Országos vándorkiállítás indult a Démétér Házért

Publikálás dátuma
2016.11.24. 06:16
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Koszticsák Szilárd, az MTVA/MTI fotóriporterének a csontvelő-átültetésen átesett, orvosi felügyeletet igénylő gyerekek részére fenntartott Démétér Ház életét és működését bemutatóiból fotóból rendezett kiállítássorozat indult útjára szerdán Szegeden.

A kezdeményezéssel a budapesti Szent László Kórházban működő intézmény új szárnyának felújítására gyűjtenek.

Szerző

Bérlakások nélkül leáll az ország

Publikálás dátuma
2016.11.24. 06:15

A mainál jóval nagyobb bérlakásállomány segíthetné a munkaerő határon belüli mozgását, a megoldásban pedig az államnak, az önkormányzatoknak és a cégeknek egyformán részt kellene vállalni – ez volt az egyik legfontosabb következtetése a hazai bérlakáshelyzetről rendezett tegnapi budapesti konferenciának.

Ma már az ipari bővülés legnagyobb akadálya a munkaerő hiánya, és a helyzet csak akkor javul, ha végre elindul egy bérlakásépítési program az olyan ipari városokban, mint Győr, Székesfehérvár vagy Kecskemét – fogalmaztak szociológusok és gazdasági vezetők is a Habitat for Humanity és a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE) tegnapi tanácskozásán.

A jelenleg 1200 embert foglalkoztató Nemak Győr Aluminiumöntőde Kft. munkatársa például hangsúlyozta, az összes munkaerőtartalék elfogyott a környéken, és már most is csak úgy tudják fenntartani a termelést, ha a bérelt dolgozóknak a régi munkatársakéval azonos bért kínálnak, hozzá pedig lakhatási támogatást. Amikor azonban a jól dolgozókat át akarják venni hosszú távra, ők inkább továbbállnak, mert a bér mellé ekkor már nem tudnak lakásmegoldást kínálni nekik.

Szilasi Tamás emlékeztetett, a kormány stratégiai megállapodás kötött a fémipari céggel és a szintén Győrben működő Audival is, de a szerződésnek azt a részét, hogy az állam támogatja a nagyvállalatok bérlakás- vagy munkásszálló-építési terveit, a jelek szerint azonnal el is felejtette. Egy éve hiába érdeklődnek a minisztériumokban, választ nem kapnak, pedig nagyon is konkrétan megállapodtak 300 lakás felépítésében.

A Magyar Téglás Szövetség elnöke is saját tapasztalatok alapján erősítette a véleményt: csak egy biztos jövő kínálatával lehet átköltöztetni az ország távoli részeiben élő fiatalokat. Kató Aladár szerint 30 év alatti fiatalokat lehet így mobilizálni, de ebből a szempontból is előnyben vannak a multik. Kis- és közepes vállalkozások nem tudják ma kitermelni azt a többletet, amivel lakástámogatást, netán bérlakást tudnának kínálni a dolgozóknak. Szervezetük kidolgozott egy modellt, amelyben a költségek harmadát kellene bevállalni az államnak, a vállalatnak otthont adó önkormányzatnak és magának a cégnek. Az ingatlanok önkormányzati tulajdonba kerülnének, a cégeknek pedig vállalni kellene a lakások bérlését hosszú távon, így mindenki biztonságban érezné a befektetését.

A lakhatással foglalkozó szakemberek általánosabban fogalmazva, mégis ugyanezt hangsúlyozták a magyar bérlakáshelyzetet elemző találkozón. Párdi Zsófia, a TLE projektvezetője azt emelte ki, hogy ma a magyarok többsége nem tudja megfizetni a piaci bérlakásokat, a magántulajdonban lévő ingatlanok és a sokszor rossz állapotú szociális bérlakások között pedig nincs semmi egyéb lehetőség. A munkavállalás mellett is vannak pedig olyan élethelyzetek, amelyek normális bérlakás háttérrel megoldhatók lennének: családalapításkor, váláskor, vagy ha váratlanul romlik a család anyagi helyzete, ez tömegeket mentene meg az eladósodástól.

A szakember az egyensúly megtalálásának fontosságát hangsúlyozta, amikor az építés mellett a meglévő lakásállomány felújítását is szóba hozta. Emlékeztetett rá, hogy ma a KSH 560 ezer üres lakást tart nyilván, ezek egy részét be lehetne vonni egy felújítási programba.

Az egyik legismertebb hazai lakáspolitikus, a Városkutatás Kft. ügyvezetője mindehhez azt tette hozzá, a magyar jogi környezet ma nem nyújt kellő biztonságot sem a bérlőnek, sem a bérbeadónak. Hegedüs József szerint ezeknek a pontosabb szabályozása pénzébe sem kerülne a kormánynak, mégsem foglalkozik vele. Mintának az osztrák megoldást javasolja, amely lehetőséget kínál mindkét félnek többéves biztonságot kínáló szerződések megkötésére. A nemzetközi statisztikákból az tűnik ki, hogy Magyarország a keleti tömb azon országai között található, ahol nagyon alacsony a bérlakások aránya.

Valójában politikai elköteleződés kellene ebben a kérdésben, mert mindenképpen kiszámíthatóbb lakásviszonyokat kell teremteni az országban, ha a gazdasági teljesítmény javítását akarjuk elérni. A hozzászólók egységesen gondolkodtak abban is, hogy a közvéleménynek meg kell ismernie a megoldási lehetőségeket, mert a mostani kabinet csak társadalmi nyomásra lesz hajlandó komolyan átgondolni a lakástámogatások rendszerének átalakítását.

Börtönvizsgálatstop

Miután olyan új jogorvoslati eljárások bevezetése zajlik Magyarországon, amelyek alkalmasak lehetnek a panaszosok sérelmeinek hazai orvoslására, ezért felfüggeszti a magyar börtönök túlzsúfoltságával kapcsolatos ügyek vizsgálatát az Emberi Jogok Európai Bíróság. A speciális jogorvoslati eljárásról szóló törvénymódosításnak még nem készült el a végrehajtási rendelete, ezért - a Népszava információi szerint - legkorábban 2017. január 1-től lesz alkalmazható.

Felfüggesztik a magyar börtönök túlzsúfoltságával kapcsolatos ügyek vizsgálatát az Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB), miután megállapították, hogy "olyan új jogorvoslati eljárások bevezetése zajlik Magyarországon, amelyek alkalmasak lehetnek a panaszosok sérelmeinek hazai orvoslására" - jelentette be szerdán a strasbourgi székhelyű törvényszék.

A bíróság az Országgyűlés által októberben elfogadott törvényjavaslatra, valamint a magyar kormány akciótervét érintő Európa tanácsi vizsgálatra tekintettel "indokoltnak látta az összes ilyen tárgyú kérelem vizsgálatának felfüggesztését 2017. augusztus 31-ig, beleértve azon ügyekét is, amelyekről korábban már értesítést küldött a kormány részére" - írták a közleményben. Ez azt jelenti, hogy ezekben az ügyekben a kérdéses időszakban a bíróság semmilyen eljárást nem indít. A határidő lejártával a törvényszék értesíteni fogja a panaszosokat az eljárás további menetéről, illetve az ügyekben hozott bármilyen határozatról.

Az EJEB tájékoztatása szerint a fogvatartási körülményekkel kapcsolatban benyújtott kérelmek száma jelenleg meghaladja a 6800-at.

A emberi jogi bíróság tavaly márciusi ítéletében kimondta, hogy a börtönök túlzsúfoltsága Magyarországon rendszerszintű probléma, és a magyar hatóságoknak hat hónapon belül akciótervet kellett kidolgozniuk a megoldására.

Az október végén elfogadott magyar jogszabály nyomán a fogvatartási körülményeikkel elégedetlen elítéltek már hazai szinten is kaphatnak jogorvoslatot. Amint arról lapunk is beszámolt: havonta átlagosan 40 ezer forintot – naponta 1200-1600 forint közötti „előzetes kártérítést” - kaphatnak azok a fogvatartottak, akiknek elhelyezési körülményei nem felelnek meg az alapvető előírásoknak, és várható, hogy emiatt az államot jóvátételre kötelezné a strasbourgi bíróság. Ezzel viszont lemond minden további kártérítési igényéről.

Magyar Gábor ügyvéd – aki kétszáznál több fogvatartottat képvisel az EJEB előtt – a jogszabályról korábban úgy nyilatkozott lapunknak, méltánylandó az állam szándéka, hogy megelőzze a pereskedést. Az egyszerűsített kártérítést várhatóan sokkal többen kérik majd, mint akik Strasbourgig elmennének és évekig várnának. Ez pedig jóval nagyobb összeget emészt majd föl, hiszen így sokan gyorsan juthatnak pénzhez.

A speciális jogorvoslati eljárásról szóló törvénymódosításnak még nem készült el a végrehajtási rendelete, ezért - a Népszava információi szerint - legkorábban 2017. január 1-től lesz alkalmazható. Ezért jelenleg arról sincs adat, hogy várhatóan hány fogvatartott kíván élni a lehetőséggel. Azt csak remélni lehet, hogy a bevezetendő eljárási mód megfelel majd az EJEB elvárásainak, így nemzeti hatáskörben is orvosolhatók lesznek az anomáliák. Az ügyvéd arra is felhívta a figyelmet, hogy Strasbourg még „nem engedte el” a magyar börtönügyet. Az ugyanis, hogy fizetnek, még nem lehet elegendő indok a rabok embertelen körülmények között tartására.

A büntetés-végrehajtási intézetek mintegy 12 ezer férőhelyén ma átlagosan több mint 18 ezer főt tartanak fogva – köztük ötezer előzetesen letartóztatottat. 2019-ig nyolc 500 férőhelyes (Békésen, Csengerben, Hevesen, Kemecsén, Komádiban, Komlón és Ózdon) és egy ezer férőhelyes (Kunmadarason) intézetet létesítenek. Erre a célra kormány 102 milliárd forintot különített el. A félezres börtönöket „típusterv” alapján építik, ezek egyformák lesznek.

A börtönépítésekkel párhuzamosan 2500 új munkatársat vesznek föl a büntetés-végrehajtáshoz, ahová a közelmúltban indult toborzás során több mint 3500-an jelentkeztek.

Szerző