A statisztikai adatok szerint Magyarországon tovább tart a lanyha beruházási kedv. Ez alól csak néhány ágazat kivétel. Az első háromnegyed évben 14,3 százalékkal maradtak el a beruházások a múlt év azonos időszakától. A harmadik negyedévében beruházások volumene 9,3 százalékkal csökkent, alapvetően az uniós forrásból finanszírozott fejlesztések visszaesése miatt. Az előző negyedévhez képest viszont 2,7 százalékos volt a növekedés, ami még kevés a reménykedésre. Éves szinten mintegy 10 százalékkal maradhatnak el a beruházások a már tavaly sem különösebben magas szinttől - nyilatkozta a Népszavának Vértes András. A GKI Gazdaságkutató Zrt. elnök-vezérigazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy a 2007-2013. közötti uniós pénzügyi ciklus támogatási forrásaiból tavaly lehetett lehívni az utolsó részleteket.
Az elemzők szerint ennek tudható be, hogy a költségvetési szerveknél 57,4 százalékkal csökkentek a beruházások, a vállalkozások körében viszont 3,3 százalékos volt a növekedés a tavalyi év harmadik negyedévéhez viszonyítva, mint az a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, hétfői jelentéséből kiderült. Idén ugyanis már elmaradtak a nagy közösségi infrastrukturális beruházások. A 2014-2020-as ciklus forrásainak a pályázati kiírásai pedig hazai és uniós csúszások miatt még csak részben jelentek meg. Ez ugyan más régiós országokban is előfordul, csak hogy a magyar gazdaság sokkal jobban rászorul ezekre a pénzekre, mint a többiek - tette hozzá Vértes András. A gép- és berendezésberuházások 4,7 százalékkal nőttek, az építési beruházások 20,6 százalékkal visszaestek éves összevetésben. A építőiparban a második negyedévi 19,4 százalékról 15,7 százalékosra lassult a beruházások visszaesése.
A legjobban, 45 százalékot meghaladóan a pénzügyi, biztosítási tevékenység nemzetgazdasági ágban emelkedtek a beruházások, mivel az új számítástechnikai eszközök beszerzései is növelték a beruházási teljesítményt. A képet árnyalja, hogy a megelőző években szinte egyáltalán nem voltak beruházások a pénzügyi szektorban, tehát egy nagyon alacsony szinthez képest javult ebben a szegmensben ugrásszerűen a befektetések aránya. Az EU-forrásból fedezett fejlesztések 2015. végi befejeződésével nagymértékben csökkentek a beruházások a humán egészségügyi és szociális ellátás ágban csaknem 73 százalékkal, a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ágban több mint 41 százalékkal, valamint az oktatásban 23 százalékkal.
A makroadatokat vizsgálva az mindenképpen reményt keltő, hogy az autóipari vagy az elektronikai nagy cégek, amelyek már eddig is jelentős pénzeket fektettek be Magyarországon, továbbra is hajlandók befektetni működő tőkét - jegyezte meg a Népszavának Bod Péter Ákos, a Corvinus Egyetem közgazdász professzora. A nagyvállalatok mellett a kis- és középvállalkozások (kkv) esetében is tapasztalható némi élénkülés, ami főleg az olcsó hitelnek, egyebek mellett a jegybank növekedési hitel programjának (nhp), illetve az azt népszerűsítő kampánynak is köszönhető. Ami már kevésbé örömteli, hogy a hazai vállalati szektor egészének nem nagyon akaródzik befektetni - tette hozzá a közgazdász professzor.
A lanyha beruházási kedv azonban nem az elmúlt 5-6 év hozadéka, hanem inkább a 2008-as válságra vezethető vissza. Igaz, más országok is megszenvedték a pénzügyi, gazdasági kilábalást, de még a régiónkban is nekünk sikerült a leglassabban a visszakapaszkodás. Mára a magyar gazdaság teljesítménye is némileg meghaladja a 2007-es szintet, de ezzel együtt is lemaradtunk akár Lengyelország, de még Szlovákia, Csehország mögött is. A gyenge magyar teljesítményben több tényező is közrejátszott. Részben a bankokra rakott többlet terhek, valamint a saját elhibázott hitelpolitikájuk, a rossz portfólió is akadályozta a hitellel támogatott növekedést. Összeségében a hazai bankszektor kevéssé tudott hozzájárulni a gazdasági fejlődéshez, különösen ami a beruházásokat illeti - mondta Bod Péter Ákos. Néhány nagy külföldi pénzintézet szedte is a sátorfáját, míg akik maradtak, sokkal óvatosabbá váltak.
Az persze már erős figyelmeztetés lehet, hogy sok vállalatnál jelentős készpénzkészlet található, ám mégsem fejlesztenek, nem fektetnek be a termelésbe, nem vásárolnak fel cégeket, inkább kivárnak. Hiába az olcsó hitelek, ha a vállalkozó nem lát maga előtt piacot, akkor nem vállal több évre olyan terheket, amelyeket akármilyen kedvező konstrukcióval is, de vissza kell fizetni. Az üzlet természete pedig az, hogy az elhalasztott döntések egy része sosem valósul meg - jegyezte meg a közgazdászprofesszor. A beruházásoktól a kormányzat kiszámíthatatlan gazdaságpolitikája is visszatartja a befektetőket. Ez még akkor is igaz, ha egyébként esetenként a vállalati kör egy részének váratlanul kedvező bejelentést tesz a kormány. Attól, hogy a miniszterelnök november közepén bejelentette a társasági adó drámai csökkentését, a piac számára nem vált megnyugtatóbbá a haza környezet. Különösen a külföldi cégek vezetői nem értik, hogy ezt miért nem májusban jelentette be a kormányfő, amikor az idei makropályát kijelölte, és miért hat héttel a tervezett hatályba lépés előtt. Gondolhatnak arra, hogy ha romlik az ország gazdasági helyzete, ugyan így váratlanul ellenkező előjelű változást is bejelenthet a kormányzat, például valamilyen újabb ágazati adót.
A magyar tőkeképződés gyengeségét mutatja az is, milyen nagymértékben függ a külföldi, elsősorban az uniós támogatásoktól, forrásoktól. Az a gond, hogy ezek a pénzek nem a hazai tőkéhez kapcsolódnak, hanem helyettük "dolgoznak". A beruházások halovány alakulásával függ össze az is, hogy a magyar gazdaság az uniós átlag dinamikájával nő, elmaradva a régiós versenytársaktól - mondta Bod Péter Ákos. A befektetők számára nagyon fontos a kiszámíthatóság. Magyarországon nagyon bizonytalan a döntéshozatal, a jogrend, az állam erőteljesen beavatkozik piaci folyamatokba. Ront a helyzeten a személyekre, cégekre szabott törvénykezés, a közbeszerzési pályázatokat belengő korrupció gyanúja - hangsúlyozta Vértes András.
