Az elérhetetlen Nyugat

Publikálás dátuma
2016.11.29. 06:45
Fabricius Gábort minden saját tapasztalata segíti az írásban FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Fabricius Gábor Más bolygó című első regényében a rendszerváltás után Nyugatra utazik a főhős, Wunder, hogy ráleljen a szabadságra. A kreatíviparból érkezett író művében számos kérdést felvet: mit jelent kelet-európainak lenni, mit jelent szabadnak lenni és létezik-e még az a Nyugat, melyre 1989 előtt vágytunk.

- A Más bolygó című regénye két szálon fut. Az első a napjainkban játszódik, melyben az ötvenes éveiben járó televízió igazgatót, Wundert követhetjük nyomon, aki miután kirúgják az állásából, útnak indul Nyugat felé. A másik szál már közvetlenül a rendszerváltás után játszódik, melyben a tizenéves Wunder két társával autóstoppal indul el Nyugat-Európába. Ez a két karakter valójában Fabricius Gábor akar lenni?

- Inkább nem mint igen. A fiatal és az idős Wunder olyan két végpontot jelent, mely a legjobban dramatizálja azt, hogy mi történt velünk Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. És bár a történetnek egy főszereplője van, annak fiatal és idős énje gyakorlatilag két külön karakter. A fiatal Wunder még idealista, alig várja, hogy megismerje Nyugat-Európát, míg az időskori Wunder egy kiégett, életunt felnőtt.

- Ez az első regénye, hogyan született meg?

- Az írás során számos tapasztaláson megy át az ember. Utánanéz a korrajznak, eszébe jutnak régi emlékek, érzések és ismerősök az életéből. Ha a rendszerváltásról és az emlékeimről tíz évvel korábban írtam volna egy könyvet, teljesen más szöveg született volna.

- Miért nem írta meg a könyvet már korábban?

- Az írásnál az időnek nagy szerepe van. Az időt mi csak a saját észlelésünkön keresztül tapasztaljuk meg. Az idő múltával egyes emlékek elpárolognak, mások megerősödnek, míg végül marad valami pálinkaszerű párlat, ami körülbelül hetven fokos. Szükségem volt arra, hogy múljanak az évek, hogy eltűnjenek a felesleges érzetek.

- Ön tizenöt évig a Republic Group nevű kreatívügynökség kreatív igazgatója volt. Mennyiben segített ez a tapasztalat Wunder megteremtésében?

- Minden saját tapasztalat segít az írásban. A regényem viszont nem rólam szól, nem egy önéletrajzi írás. Én azt akartam megírni, hogy a magyarok zusammen, közösen mit éltek meg a rendszerváltás óta az amerikai típusú vezetői kultúrából.

- A regényben központi kérdés, hogy melyek a különbségek a Kelet- és Nyugat-Európa nemzetei között. Ön szerint a mai Magyarország inkább a Nyugathoz vagy a Kelethez tartozik?

- A regényben én az átmenetiség korszakáról és Magyarországról mint az átmenetiség földjéről beszélek. Magyarország örökös mozgásban van ezen a Kelet-Nyugat tengelyen. Nincsen egy fix pont, ahol megnyugodna. Az életem során ez világossá vált.

- Milyen élettapasztalat erősítette meg Önben ezt?

- A Kádár-korszakban nőttem fel, aztán jött a rendszerváltás, utána következett a liberális demokrácia, most pedig megérkeztünk az illiberális demokráciába. Állandó útkeresésben vagyunk. Minden instabil.

- Elérünk valaha is egy stabil pontot?

- Nem. De pont ez a lényege ennek a sztorinak.

- Ebben az instabillá váló folyamatban a reklámiparnak milyen szerepe volt a rendszerváltás után?

- A reklámipar egy eredménye volt a rendszerváltásnak. A reklámok ugyanis nyíltan, explicit módon jelenítik meg a vágyainkat. Az illúziók és vágyak pedig nagyobbak és szebbek mint a valóság. Éppen ezért a reklám az elmúlt huszonöt év emblematikus kifejeződése.

- A regényszereplői a szabadságot akarják megtapasztalni. Ön számára mit jelent a szabadság?

- A szabadság az, ha a belső iránytűd jól működik. Ha valaki önazonos magával.

- Manapság Magyarországon könnyű vagy nehéz önazonosnak lenni?

- Szerintem azért képtelenség, mert az emberek nem tudják, hogy kicsodák valójában. A huszadik század során elvették tőlük az identitásukat. Nem tudják, hogy milyen értékek mentén gondolkodnak.

- Amikor Hegyeshalomnál Wunder átlépi a határt, rögtön megállapítja, hogy az osztrákoknál még a fű is zöldebb. Ezt a hatalmas különbséget ma is látjuk. Miért van az, hogy Szombathelyen még mindig kevésbé jók az állapotok, míg a másik oldalon Graz virágzik?

- A válasz: az önbizalom. Nálunk a történelem állandóan arról szólt, hogy szisztematikusan hogyan osztod meg a társadalmat, majd az embereket hogyan fosztod meg az identitásától, miként formálod őket mássá, mint aminek születtek. Mi ez, ha nem az orwelli világ?

- A könyvben az idős Wunder is Nyugatra utazik. A történet jelenében azonban teljesen elsötétül az ég, az egész világon beköszönt az apokalipszis. Mit akart ezzel üzenni?

- A rendszerváltás utáni Nyugat, ahová vágytunk, már teljesen megszűnt. Vagyis ahová ma vágyunk az egy huszonöt évvel ezelőtti, a kádárizmusból szemlélt Nyugat. Ebből következik, hogy soha nem is fogunk oda megérkezni. Ez okozza a frusztráltságunkat.

- A regényben a ’89 utáni korszakot „a szabadulás korának” nevezi. Mit ért ezalatt?

- A világháború kitörésétől a rendszerváltásig Magyarország börtönben élt. A regény írásakor az érdekelt, hogy milyen az a társadalom, mely – átvitt értelembe véve – a cellájában ült. Akit hosszú időre leültetnek, majd szabadon engedik, annak újra kell tanulnia mindet. Újra kell tanulnia a szabad életet. Ez pedig nehéz feladat, mivel korábban senki nem tanította meg neki.

- Sikerül valaha is megtanulnunk?

- Ebben a regényben leszámoltam az illúzióval, hogy Magyarország a Nyugat része. Történelmi okok miatt nem tud az lenni. Pedig ebben nagyon hittem. Ezért is lettem reklámos. Számomra a szabadság, a szabad verseny és a piac a reklámokban mutatta meg magát. 1989 előtt egy olyan országban, melyben nem volt rendes árukínálat és nem volt rendes fogyasztás, ott a reklámok mást jelentettek mint ma. Hittem, hogy majd a reklámok segítik a nyugatias gondolkodást. De nem így történt.

- Ebből milyen következtetést vont le?

- Rájöttem, hogy a kapitalizmusban sem lehetséges minden. Nem lehet azt mondani, hogy a határ a csillagos ég. Ez nem egy kelet-európai szlogen. Nagyobb volt a horizont 89-ben. De nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában. A regényemben ezért is sötétül be egész Európa.

- Zavarja, hogy már nem látja a csillagos eget?

- Ahhoz szoktam hozzá, hogy látom. És most furcsa, hogy eltűnt. De emiatt nem vagyok csalódott. Csak reálisan szemlélem a helyzetet.

Névjegy
Fabricius Gábor 1975-ben született, Londonban a Central Saint Martins College-ban szerezte diplomáját, majd kreatív szakemberként kezdett dolgozni. 2000-ben Cannes-ban elnyerte az Arany Média Oroszlán díjat. 2010 óta a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem tanára. Több rövidfilmet is rendezett, melyek közül a Sintér című munkáját a Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon is bemutatták, 2015-ben Huszárik Zoltán díjat kapott. Korábban megjelent egy novellás kötete Puha neon fejlövés címmel.

Tegnap sem tudtuk meg, hol lakott Matolcsy...

Újra összecsapott Matolcsy György az ellenzékiekkel a parlamentben: a jegybankelnök továbbra sem gondolja úgy, hogy válaszolnia kéne a lakásbérlését firtató kérdésekre.

Nem szerepeltek tények a kérdésben – ezt mondta Matolcsy György a parlamentben, amikor az MSZP-s Bárándy Gergely megkérdezte, valóban Patai Mihálytól, a Magyar Bankszövetség elnökétől bérel-e luxuslakást. "Egy megszűnt újság valótlan információjára építve bombáz engem és másokat különböző vélt, hamis állításokkal" - szögezte le, majd hozzátette: hogy az állandó lakhelyemen mikor lakom és mikor nem, (…) ez aztán végképp nem tartozik önre, ahogy az sem tartozik önre, hogy mikor és milyen helyen tartózkodom, amikor nem az állandó lakhelyemen vagyok – válaszolta a jegybankelnök.

Bárándy azt ígérte Matolcsynak, hogy a választ eljuttatja az Európai Központi Bank vezetőinek, valamint a többi európai jegybank vezetőjének. Matolcsy visszakérdezett: "vajon ki és miért fizetne bárkinek bármilyen lakbért vagy átalányt vagy bármit, ha egy lakásban vagy egy házban, vagy egy kerületben vagy egy városban nem lakik?" Szerinte a szocialista képviselő most a parlamentben próbálja őt lejáratni, "magánügyet intéz közidőben", mert perben állnak.

A jegybankelnököt arról is megkérdezte Bárándy, miért ad több százezres fizetést a barátnőjének. Ez a részletkérdést még egyszerűbben elintézte Matolcsy: egyszerűen egy szót sem szólt a témáról.

A hónap elején a Világgazdaság is megpróbálta megkérdezni Matolcsyt a lakásügyéről. Akkor azt felelte: Az átmenetileg használt ideiglenes lakcím nem számít közérdekű adatnak, a magánéleti változás pedig semmilyen módon nem befolyásolja a jegybank szakmai tevékenységét. "Részemről ezt a kérdést lezártnak tekintem" - tette akkor hozzá a jegybankelnök.

Szerző

Új utakon a takarékok

A kormányzat és a takarékok víziója a szektor jövőjéről megegyezik - mondta Bártfai-Mager Andrea, nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyért felelős kormánybiztos az SZHISZ, a Takarékbank, a szövetkezeti hitelintézetek, valamint az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség részvételével tegnap tartott konzultáción.

A kormányzat az integráció jövőjét középtávon csökkenő, majd fokozatosan megszűnő állami részvétel mellett képzeli el. A szorosabb integrációhoz elengedhetetlen a kultúraváltás: mind az üzleti kultúrában, mind az integrációról való gondolkodásban. A szektor irányítási modelljében az SZHISZ-é az ellenőrző, felügyelő (prudenciális) szerep , míg a Takarékbank az üzleti irányításért felelős, de üzletileg csak egy központja lehet az integrációnak – mondta a kormánybiztos.

A kormányzat úgy látja, hogy a postával való együttműködés lehetősége lehet az egyik kitörési pontja a vidéken megőrzendő takarékszövetkezeti hálózatnak, ezért mindkét szervezetnek külön-külön mielőbb meg kell vizsgálnia, hogy milyen feltételek mellett lehet üzletileg sikeres az együttműködés. A kormány nem készít üzleti stratégiát az integráció számára, a takarékoknak - mint magántulajdonban álló intézményeknek - maguknak kell dönteniük arról, hogy milyen üzleti alapokon, milyen üzleti stratégia mellett végzik a tevékenységüket. Azt kérik az integráció tagjaitól, hogy a november 17-én megjelent kormányhatározatban kijelölt feladatokat minél hamarabb végezzék el, és mielőbb tegyenek le azokról a jogszabályi-módosításokról kiérlelt javaslatot a kormánybiztos asztalára, amelyek szükségesek a szektor hosszú távon is sikeres működéséhez.

Szerző
Témák
takarékok