Egyeztetnek a kutyásokkal

Publikálás dátuma
2016.11.28. 06:15
Helló, helló pajti! - Forrás: Ligetvédők Kibeszélő Csoport/Facebook
A Városliget átalakítását kísérő civil egyeztetésen a kutyatartók érdekvédelmi szervezetei lehetőséget kapnak arra, hogy a park tervezésének folyamatába bekapcsolódjanak. Több zöld területet és kevesebb autót ígért Persányi Miklós, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa.

A Liget-projektet felügyelő miniszteri biztos, Persányi Miklós és a városligeti tervpályázat nyertese, a Garten Stúdió holnap kiscsoportos egyeztetésre hívja a kutyatartók civil szervezeteit (EB OVO Közhasznú Egyesület mellett az Országos Állatvédőrség Alapítvány, a ZöldEb Kutyás Érdekvédelmi Egyesület, a Városligeti kutyások, a Szabadon kutyázásért csoport, valamint Csányi Vilmos akadémikus). Az EB OVO Egyesület ezen a fórumon kívánja bemutatni parkhasználati kérdőíves felmérésének eredményét. Az érdekképviseletek december közepéig terjeszthetik elő az ötleteket, mert 2017 januártól elkezdődik a terv véglegesítése.

„A kérdőívben igyekszünk a parkhasználati szokások feltérképezéséhez szükséges összes területet megvizsgálni. Körbejárjuk a kutyás és nem kutyás látogatók lehetséges konfliktusait, a kutya WC és ürülékgyűjtő ládák fontosságát, a park megközelítését, a kutak és itatás kérdését, a fürdetés lehetőségét, a tervezett kutyás park felszereltségét, és egy kutyabarát játszótér létrehozását. Terveink szerint egy kutyasétáltatói etikettet is elkészítünk” – részletezi Csonka Berta, az EB OVO Közhasznú Egyesület elnöke az előttük álló munkát.

A Városliget budapesti viszonylatban is az egyik legfontosabb, kutyával szabadon használható terület, naponta csaknem 900 kutyás használja. A Garten Stúdió jelenlegi tervében két lekerített futtató szerepel, az egyiket a park Ajtósi Dürer sor felőli részére, a másikat a Hungária körút felé eső területre helyeznék el. A kutyások legnagyobb félelme, hogy a megújulással kiszorulnak a parkból, és póráz nélkül csak a futtatókban lehet majd elengedni a kutyákat. A félelem megalapozott, hiszen a hatályos jogszabályok szerint csak az arra kijelölt területen engedhetik szabadon kutyáikat a tulajdonosok, tehát jelenleg is tilosban kutyáznak.

A kérdőív itt érhető el.

Több zöld területet és kevesebb autót ígért Persányi Miklós, a Liget Budapest projekt részét képező kert- és tájépítészeti feladatok miniszteri biztosa egy csütörtöki egyeztetésen. A szakmai hozzászólók a beruházás egyik legfontosabb feladatának a Kós Károly sétány tehermentesítését, a gépjárművek ligetből való kitiltását tartják, és új, alternatív közösségi közlekedési megoldásokat szeretnének alkalmazni - tudósított a Magyar Idők.

A kocsik kitiltásának alapfeltétele, hogy megvalósuljon a Vágány utca kiszélesítése, illetve a Vágány utca–Dózsa György út és a Vágány utca–Hungária körút csomópontok fejlesztése – mondta Almássy Kornél. A Budapest Közút Zrt. vezérigazgatója fontosnak tartja, hogy megkezdődjön a Szegedi út és a Nagy Lajos király útja vasúti vágányok feletti összeköttetése is, és ha lehetséges, a villamos átvezetése az M3-as autópálya felett.

Kiderült: külön buszsávot alakítanak ki a Dózsa György úton, itt járnak majd a trolik is. Az út mentén pedig hat méter széles gyalogos- és kerékpárossáv épül.

A Kacsóh Pongrác úti felüljárónál és a közeli MÁV-területen 1320 férőhelyes P+R parkoló létesül, amit a második ütemben újabb 900-zal fognak bővíteni. Mélygarázsok is épülnek: a Hermina-garázsban 700, a Dózsa György útiban 811, a közlekedési múzeum alatt 351 férőhely létesül.

A tájépítészeti terveket készítő Garten Studió részéről Szloszjár György elmondta: a tömegközlekedés teljes átszervezésével számolnak. A trolihálózat nagy részét kiszervezik a liget köré, az átmenő forgalomból a Dvorák sétányon áthaladó járatok maradnak meg. Itt azonban felsővezeték nélküli, akkumulátoros üzemmódot szeretnének, a mostaninál keskenyebb úton. A ligeten belül elektromos midibuszok futnak majd, és szó van arról is, hogy a közlekedési múzeum kapcsán régi, korhű járművek elektromos replikái vinnék az utasokat csúcsidőben. Új kerékpárutakat és bérbicikli-, Bubi-állomásokat is létesítenek.

Szerző

Döbbenetes hazai nyugdíjkörkép

Publikálás dátuma
2016.11.28. 06:14
Az irigyelt külföldi nyugdíjasok nem az állami járadékból élnek gondtalanul, hanem abból, amit fiatal korukban valamilyen szerve
Hihetőnek tart egy esetleges nyugdíjkatasztrófát a fiatalok többsége, ezért sokan nem is számolnak elfogadható időskori állami ellátással. A mostani idősebbek közül viszont sokan úgy gondolják, nyugdíjasként is dolgozniuk kell vagy pénzzé kell majd tenniük az évtizedek alatt megszerzett értékeik nagy részét, hogy meg tudjanak élni – közölte gyors, nem reprezentatív felmérésének eredményét a CLB biztosítási alkusz.

Negatív demográfiai változások miatt Magyarországon akár 1-2 évtizeden belül hárommillió olyan inaktív nyugdíjas korú – és krónikus betegségben szenvedő – ember lesz, akinek az ellátását az országnak valahogyan meg kell majd oldania – vonták a következtetést minisztériumi szakértők a hazai népesedésváltozás negatív folyamatából. A CLB ennek kapcsán kérdezte ügyfelei egy részét a várható helyzetről.

A nem reprezentatív gyors felmérés lesújtó eredménnyel zárult: a megkérdezett fiatalok lemondtak a nyugodt nyugdíjas évekről, már a 35-40 évesek is számolnak a kockázattal, hogy olyan minimális járadékot kapnak majd – a korhatár kitolása miatt egyre idősebb korukban -, amiből lehetetlen lesz megélni. A válaszadók nagy többsége reálisnak tartja az esélyét egy hazai nyugdíjkatasztrófának, amelyet a hivatalos előrejelzések szerint szakemberek is jeleztek.

Kiderült, a fiatalok többsége irigyli az utazgató nyugati turistákat, akiknek – szerintük – futja a nyugdíjukból akár egész télre máshová költözni, s a hideg tél elmúltát valami kellemes mediterrán vagy nyári égöv alatti országban kivárni – ismertette a tapasztalatokat Németh Péter. A CLB értékesítési és kommunikációs igazgatója szerint a megkérdezettek többsége meglepődött az információn, miszerint a magyar átlagnyugdíj most 120 ezer forint, s például a sokat utazó, irigyelt angoloknak is mindössze 20 ezer forinttal több időskori járulékból, hetente 121 – vagyis havonta 484 – euróból kell megélniük.

A nemzetközi összehasonlításból az is kiderült, hogy egyetlen közeli országban sincsenek csillagászati nyugdíjjáradékok, bár tény, hogy például az osztrák és a holland kisnyugdíjasoknak 302 és 334 ezer forintnak megfelelő járadékot kell beosztaniuk, míg Olaszországban több millió nyugdíjas él a szegénységi szint alatt – hivatkozott nemzetközi összehasonlító adatokra a szakértő.

Németh szerint meglepő azonban az is, hogy a magyar fiatalok közül egyre többen tudják, az irigyelt külföldi nyugdíjasok nem az állami járadékból élnek gondtalanul, hanem abból, amit fiatal korukban valamilyen szervezett, biztonságos formában félretettek erre az élethelyzetre. Magyarországon azonban az öngondoskodási forma éppen csak éledezik, s elsősorban a középkorúak érdeklődnek iránta – szögezi le a szakértő.

Azoknak az idősebbeknek viszont, akik eddig nem tartalékoltak valamilyen formában a nyugdíjas éveikre, már nincs is idejük hosszas öngondoskodási programba fogni. Őket is kérdezte a CLB, s kiderült, legtöbben keserűen arra készülnek, hogy az évtizedek során megszerzett értékeiket – kényelmes ház, autó, nyaraló – el kell majd adniuk, kénytelenek lesznek feladni a megszokott kényelmet. Sokan abban is biztosak, hogy nyugdíjasként is dolgozniuk kell, ha nem akarnak kuporgatni, nélkülözni.

Szerző

Elhunyt Varga László történész

Publikálás dátuma
2016.11.28. 06:13

Életének 68. évében elhunyt Varga László történész, a Fővárosi Levéltár volt főigazgatója, a történettudományok kandidátusa. Dolgozott az akadémia történettudományi és társadalomtudományi intézetében, volt a Holokauszt Emlékközpont tudományos igazgatója is. Az állambiztonsági iratok szakértője volt, több könyve jelent meg.

Vannak emberek, akikkel sok éven át nem találkozunk, de mindig úgy tudunk beszélgetni, mintha tegnap hagytuk volna abba. Ilyen (volt - nehéz a múlt idő) Varga László is, akit Varga Laciként ismertem meg, hiszen egy évfolyamra jártunk a bölcsészkar történelem-szakán. Belőle elismert történész lett, gyakran hivatkoztak rá, de az eltelt évek alatt tulajdonságai mit sem változtak. Éppen olyan okos volt, megfontolt és elmélyült, akárcsak a '60-as években, az egyetemen. Mint tudós - de talán jobb kifejezés a gondolkodó ember - azt tartotta elsődleges céljának, hogy megteremtse a történelem megismerhetőségének feltételeit. Ezért foglalkozott elsősorban a 19. és a 20. századdal, s kiemelten Magyarország közelmúltjával. Nemrég egy interjúban arról beszélt, hogy az "ügynöközés" tisztán politikai ügy, ha tetszik, játszma. A történészek viszont - a társadalom egészével együtt - sokkal inkább az iratok megismerhetőségét, nyilvánosságát szorgalmazzák. Amikor - három és fél éve - beszélgettünk, éppen egy olyan sorozatot indított, amelynek célja az volt, hogy történészek és közéleti emberek nyílt dialógust tudjanak folytatni egymással. Mert elviselhetetlennek tartotta, hogy a szakma annyira megosztott. Arra törekedett tehát, hogy - a viták ellenére is - legalább a történészek többsége között alakuljon ki egyfajta konszenzus.

Ez a hozzáállás, ez a történészi hitvallás példamutató kellene, hogy legyen. Varga Laci már csak azért is hiányozni fog, mert a közéletben - és a tudományban is - egyre kevesebben vannak, akik így gondolkodnak.

Szerző