Tizenöt százalékkal megnő azoknak az ügyeknek a száma, amiket csak ügyvédi képviselettel lehet indítani, és abban eljárni – nyilatkozta Bárándy Gergely. Az MSZP szakpolitikusa szerint a kormány nem foglalkozik az állampolgárok számára ingyenes jogi segítségnyújtó szolgáltatásokat biztosító intézményekkel, így sérülhet a jogbiztonság a szegényebbek számára.
Mint azt a hvg.hu közzétette, a kormánypárti szavazatokkal gyorsan és simán elfogadott új törvény nagy változásokat hoz a jövőben a pereskedésben. Németh János, a polgári perrendtartás kodifikációs főbizottságának elnöke, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke személyes találkozón igyekszik meggyőzni Orbán Viktor kormányfőt arról, hogy rengeteg javítanivaló van még az új szabályozáson, amire az új törvény hatálybalépésig, azaz 2018. január elsejéig van még mód - írta a lap. Az új törvény úgy került a kormány és a parlament elé, hogy az annak előkészítéséért létrehozott kodifikációs bizottság azt mondta arról: „további vitára alkalmas, de kodifikációra alkalmatlan”.
Trócsányi László igazságügyi miniszter versenyképességi kérdésnek tekinti, hogy milyen egy ország polgári perrendtartása. Ennek jogi vetületének nevezte, hogy az eljárási szabályok lehetővé tegyék: a vállalatok, intézmények, magánszemélyek bizalommal fordulhassanak az igazságszolgáltatáshoz, és rövid időn belül, tisztességes eljárásban, gyors döntés szülessen az ügyükben.
Ez viszont számtalan kedvezőtlen módon érintheti a saját érdekében a – nem ritkán komoly jogi eszköztárat, emberi erőforrást felvonultató állami vagy nagyvállalati szférát – perelő állampolgárt.
Az új jogszabály – céljaiban legalábbis - nagy hangsúlyt fektetett a jogban járatlan emberek jogérvényesítésének segítésére, a jogi képviselet nélkül eljárók irataikat – például a keresetlevelet, ellenkérelmet – formanyomtatványon nyújthatják be, és a kitöltésükben is segítséget kaphatnak a bírósági panasznapokon.
Arra, hogy a kodifikációs munkában jelentős szerepet vállaló Németh János végül „megtagadta” a törvényt, a tárca egy szakembere úgy reagált: széles körű egyeztetéssel készült a törvényjavaslat, a beérkezett javaslatok jelentős részét be is építették a tervezetbe, ugyanakkor sem Németh Jánostól, sem az Eötvös Loránd Tudományegyetem polgári eljárásjogi tanszékétől nem kaptak észrevételeket.
A cél – az eljárások felgyorsítása – mindenesetre nemes, ennek érdekében számos újítást terveznek. A jövőben az eljárás egy jelentős szakaszában írásban kell majd kommunikálni a bírósággal, amely úgynevezett „osztott perszerkezet” alapján jár majd el, ami az igazságügyi tárca indoklása szerint tervezhetőbb, kiszámíthatóbb permenetet tesz lehetővé. E szerint két szakaszuk lesz az eljárásoknak: egy előkészítő, úgynevezett perfelvételi rész, és az érdemi tárgyalás. Az előbbin kell a feleknek a nyilatkozataikat megtenniük, s ott kell előadniuk a bizonyítékokat is, kizárólag írásban. Ha az írásos anyagok alapján a bírónak már világos, hogy ki és mi alapján mit kér, lezárja a perfelvételi szakaszt, s akár nyomban meg is kezdődhet az érdemi tárgyalás, ahol azonban már új nyilatkozatot vagy bizonyítást már nem lehet kérni, csakis kivételes esetben.
Az viszont már a szakértők szerint is nonszensz, hogy bevezetik a „feltárási kötelezettséget”. Nehezen hihető például az, hogy – amint a hvg.hu felveti - az ellenfél felszólítására egy adós ki fogja adni a birtokában lévő átvételi elismervényt, ha amúgy még a kölcsön tényét is tagadja.
A peres fél aktívan nem hazudhat, ha tényt állít, annak igaznak kell lenni, de ha valamit elhallgatott, azért nem fogják megkövezni. A kormány úgy számol, hogy a perek többsége lezárul majd az első érdemi tárgyaláson. Mindettől abszurd módon felgyorsulhatnak a perek, és gyakorlatilag megszűnik a tárgyalások nyilvánossága is. Ha ugyanis a lényeges tényeket írásban közlik egymással a felek, releváns információ nem lesz hallható a tárgyalásokon. Az iratokhoz a perben nem érdekelt felek, így az újságírók sem juthatnak hozzá.
- A jelenlegi polgári perrendtartás szerint is bizonyos eljárásokban kötelező a jogi képviselet, az új törvényjavaslat szélesíti ezt a kört a szakmaiság érdekében – mondta lapunknak Magyar György ügyvéd. A polgári perben, amennyiben a fél vagyoni viszonyai nem teszik lehetővé, hogy jogi képviselőt hatalmazzon meg ügyében, úgy pártfogó ügyvéd iránti kérelmet terjeszthet elő, remélhetően ezt az új törvény is lehetővé teszi majd.
A bizonyítás joga alapvetően nem korlátozódik, csak arra próbálja a jogalkotó a feleket rászorítani, hogy bizonyítékaikat ne az eljárást elhúzva „csepegtetve” adják elő, hanem ami már rendelkezésre áll a per legelején, azt akkor bocsássák a bíróság rendelkezésére. Hogy ez valójában mennyire fog működni, mennyire lesz hatékony, az csak a gyakorlatban fog eldőlni – véli a jogász.
Az a szándék érthető és támogatható, hogy nem szerencsés, ha egy-egy peres eljárás hosszú éveken keresztül elhúzódik, azonban a legfontosabb szempontnak változatlanul a szakmaiságnak kell lennie. A bírónak lehetőséget kell arra adni, hogy legjobb meggyőződése szerint folytassa le a bizonyítási eljárást, ami egy bonyolultabb, szakértőket igénylő ügy esetében egész biztosan nem intézhető el egy tárgyalás alatt. Megjegyzem, hogy a perelhúzó magatartás szankcionálására jelenleg is van lehetősége a bíróságnak. A gyorsaság oltárán azonban nem lehet feláldozni sem a jog- sem a szakszerűséget - mondta Magyar György.
