A szaúdiak védik Pharaont?

Továbbra is sűrű a homály Ghaith Pharaon szaúdi üzletember körül, miközben több lap is arról írt, hogy az Egyesült Államok által körözött milliárdos, aki tisztázatlan üzleti viszonyban van kormánykörökkel, kapcsolatban lehet az amerikai titkosszolgálatokkal.

Ez volt az egyik téma az ATV Szabad Szemmel című műsorában péntek este, ahol Molnár Zsolt, az kijelentette, nem kell elhinni, amit a kormánytagok mondanak, hiszen egyértelmű nemzetbiztonsági kockázat van annak, ha egy olyan múltú ember, mint Pharaon kormánytagokkal üzletel. Molnár azt is elmondta, hogy a magyar szolgálatok jelezték, amennyiben az azonosság fennáll, akkor Pharaonnál lehet nemzetbiztonsági kockázat. „A vízumkérelem során az derült ki, hogy rosszul működik a vízumkiadatás. Ezen a néven nem körözik, akkor nyilvánvalóan nem működik jól a rendszer” – mondta Molnár Zsolt. Tarjányi Péter szerint Pintér Sándor levele a szaúdi nagykövetnek, azt jelenti, hogy valamilyen előzetes feldolgozó tevékenység volt.

A szakértő felidézte, hogy szeptember 11-e után olyan automatizmusokat vezettek be, hogy a szolgálatok felé jelzés keletkezik, ha egy közel-keleti üzletember vagy cég dollármilliókat mozgat. Hozzátette: ezeknek az automatizmusoknak mentén a szolgálatoknak első pillanattól kezdve kellett, hogy információja legyen Pharaonról, és itt sántít a kormányzati kommunikáció. Vannak olyan elméletek, melyek szerint az amerikaiak csapdába csalhatták a miniszterelnököt. Molnár Zsolt szerint tény, hogy 25 éve nem kapják el az amerikaiak, neki is úgy tűnik, mintha az amerikaiaknak lenne oka arra, hogy ne fogják el a milliárdost. Ez nem Magyarországról szól, hanem komoly érdekek lehetnek Pharaon mögött.

Tarjányi arra is felhívta a figyelmet, hogy tudunk olyan terroristáról, akit évtizedekig nem fogtak el, mert olyan erők álltak mögötte. Szaúd-Arábia amíg Pharaon mögött van, mindenki óvatosan bánik vele, amint kihátrál Pharaon mögül, akkor elkapják. Tarjányi nem hisz abban, hogy amerikai csapda lenne az ügy mögött.

Colleen Bell, az Egyesült Államok budapesti nagykövete november 18-án, ugyancsak az ATV-ben kijelentette: semmilyen titkosszolgálati játszma nincs a Pharaon-ügy mögött. Az arab befektetőről tudható, hogy 1991 óta folyamatosan érvényes nemzetközi elfogatóparancs van érvényben ellene, mégis tartózkodási engedélyt kaphatott Magyarországon és közvetett módon ingatlanokat vásárolhatott. Tehette mindezt úgy, hogy – a kormány szerint – személye nem jelentett nemzetbiztonsági kockázatot. Pharaon körözött bűnöző, és mihamarabb bíróság elé kell állítani - tette hozzá a nagykövet.

Brit lap a hemzsegő orosz kémekről

A bőnyi rendőrgyilkosság kapcsán az oroszok magyarországi tevékenységeiről, a magyar szélsőjobb és Moszkva kapcsolatáról ír a Financial Times. A rangos brit üzleti napilap budapesti tudósítója az októberi bőnyi rendőrgyilkosság után felröppent hírekről ír, megjegyezve: az utóbbi időben több olyan esemény is történt Magyarországon, amelyek bizonyítják, Moszkva az itteni szélsőségeseket támogatja. A bőnyi támadás után az orosz szálat a Parlament nemzetbiztonsági bizottsága is zárt ülésen vizsgálta.

A lap ezt is felidézi, ahogy azt is, a Győrkös István vezette Magyar Nemzeti Arcvonal hogyan került kapcsolatba az orosz titkosszolgálatokkal. Megszólal Dezső András is, az Index újságírója szerint nem klasszikus kémkedésről van szó ebben az esetben, inkább a sajtó, a közvélemény és a politikai rendszer manipulálásáról. A cikk megjegyzi: elemzők furcsállják, hogy Magyarország – a régió országai közül szinte egyedüliként – egyetlen oroszt sem tiltott ki kémkedés gyanújával 2010 óta. Pedig Budapest „kis Moszkvává” vált a százával itt lévő orosz kémek miatt – idézi a lap Gyurcsány Ferenc volt kormányfőt.

A Financial Times szerint a nemzetbiztonsági szolgálatoknál is feszültségeket okoz a helyzet. A cikk szerint a militánsok orosz támogatásáról évek óta tudnak, mégsem léptek, mivel tartottak attól, hogy az a Moszkva-barát kormány számára negatív gazdasági következményekkel járna. A szerző nem csak a földgázszállítást és a paksi beruházást említi, de azt is felidézi, hogy a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szívélyes viszonyt ápoló Orbán Viktor az egyik hangos ellenzője volt az Oroszország elleni gazdasági szankciók bevezetésének.