Az államfő dekrétumokkal hozhatna törvényeket, a parlament kihagyása nélkül. Ezeket csak az alkotmánybíróság vizsgálhatná felül. A törvényhozás felét igazságügyi hatóságok nevezhetnék ki. Ugyanakkor az elnök dönthet a legfelsőbb bíróság és az alkotmánybíróság tagjairól, miközben a parlament szavazhat a nagyköveti kinevezésekről. Az államfő a miniszterek tanácsának elnöke lenne, meneszthet tárcavezetőket.
Az egyetlen az elnököt érintő korlátozás: ha a parlament feloszlatása mellett dönt, akkor saját megbízatásának is vége szakad, s egy időben rendeznek parlamenti és elnökválasztást.
A kormánypárt, az AKP a nacionalista MHP-val tárgyal az alaptörvény módosításáról. Ahhoz, hogy az alkotmánymódosítást népszavazásra bocsássák, legalább 330 képviselő szavazatára lenne szükség. Az MHP ezen a héten dönt az alkotmánymódosításról. Amennyiben képviselőik egyetértenének a változtatásokkal, a javaslatokat a parlament elé terjesztik.
Recep Tayyip Erdogan elnök már 2014 óta törekszik az elnöki köztársasági bevezetésére, azóta hogy elnökké választották. Előzőleg miniszterelnökként szolgált.