nukleáris erői "harci stabilitásának" növelése érdekében.

Szerző

Orosz rakéták a Kuril-szigeteken

Egy orosz katonai lap szerint Oroszország hadihajó-elhárító rakétákat telepített a Kuril-szigetcsoport négy legdélebbi tagjára, amelyre Japán is igényt tart.

Az orosz Csendes-óceáni Flotta újságja, a Bojevaja Vahta (Harci Őrség) e heti száma szerint Kh-35 (Bal) és Basztyion típusú rakétákat állítottak hadrendbe a japán határ közvetlen szomszédságában. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdai sajtótájékoztatóján indokoltnak nevezte a rakétatelepítést, ugyanakkor kijelentette, hogy ez nem befolyásolhatja Moszkva és Tokió viszonyának fejlődését, különösen a gazdasági szférában, illetve Vlagyimir Putyin orosz elnök készülő decemberi japáni látogatása előtt.

A Kuril-vonulat négy déli szigete (Kunasiri, Itoropu, Sikotan, Habomai) a második világháború végén került a Szovjetunió birtokába, és Oroszország sem hajlandó lemondani róluk. Japán saját Északi Területének tartja őket. A két ország a területi vita miatt még nem írta alá a háborút hivatalosan lezáró békeszerződést, csak fegyverszünet van érvényben közöttük. Kisida Fumio japán külügyminiszter közölte, hogy Tokió "komoly jelentőséget" tulajdonít a rakétatelepítésnek, és megteszi a megfelelő lépéseket.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter augusztusban közölte, hogy az orosz Távol-Keleten 2015-ben elkezdődött az egységes partvédelem kiépítése a Tengermellék déli részétől az Északi sarkvidékig, a flotta felvonulási útvonalainak fedezése és a haditengerészet hadászati nukleáris erői "harci stabilitásának" növelése érdekében.

Szerző