Előfizetés

Szaakasvili felhívására tüntettek Kijevben

Publikálás dátuma
2016.11.28. 06:35
FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Szombaton a milliók életét követelő nagy éhínség, a holodomor (1932-1933) áldozataira emlékeztek Ukrajnában.

Petro Porosenko államfő tervszerűen végrehajtott népirtásról beszélt, mellyel a szovjet hatalom akarta csírájában elfojtani az ukrán nép minden függetlenedési szándékát. A halálos áldozatok becsült száma legalább 3, legfeljebb 10 millió. Oroszország tagadja, hogy a holodomor szándékos népirtás volt, Ukrajna az ENSZ-től kérte, hogy ismerje el népirtásként. A 193 országból eddig mintegy tíz tette meg.

Vasárnap már a jelenlegi országvezetés ellen tüntettek Kijevben a volt grúz elnök, az odesszai kormányzói tisztségből nemrég lemondott és Porosenko elnök hívéből-támogatottjából annak egyik leghangosabb ellenfelévé vált Miheil Szaakasvili felhívására. A tüntetők a kormányzat és az elnök menesztését követelték. A grúz politikus beszédében korrupcióval vádolta a regnáló hatalmat és állította, ő képes felszámolni az Ukrajna életét megkeserítő korrupciót, ezért „félnek tőle”.

GKI: Maradunk leszakadva

Az idei harmadik negyedévi 2 százalékos gazdasági növekedés alátámasztotta a GKI egész évre várt, ugyancsak 2 százalékos növekedési prognózisát.

 Az elmúlt hetekben az IMF szintén 2, az Európai Unió pedig 2,1 százalékra csökkentette korábbi előrejelzését, olyan mértékűre, amely lényegesen elmarad a régiótól várt fejlődéstől. A GKI kutatói úgy vélik, hogy főként az uniós támogatások újraindulása miatt az idén tapasztalt jelentős beruházási visszaesést 2017-ben már érdemi növekedés váltja majd fel, eközben az idei, erőteljesen növekvő, fogyasztás lendülete folytatódni fog. A GKI ennek figyelembevételével 2017-ben 2,7 százalékos GDP-bővülésre számít, ami szinte megegyezik az IMF és az Európai Unió prognózisával is. A belső és külső egyensúly jelenleg nagyon kedvező, jövőre azonban, a választási költekezés beindulása miatt kezelhető mértékű romlás várható. A GKI arra is felhívta a figyelmet, hogy eközben élénkülni kezdett az infláció is.

A már említett harmadik negyedévi 2 százalékos magyar növekedés (uniós módszertan szerint csak 1,4 százalék), nem csak regionális versenytársaink többségének teljesítménye alatt maradt – a lengyel dinamika 2,1, a szlovák 3,2, a román pedig 4,6 százalékos volt – de az uniós átlagot (1,8 százalék) sem érte el. A GKI véleménye szerint ennek ellenére a magyar gazdaság a negyedik negyedévben aligha lesz képes érdemi gyorsulásra, mivel az előző esztendő azonos időszakában kifejezetten kedvező volt növekedésünk.

Ami a jövő évi kockázatokat illeti, azt növeli, hogy a populista, a globalizációt fékezni kívánó politikai erők nemzetközi előretörése lassíthatja a világkereskedelem bővülését, ami kedvezőtlen az exportorientált magyar gazdaság számára. Emellett a világgazdaság eddigi "kegyelmi állapota" – rendkívül alacsonyak a kamatok és az energiaárak is, ami számunkra előnyös – ha nem is ér véget, de a javulás nem folytatódik tovább. Ugyanakkor Magyarországon az uniós támogatások újra kezdődő dagálya hatására a beruházások emelkedni fognak, amit fokoz a lakásépítés élénkülése is. A bruttó bérek emelkedése a munkaerőhiány és a minimálbér 15 százalékos, egyébként erőltetett növelése miatt - a GKI megítélése szerint - minden bizonnyal gyorsul, ami az infláció 0,5 százalékról 1,5 százalékra történő gyorsulását is figyelembe véve – valószínűvé teszi az idei 7 százalék körüli reálkereset-növekedés és 4-5 százalékos fogyasztásbővülés megismétlődését.

Ugyanakkor kétséges, hogy a valóban minimálbéren foglalkoztató cégek egy része képes lesz-e a bérköltségek emelkedését elviselni, ami „szürkülést” okozhat. Minél nagyobb a béremelés, rövidtávon annál nagyobbak lesznek a versenyképességi gondok. Az ipari termelés jövő évi szerény gyorsulása a kivitelben is tükröződni fog, az import bővülése azonban a belföldi felhasználás felpörgése – a beruházási visszaesés bővülésre váltása – miatt ennél lényegesen gyorsabb lesz. Ráadásul az is várható, hogy a jelenlegi a cserearány-javulás véget ér. Mindez csökkentheti az egyébként nagyon magas aktívumot.

Az államháztartás egyenlege október végén példátlan módon csaknem 60 milliárd forint többletet mutatott. Ebben a beruházási kiadások és a kamatköltségek csökkenése, a növekedési adóhitel következtében megugró társaságiadó-bevételek (főleg az, ami a General Electrictől származik), az Euópai Unió tavalyról áthúzódó átutalásai, a földértékesítés bevételei, továbbá a jövedelmekhez kötődő bevételek növekedése játszotta a fő szerepet. Az év hátralevő részében és főleg jövőre azonban az állami költekezés erősödése várható. Az államháztartás hiánya 2017-ben is 3 százalék alatt marad, miközben az államadósság közel évi 1 százalékpontos csökkenése megfelel az Európai Unió igényeinek. E kedvező tények ellenére a jogbiztonság hiánya megakadályozza, hogy a magyar gazdaság régiós versenytársaihoz hasonló ütemben fejlődjön - foglalta össze véleményét a GKI. 

Válság előtti szinten a használtautó-piac

A magyarországi haszonjármű-piac az elmúlt 3-4 év növekedésével visszaállt a válság előtt szintre, az új autók piacán továbbra is a flottaértékesítés a meghatározó - közölte Kovács András, a Porsche Hungaria Volkswagen haszonjármű üzletágának vezetője. A

Idén várhatóan mintegy 20 ezer darab új kishaszonjárművet és 5 500 darab nagyhasznonjárművet értékesítenek a magyarországi márkakereskedések a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének előrejelzése szerint, amelyet az idei első háromnegyed év eladásai ismeretében adott ki. Az idei első 10 hónapban 17 027 darab új kishaszonjármű kelt el Magyarországon, 27,5 százalékkal több, mint az előző év hasonló időszakában, az október havi értékesítés azonban 1,8 százalékkal visszaesett ebben a szegmensben. A nagyhaszonjármű-piac nem pezsgett az idén, októberig 4 153 járművet adtak el, 5,8 százalékkal kevesebbet, mint a bázisidőszakban. Októberben itt is kiugró zsugorodás, 14 százalékos elmaradás volt tapasztalható tavaly októberhez képest.