Flashmobok a nők elleni erőszak felszámolásáért

Publikálás dátuma
2016.11.25. 13:00
Flashmob a Fővárosi Ítélőtábla épületénél. Középen Szél Bernadett, az LMP társelnöke (j4) és Szelényi Zsuzsa független országgyű
Ma veszi kezdetét a 16 Akciónap, a világ sok pontján egyidejűleg rendezett kampánysorozat zéró toleranciát hirdet a nők elleni erőszakkal szemben.

A 16 Akciónapot 1991 óta rendezik meg világszerte civil szervezetek, intézmények és magánszemélyek csatlakozásával. A kezdeményezés kiemeli: a nők elleni erőszak súlyos emberi jogi jogsértés, amely veszélyezteti az áldozatok életét, méltóságát, testi épségét, egészségét és biztonságát.

Budapesten idén is megrendezik a Néma Tanúk felvonulást, amelyet szombat délután tartanak, az esemény előtt megemlékeznek az elmúlt évben családon belüli erőszak során megölt áldozatokról az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán.

Már ma is akcióztak

A Fővárosi Ítélőtábla Markó utcai épülete előtt figyelemfelhívó flashmobot tartottak az LMP és az Együtt politikusai, a volt kedvesét lúggal leöntő volt kórházi főorvos ügyében indult büntetőper tárgyalásának ideje alatt. A PM pedig az Országház előtt szervezett hasonló akciót.

A PM flashmobján Szabó Rebeka beszélt. MTI Fotó: Balogh Zoltán

A PM flashmobján Szabó Rebeka beszélt. MTI Fotó: Balogh Zoltán

Szerző
Frissítve: 2016.11.25. 13:34

Polt másodfokon is pert vesztett Szigetvári ellen

Szigetvári Viktor több sajtónyilatkozatában is arról beszélt, hogy a Polt Péter vezette ügyészség hagyta szabadlábon tevékenykedni Tarsoly Csabát, és elfogult lehet a brókerügyben. Ezek után a legfőbb ügyész beperelte az Együtt elnökét. A bíróság másodfokon is Szigetvári Viktornak adott igazat - olvasható az Együtt közleményében.

Szigetvári Viktor több sajtónyilatkozatában beszélt arról, hogy a Polt Péter vezette ügyészség hagyta szabadlábon tevékenykedni Tarsoly Csabát, a Quaestor tulajdonosát. Az Együtt elnöke azt is állította, hogy a legfőbb ügyész elfogult lehetett a brókerügyben, mivel lánya Tarsoly Csaba titkárának élettársa volt, felesége pedig vezető pozíciót töltött be a Quaestor felügyeleti szervénél. Polt Péter 2015. tavaszán perelte be Szigetvári Viktort. A legfőbb ügyész többek között ezt a Kossuth Rádióban hangzott mondatot kifogásolta: Polt Péter legfőbb ügyész családi elfogultság okán bűnsegédként hozzájárult ahhoz, hogy Tarsoly Csaba, a Quaestor tulajdonosa két, két és fél héten keresztül menlevelet kapjanak, illetve elrejtsék a pénzeket.

A 2016. januári elsőfokú ítélet szerint azonban Szigetvári Viktor csak a tényekről beszélt, hamisítást nem követett el, állításainak volt valós ténybeli alapja, ezért függetlenül attól, hogy mi lesz a Quaestor-ügy kimenetele, nem vonható felelősségre.

A Szigetvári Viktornak ismételten igazat adó másodfokú ítélet indoklása szerint a bíróság az elsőfokú bírósággal egyezően jutott arra a következtetésre, hogy a perben sérelmezett közlések egy kiemelt figyelemmel kísért, számos állampolgárt érzékenyen érintő közügy megvitatása során elhangzott, Szigetvári Viktor közfeladatának ellátására vonatkozó értékítéletet kifejező közlések voltak, amelyek a véleményszabadság alkotmányos védelmét élvezik.

Polt Péter és a Legfőbb Ügyészség felülvizsgálati kérelemmel fordultak a Kúriához. Szigetvári Viktor a Twitteren ezt így kommentálta: „Polt Péter szeret veszíteni ellenem. Jogerősen elvesztette a pert, amelyben a Quaestor-ügyben mondtam elfogultnak. Most a Kúriához ment.”

Szerző

Tábornokper - Beteg ember vallomására alapozva?

Publikálás dátuma
2016.11.25. 09:55
Juhász Ferenc volt honvédelmi minisztert is megvádolták FOTÓ: Molnár Ádám
Öt orvosszakértői vélemény is azt állítja, hogy egy pszichés betegség miatt csak korlátozottan volt beszámítható O. János, a tábornokper kulcsfigurája a kihallgatása idején – közölte a vádlott védője az ügy tegnapi tárgyalásán. Ez komolyan befolyásolhatja a későbbi ítéletet, hiszen a vád jelentős része a volt főtiszt terhelő vallomásán alapul - írja a Magyar Idők.

A vád szerint O. János volt a feje annak a bűnszervezetnek, amelynek részeként a honvédségi intézmények vezetői és alkalmazottai 2002 és 2010 között több mint kétszázmillió forintot kértek, illetve kaptak vissza kenőpénzként a tárcának beszállító cégektől. Mivel a vád egy jelentős része O. János vádlott, a HM egykori védelemgazdasági főosztályvezetője vallomásán alapul, nem mindegy, hogy az egykori katonatiszt milyen állapotban vallott a nyomozás során az ügyészségnek. A volt tábornok védője állítja: védence már a vallomástétel idején is gyógyszereket szedett egy pszichés betegségre, ezért nem, vagy csak korlátozottan volt beszámítható. Ennek megfelelően a vallomása is csak ezeket a körülményeket figyelembe véve értékelhető.

Az ügyészség új szakértő bevonását kérte az ügybe O. János elmeállapotának megvizsgálására.  A bíróság végül úgy döntött, hogy öt szakértői vélemény elegendő, és csak ezek kiegészítését fogja kérni.

A teljes cikket itt olvashatja!

Szerző