A szép baromfi - Nem csak a tányéron mutatósak (fotók)

Publikálás dátuma
2016.11.24. 09:54

Ha már a természet rövidke életű zsákmányállattá tette őket, időnként adózzunk legalább annyi tisztelettel a táplálékainkul szolgáló jószágok előtt, hogy felismerjük, elismerjük létező, általában figyelmen kívül hagyott szépségüket.  Leon Neal ( Getty Images) fotói az évente megrendezésre kerülő Nemzeti Baromfi Kiállításon készültek Nagy-Britanniában.  KATTINSTON A KÉPRE A TÖBBIÉRT!

A lexikoni meghatározás (Pallas Nagylexikon) szerint  baromfi, vagy aprómarha a közös neve a gazdaságban lévő szárnyas háziállatoknak, mint: a tyúk, gyöngytyúk, pulyka, páva, kacsa és lúd.

 

Szerző

Tudta? "Ön" szennyezi a legjobban a levegőt

Publikálás dátuma
2016.11.22. 20:59
Illusztráció: Thinkstock
Magyarország legsúlyosabb környezet-egészségügyi problémája a lakossági fűtés levegőszennyezése, miközben a lakossági tüzelőberendezések kibocsátása Magyarországon még nem szabályozott - hangzott el a Tiszta fűtés című nemzetközi konferencián kedden Budapesten, az eseményt az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala és a Levegő Munkacsoport rendezte a német Deutsche Umwelthilfe és a Dán Ökológia Tanács közreműködésével.

A konferenciáról kiadott közlemény ismerteti: Magyarországon évente több mint 14 ezer ember hal meg idő előtt a levegőszennyezés következtében az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint. A gyermekek életesélyeit átlagosan 6-18 hónappal csökkentheti a szennyezett levegő.

A biztosi hivatal vizsgálata szerint a légszennyezés fő előidézője, hogy a lakosság egyre nagyobb arányban éget fát, lignitet, barnaszenet, sőt nemegyszer hulladékot. Míg 2000-ben a lakossági fűtésből származó egészségkárosító részecske-kibocsátás (PM10) az összkibocsátás 24 százalékát tette ki, addig 2013-ban már 45 százalékát. Az egészséget leginkább veszélyeztető legapróbb részecskék (PM2,5) kibocsátásának 74 százalékáért a lakossági égetés volt a felelős. Ezeket a tüzelőanyagokat ráadásul gyakran elavult berendezésekben, nem megfelelő tüzelési technikával égetik, ami tovább fokozza a károsanyag-kibocsátást. Sokszor égetnek avart, illetve hulladékot nyílt téren is.

Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke kifejtette: egy fával fűtő átlagos magyar háztartásnak a tűzifa évente mintegy 250 ezer forintjába kerül, az emiatti légszennyezés okozta megbetegedések és halálozások költségeit is hozzáadva azonban legalább 500 ezer forintba kerül a társadalomnak. A lignit esetében a vásárláskor kifizetett összeg 150 ezer forint, a valódi költség viszont 650 ezer forint. A műanyag és egyéb hulladékok égetése - ami egyébként jogszabályokba ütköző cselekmény - még ennél is sokkal többe kerül a társadalomnak - tette hozzá.

Rácz András környezetügyért felelős helyettes államtitkár elmondta, Magyarországon az elmúlt években jelentősen csökkent a szállópor-szennyezettség, és ma már kétharmad részben a lakossági fűtésből ered. A lakossági tüzelő berendezések kibocsátása Magyarországon még nem szabályozott, ez az uniós szabályozás alapján a 2020-as évek elejétől lesz kötelező. A környezetvédelmi tárca fontos feladatának tekinti a lakossági tüzelési módokkal kapcsolatos tudatformálást, ezért indította a Fűts okosan kampányt - ismertette.

Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport környezeti tanácsadó irodájának vezetője szerint a rossz fűtési szokások elsősorban az ismerethiány és a felelőtlenség következményei, bár helyenként kétségkívül hozzájárul a lakosság szegénysége is. További gond, hogy a hatóságok lényegében nem lépnek fel az illegális égetésekkel szemben, hivatkozással arra, hogy nincs eszköz a kezükben a helyzet kezelésére.

Axel Friedrich, a német Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség környezet, közlekedés és zaj főosztályának korábbi vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a részecskeszennyezés nagymértékben hozzájárul a globális felmelegedéshez is. Az északi félteke országaiban kibocsátott kormot ugyanis a szél elviszi az Északi-sarkvidékre és a gleccserekre, ahol leülepszik, így a fehér jég és hó szürkévé válik, és sokkal inkább elnyeli a hőt. Az Északi-sarkvidék állandó jégtakarója mára már 94 százalékkal csökkent a 40 évvel ezelőttihez képest.

Patrick Huth, a Deutsche Umwelthilfe projektvezetője elmondta, hogy a lakossági fűtés Németországban is a részecskeszennyezés fő forrása. Bár elvben szigorú előírások vonatkoznak a kályhákra és kazánokra, túl sok a kiskapu. A gyári tesztek alapján kimutatott adatok - az autókhoz hasonlóan - sokszor köszönő viszonyban sincsenek a valósággal. Mivel a probléma minden országot érint, nemzetközi összefogás szükséges a megoldására. Ezért is indított közös kampányt Tiszta fűtés címmel több civil szervezet az Európai Bizottság LIFE+ programja támogatásával - mondta.

Szerző

Veszélyben a bolgár világörökségi helyszín

Publikálás dátuma
2016.11.22. 06:16
Ma még nincs a veszélyeztetett helyszínek listáján FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK
A bolgár Pirin Nemzeti Park hamarosan felkerülhet az UNESCO veszélyeztetett világörökségi helyszíneinek listájára. A nemzeti park legújabb kezelési terve a beépíthető területet a jelenlegi mérték 12,5-szeresére növelné meg, továbbá a nemzeti park mintegy 60 százalékát szolgáltatná ki gazdasági célú fakitermelési munkálatoknak. A WWF a bizonytalan bolgár politikai helyzetre hivatkozva még sürgetőbbnek érzi a hathatós cselekvést.

A Pirin Nemzeti Park a Pirin hegységben, Bulgária délnyugati részén terül el, megközelítőleg 40 000 hektár területen. Ez egyike Bulgária három nemzeti parkjának, amelyek együttesen az ország 1,5 százalékát fedik le. Területileg egybeesik két Natura 2000 védettségű területtel is, és egyike Bulgária két UNESCO természeti világörökségi helyszínének.

A nemzeti park jelentős része 2000 méteres tengerszint feletti magasságban, magashegyi területen helyezkedik el. A változatos, mészköves hegyi tájat mintegy 70 gleccsertó és különböző gleccser által alakított formák szabdalják, vízesésekkel, sziklás szirtekkel, barlangokkal. A magas hegycsúcsok és szirtfokok alatt folyók, vízesések, mezők keretezik a tájat, amely a tökéletes balkáni hegyvidék páratlan szépségében gyönyörködtet. A Pirin Nemzeti Park páratlan szépségű hegyvidéki fenyvesei adnak otthont a Balkán-félsziget talán legidősebb famatuzsálemének, az 1300 éves balkáni páncélfenyőnek is, mely a terület felfedezője után a "Baikushev fája" nevet kapta.

A nemzeti park legújabb kezelési terve a beépíthető területet a jelenlegi mérték 12,5-szeresére növelné meg, továbbá a nemzeti park mintegy 60 százalékát szolgáltatná ki gazdasági célú fakitermelési munkálatoknak.

"Nemzeti törvényeknek, Európai Uniós természetvédelmi irányleveknek és nemzetközi egyezményeknek kellene szavatolniuk, hogy ne mehessen ismét végbe hasonló, vagy ennél is drámaibb pusztítás, miközben két újabb síközpont épül, egy pedig jelenlegi területét növelné meg. A folyamat engedélyezése egyet jelentene azoknak a világörökségi szabályoknak a megszegésével, amelyek betartására a bolgár kormány felelősséget vállalt. Csupán hetek állnak rendelkezésünkre, hogy megállítsuk az új kezelési terv elfogadását, amely utat engedne az újabb erdőirtással járó építkezéseknek " - nyilatkozta Vesselina Kavrakova, a WWF Bulgária igazgatója.

A WWF bolgár irodája ezért petíciót indított, amelyben a kormányt sürgeti, hogy mihamarabb tegye meg a szükséges lépéseket a Pirin világörökségi és Natura 2000 védettségű helyszín védelméért és gátolja meg az egyetemes értékű természeti terület beépítését és további kizsákmányolását.

A Bansko és Dobrinishte települések közelében már működő síterepeket az UNESCO 2010-ben már kizárta a világörökségi területből. Ahhoz, hogy ezeket a síközpontokat megépítsék, több mint 160 hektárnyi erdőterületet kellett letarolni, köztük 120-300 éves fákkal rendelkező őserdőket is.

Szerző