Tehát lényegében másodfokon is az adatok kiadására kötelezték a postát, csak a bíróságnak azt kell tételesen megindokolnia, hogy milyen személyes adatokat miért takarnak ki a dokumentumokból. A keddi ítélethirdetésen egyébként a beszámolók szerint számos ügyvéd megjelent az alperesi oldalon, részben azért, mert az MSZP-frakcióvezető 3 külön keresetet adott be a közérdekű adatokért, ám ezt a bíróság első fokon összevonta.
Az időhúzás lehet, annak köszönhető, hogy Tóth érzékeny pontra tapintott, hiszen mint kiderült, pont azokkal az ügyekkel kapcsolatban kért adatokat, amelyek kapcsán nyomozás is folyik a Magyar Postánál. Szakács László frakcióvezető-helyettes még októberben kérdezte erről Polt Péter legfőbb ügyészt, aki összegezte a folyamatban lévő eljárásokat: az egyik nyomozás azt tárja fel, hogyan történhetett e törvénytelenség, amikor az akkor még Spéder Zoltánhoz tartozó FHB Jelzálogbank bevásárolt a Magyar Postába. Nyomoznak a Magyar Posta egyes érdekeltségeinek eladása ügyében is. Ez minden bizonnyal a posta pénzszállító vállalatának átjátszásáról szól. A 2015-ös üzletnek köszönhetően az FHB Jelzálogbank és az akkor még szintén Spéder befolyása alatt lévő Takarékbank verseny nélkül vehették meg a JNT Security felét.
A posta ügyében korábban az MSZP is feljelentést tett, mert a 168 Óra korábban, hogy 50 millió forintot fizetett a Spéder érdekeltségébe is tartozó Takarékbank azért az elsőbbségi részvényért, amellyel cselekvőképtelenné tették a 14 milliárd forintos alaptőkéjű Magyar Posta többségi tulajdonosát, a magyar államot. "Nem kizárt, hogy a Posta felett tulajdonosi jogokat gyakorló illetékesek, akarva, akaratlan, megszegték az állami vagyon hatékony, és gondos kezelésére vonatkozó kötelezettségüket, amikor a Posta irányítási jogait jelentős részben, ellenszolgáltatás nélkül átengedték egy magánbefektetői körnek" - vélte akkor Szakács.