Szerintem;egyházak;

- Orbán és az egyházak

Orbán Viktor életében az egyházakhoz és a valláshoz való viszony 3 periódusra oszlik. Az első  a megkeresztelésétől a szülők párttagságán át az úttörő mozgalomig tartott.  A második a nyíltan vállalt ateista szakasz, a 90-es évek közepéig. Ekkorra érik meg benne a hatalom megszerzésének vágya. Ehhez azonban a Fidesz szavazók száma akkor még kevés volt,  ekkor hátat fordítva a liberalizmusnak és az ateizmusnak, az MDF-ből kiábrándult jobboldali és jórészt vallásos embereket, velük az egyházakat próbálták megnyerni.

Az egyházak jó indulatában bízva Orbánék a polgári esküvőjük után 10 évvel megrendezték az egyházi esküvőjüket is,  a gyerekeiket utólag is megkereszteltették. Hogy Orbán Viktor valóban hívő lett-e, vagy sem, nem tudni. Az azonban elgondolkodtató tény, hogy a hatalom megszerzésének célkitűzése és a vallásos tömegek és az egyházak felé fordulás időben közel került egymáshoz. Az orbáni taktika beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Hisz több  egyház is örömmel üdvözölte hatalomra kerülését. 

Egyetlen kormányzati óriásplakát lefestése is sértheti és korlátozhatja mások véleménynyilvánítási szabadságát – állapította meg nemrégiben a Békéscsabai Járásbíróság. Pedig tény: a lefestés maga is a véleményszabadság része. Történet a békéscsabai Jakab Istvánról, alias Szerzetesről, akit a rongálás vádja alól ugyan felmentettek, de az okozott kárt meg kell fizetnie. Továbbá - az ellentmondó rendőri vallomások ellenére - becsületsértésért is elmarasztalták.