Előfizetés

Hatmilliárd forintos tőkeemelést kap a Mezőhegyesi Ménesbirtok

A kormány 6 milliárd forint átcsoportosításáról döntött a 2016-os költségvetésben a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. feltőkésítésére, a Paks II Atomerőmű Fejlesztő Zrt. tőkeemelése jogcím terhére - derül ki a kormány Magyar Közlönyben hétfőn közzétett határozatából.

Az idei és a jövő évi költségvetésben a Miniszterelnökség tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos kiadások az e körbe tartozó társaságok tőkeemelése jogcímmel egészülnek ki a november 28-ra datált kormányhatározat szerint. A kormányhatározat végrehajtásáért a nemzetgazdasági miniszter és a Miniszterelnökséget vezető miniszter felelős. Az idei költségvetésben a változtatásokat azonnal végre kell hajtani, a 2017. éviben január 1. a határidő.

Az Országgyűlés az idén nyáron fogadott el törvényt arról, hogy Mezőhegyesen az állami ménes fejlesztésével, a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. földjeit is felhasználva, az állam mintagazdaságot hoz létre. A kormány több mint 2 milliárd forintért vásárolta vissza a 2004-ben privatizált Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt.-t, majd a korábban is állami tulajdonú Ménes Kft.-vel összevonva megalapította a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságot. A kormány Európa legszínvonalasabb állami tulajdonú mezőgazdasági vállalkozását kívánja létrehozni.

A ménesbirtokot 1784 decemberében alapították, 2004-es privatizációjáig Európa legrégibb állami birtoka volt. A nyilvános cégadatok szerint a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. árbevétele 2015-ben mintegy 6,6 milliárd forint volt, csaknem egy milliárddal több az előző évinél, több mint fele exportból származott. Az adózott eredmény 541 millió forintot tett ki tavaly az előző évi 1,721 milliárd forint után. A mérleg szerint mintegy 1 milliárd forint jegyzett tőkéjű társaság saját tőkéje 2015 végén 4,1 milliárd forintot tett ki.

Lásd még: Földmutyi Mezőhegyesen

Nagy siker a lejárt szavatosságú élelmiszerek boltja

Publikálás dátuma
2016.11.28. 18:30
Koppenhága /Thinkstock
Újabb lejárt szavatosságú élelmiszereket árusító bolt nyílt Koppenhágában.

A Wefood projekt Koppenhága Amager negyedében nyitotta meg első üzletét év elején, majd novemberben a felkapott Norrebro negyedben is hatalmas sikert aratott - írta a The Guardian brit napilap online kiadásában. "Fantasztikus, hogy ahelyett, hogy kidobnák az ételt, eladják pénzért. Jó ügyet támogatunk ezzel" - mondta egy dán egyetemista, miután húsz koronáért (840 forintért) vásárolt egy üveg olívaolajat. Egy nagymama egy üveg lekvárt vett, amelyet unokáinak ajándékoz karácsonyra. "Az édességek száz évig is eltarthatók, mert cukor van bennük" - tette hozzá.

A lejárt szavatosságú élelem árusítása törvényes Dániában, amennyiben egyértelműen feltűntetik rajta, hogy lejárt, és fogyasztása nem jelent közvetlen veszélyt. "Megnézzük, megszagoljuk, megtapogatjuk a terméket és megállapítjuk, hogy fogyasztható-e" - mondta Bassel Hmeidan, a projekt vezetője. Minden termék termelők, importőrök, exportcégek és helyi szupermarketek adománya, a Wefood önkéntesekből álló csapata összegyűjti és értékesíti őket. Az üzlet bevétele jótékony célokat szolgál. A termékek ára körülbelül feleannyi, mint máshol, a készlet azonban nem kiszámítható. A kínálat ugyanis attól függ, mit sikerül beszerezni az adományozóktól.

A kidobott ételek témája az elmúlt években került a figyelem középpontjába. Egy kezdeményezés hatására Franciaországban megtiltották például az eladatlan élelmiszer megsemmisítését, egy nemzetközi kávézóhálózatban pedig szemétbe szánt, ám fogyasztható alapanyagokból készült ételeket szolgálnak fel. Szeptemberben az angliai Leedsben nyitotta meg az ország első hasonló üzletét a The Real Junk Food Project. Az angol projekt elsősorban a szegények élelmezésére koncentrál, a vásárlók a termékekért annyit fizetnek, amennyit tudnak.

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO novemberi jelentése szerint az élelmiszerek tömeges pazarlását generálja, hogy a szupermarketek a tökéletes küllemű termékeket preferálják és önkényesen használják a "minőségét megőrzi" jelöléseket. A szervezet szerint ha az emiatt eldobott élelmet felhasználnák, azzal el lehetne látni a világ éhezőit. A világon évente csaknem 1,3 milliárd tonna élelmiszert pazarolnak el, többet mint amennyire a világon éhező egymilliárd ember ellátásához szükség lenne - közölte a FAO.

Nagy siker a lejárt szavatosságú élelmiszerek boltja

Publikálás dátuma
2016.11.28. 18:30
Koppenhága /Thinkstock
Újabb lejárt szavatosságú élelmiszereket árusító bolt nyílt Koppenhágában.

A Wefood projekt Koppenhága Amager negyedében nyitotta meg első üzletét év elején, majd novemberben a felkapott Norrebro negyedben is hatalmas sikert aratott - írta a The Guardian brit napilap online kiadásában. "Fantasztikus, hogy ahelyett, hogy kidobnák az ételt, eladják pénzért. Jó ügyet támogatunk ezzel" - mondta egy dán egyetemista, miután húsz koronáért (840 forintért) vásárolt egy üveg olívaolajat. Egy nagymama egy üveg lekvárt vett, amelyet unokáinak ajándékoz karácsonyra. "Az édességek száz évig is eltarthatók, mert cukor van bennük" - tette hozzá.

A lejárt szavatosságú élelem árusítása törvényes Dániában, amennyiben egyértelműen feltűntetik rajta, hogy lejárt, és fogyasztása nem jelent közvetlen veszélyt. "Megnézzük, megszagoljuk, megtapogatjuk a terméket és megállapítjuk, hogy fogyasztható-e" - mondta Bassel Hmeidan, a projekt vezetője. Minden termék termelők, importőrök, exportcégek és helyi szupermarketek adománya, a Wefood önkéntesekből álló csapata összegyűjti és értékesíti őket. Az üzlet bevétele jótékony célokat szolgál. A termékek ára körülbelül feleannyi, mint máshol, a készlet azonban nem kiszámítható. A kínálat ugyanis attól függ, mit sikerül beszerezni az adományozóktól.

A kidobott ételek témája az elmúlt években került a figyelem középpontjába. Egy kezdeményezés hatására Franciaországban megtiltották például az eladatlan élelmiszer megsemmisítését, egy nemzetközi kávézóhálózatban pedig szemétbe szánt, ám fogyasztható alapanyagokból készült ételeket szolgálnak fel. Szeptemberben az angliai Leedsben nyitotta meg az ország első hasonló üzletét a The Real Junk Food Project. Az angol projekt elsősorban a szegények élelmezésére koncentrál, a vásárlók a termékekért annyit fizetnek, amennyit tudnak.

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO novemberi jelentése szerint az élelmiszerek tömeges pazarlását generálja, hogy a szupermarketek a tökéletes küllemű termékeket preferálják és önkényesen használják a "minőségét megőrzi" jelöléseket. A szervezet szerint ha az emiatt eldobott élelmet felhasználnák, azzal el lehetne látni a világ éhezőit. A világon évente csaknem 1,3 milliárd tonna élelmiszert pazarolnak el, többet mint amennyire a világon éhező egymilliárd ember ellátásához szükség lenne - közölte a FAO.