oktatás;pedagógus;Országgyűlés;férfi 40;

2016-11-29 09:48:00

"Betelt a pohár" - Az oktatásról vitáztak a Házban

Az Országgyűlés ma az MSZP és a Jobbik által javasolt témákban tart politikai vitákat. A szocialista párt vezérszónoka a vitanap műfajának kiüresedését tette szóvá az egyébként szinte üres ülésteremben, és kijelentette, hogy az átalakítással a végéhez ér a totális államosítás. Az LMP jelezte, hogy nem hogy sikertörténetről, de még jó irányról sem lehet beszélni az oktatás kapcsán. Később azt bírálták, hogy éppen a pedagógusokról, a diákokról és a szülőkről nem esik szó a vita során. A Jobbik azt hiányolta, hogy a fiatalokat nagyobb mértékben bevonják a döntésekbe, a kormánypárti képviselők azonban maximálisan elégedettek voltak az utóbbi évek átalakításaival.

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) költségvetését idén 91,5 milliárd forinttal növelte meg a kormány, így az elmúlt nyolc-kilenc hónapban az iskolák finanszírozásával kapcsolatos "ügyek" megszűntek - mondta Palkovics László oktatási államtitkár, hozzátéve: a Kliknek, szemben a februári 17 milliárdos lejárt tartozásállománnyal, ma nincs kifizetetlen számlája.  Az államtitkár közölte, január 1-jétől ugyanezt a működést várják el az új rendszertől.

Kucsák László, a Fidesz vezérszónoka az oktatási rendszer átalakításának céljaként hivatkozott arra, hogy a diákok versenyképes tudást szerezzenek, a pedagógusok pedig megbecsülést kapjanak a mindennapi munkájukhoz. Ennek eszközei között említette a pedagógus életpályamodellt, számos lezárult, továbbá 210 milliárd forint értékű folyamatban lévő fejlesztést. Kiemelte azt is, hogy a szülők terhei is csökkentek az ingyenes tankönyv és gyermekétkeztetés miatt. Előbbi 733 ezer diákot érint és 2 milliárd forintot hagy a családoknál, utóbbi pedig 90 ezer helyett már 270 ezer gyermekre vonatkozik és az iskolai szünetekben is rendelkezésre áll

MSZP: végéhez ér a totális államosítás

Hiller István, az MSZP vezérszónoka a vitanap műfajának kiüresedését tette szóvá és bírálta azon kormánypárti nyilatkozatot, miszerint nyugalom van az oktatásban. Mint mondta, a kormány korábban tagadta a teljes államosítást, 2017. január 1-jén viszont annak "utolsó lépcsőjén is fellépnek". Értékelése szerint ezzel elszakítják oktatási intézményeket a helyi közösségektől, s minden részletig egy hatalmi érdek megnyilvánulását hajtják végre.

Az ellenzéki politikus utalt Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter egyházi oktatást elismerő szavaira, amely mögött azt feltételezte, hogy az állami iskolák jelentős részét egyházi fenntartásba adná az állam, s ennek előkészítése zajlik. Bírálta, hogy ezzel az állam és egyház közötti 120 éve kialakult viszonyt akarnák újraszabályozni. A szocialista képviselő egyúttal azt kérte: a kormány győzelmi jelentések helyett a számokkal foglalkozzon, mert noha valóban nőtt a GDP-arányos hányad, ezt egy erőteljesen megkurtított költségvetéshez képest kell nézni.

Hiller István felvetette azt is, hogy van-e szándék arra, hogy a bölcsődékben, óvodákban dolgozók munkaviszonyát közfoglalkoztatottként határozzák meg, majd visszafoglalkoztatják őket. Emellett úgy látja: a kormány szétverte az érdemi érdekegyeztetés formáit, amelyeket egyelőre nem sikerült helyreállítani. Arra is rákérdezett, hogy tervezik-e 150 központba koncentrálni a felső tagozatokat, továbbá arról érdeklődött, hogy kik írják a nemzeti alaptantervet.

Hiller István oktatásról tartott sajtótájékoztatóján elhangzottakat ide kattintva olvashatja el!

 LMP: nem lehet sikertörténetről beszélni 

Ikotity István (LMP) felszólalásában először az 1990 óta történteket tekintette át. Úgy ítélte meg, ilyen időtávban sikertörténetről, de még jó irányról sem lehet beszélni az oktatással kapcsolatban, sőt visszalépésnek nevezte a lezajlottakat. A társadalom állapotáról szólva azt mondta: az emberek mindennapjaivá vált a bizonytalanság, a kilátástalanság. A társadalom tovább szakadt, nemcsak gazdagokra és szegényekre, hanem tájékozottakra és kevésbé tájékozottakra. Ha hozzáférésről van szó, szerinte a kormány kulcsszava mindössze az ingyen étkezés és az ingyen könyv. Emlékeztetett arra is: ha a pedagógusok bértábláját nem választották volna el a minimálbértől, akkor annak emelése most sokkal jelentősebb lenne. 

Szintén kifogásolta az oktatási minisztérium hiányát és a kifejezetten csak oktatással foglalkozó szakbizottságot a parlamentből. Szerinte az, hogy ellenzéki kézbe adták a kulturális és oktatási bizottság vezetését, szintén azt mutatja, hogy a kormányoldalnak nem szívügye a terület. Elavultnak nevezte az iskolarendszert, kifogásolta például azt, hogy Magyarország ragaszkodik a nyolcosztályos alapfokú képzéshez. Kiscsoportos foglalkozásokat, megfelelő módszerek használatát javasolta. A szabad iskolaválasztáson is el kell gondolkodni - mondta -, mert az szerinte egyértelműen növeli a szegregációt. 

Szabó Szabolcs: vissza kell emelni a tankötelezettségi korhatárt 

Szabó Szabolcs független képviselő szerint az alapelvek tekintetében olyan ellentéteket fogalmaznak meg a képviselők, amelyek egy vitanap keretében feloldhatatlanok. Ő is a tankötelezettségi korhatár visszaemelését szorgalmazta 18 évre. Az iskolák alapvető felszereltségi hiányosságairól is beszélt, valamint arról, hogy a még megmaradt alapítványi és magániskolák szerinte főleg a szakképzésben vannak nehéz helyzetben. Vagy "behúzódnak" egyházi intézmények alá, ami szakmailag nehezen indokolható viszont fenntartásuk drágább az adófizetőknek, vagy egy szakmai fenntartó alá, ami szintén költségesebb - mutatott rá. A szegregációval kapcsolatban jelenleg kötelezettségszegési eljárás van Magyarországgal szemben - jegyezte meg -, ami valóban nem az elmúlt hat év eredménye, ám előrelépés az elmúlt években sem történt - fogalmazott.

Varga László (MSZP) értékelése szerint az ülés négy vitanapja összefügg, az uniós fejlesztéseket és a közoktatást a munkaerőpiaci problémák szolgálatába kell állítani. Szerinte a kormány 2010 után nagy arányban vont ki forrásokat az oktatásból és folyamatosan leépítette az újraelosztást. Szóvá tette a köznevelés szó használatát is, ami szerinte azt jelzi, hogy nem az alkalmazkodóképesség fejlesztése a cél, hanem az ideológiai átnevelés. A kormány olcsó, könnyen kizsákmányolható munkaerőt képez, ami az új feudalizmust szolgálja - összegzett.

A korábbi tiltakozó megmozdulásokra utalva az ellenzéki képviselő azt mondta, hogy a köztiszteletben álló pedagógusoknál telt be a pohár, érdemes volna hallgatni rájuk. A szocialista politikus azt is mondta: az iskolaigazgatók választásánál érezhető a politika befolyása, a tankötelezettség korhatárának leszállítása miatt pedig nem lehet tudásalapú társadalmat építeni.

Sallai R. Benedek (LMP) bírálta, hogy a kormánypárti felszólalásokban éppen az oktatási rendszer legfontosabbak résztvevőiről, a pedagógusokról, a diákokról és a szülőkről nem esik szó. Ne legyen hajsza az iskolában, ne a mennyiség, hanem a minőség legyen a fontos - kérte. A fiatal felnőttek úgy jussanak ki a munkaerőpiacra, hogy rendelkezzenek az új tudás elsajátításának képességével - javasolta a képviselő. Az iskola adjon megfelelő tájékoztatást a gyermekek fejlődéséről és változásairól - tette hozzá. Az iskolai környezet pedig tegye lehetővé a gyermek fejlődését - nyomatékosított a politikus.

Hoffmann Rózsa, a KDNP vezérszónoka helyesnek ítélte a közoktatásban bekövetkezett változásokat, szerinte az oda vezető út miatt vannak viták. A kormánypárti politikus szerint öt éve olyan rendszer megalkotását tűzték ki, amely egyebek mellett elősegíti a fiatalok fejlődését, készségeinek és ismereteinek bővítését, életkori sajátosságoknak megfelelő tudatos fejlesztést jelent. Ezek a célok kezdenek megvalósulni - értékelt.

Dúró Dóra (Jobbik) bírálta, hogy az oktatásnak nincs önálló minisztériuma, miközben a propagandaügyeknek van. Rámutatott arra is: 29 OECD-ország közül 2013-ban Magyarország a 29. helyen álltunk a GDP-arányos oktatási kiadásokat nézve, vagyis "ez az ország tartotta legkevésbé fontosnak az oktatást". Lényeges körülménynek nevezte, hogy a kormányzat csak akkor kezdett tárgyalni a szakmával, amikor már tarthatatlan volt a helyzet, az új köznevelési törvény elfogadása előtt nem folytatták le a szükséges egyeztetéseket. 

Farkas Gergely (Jobbik) javaslatként fogalmazta meg, hogy a diákokat a mostaninál nagyobb mértékben vonják be a döntéshozatalba. Hangsúlyozta, hogy a legutóbb 2014-ben összehívott országos diákparlament 42 pontos javaslatot fogadott el, de a megfogalmazott problémák megoldásában nem történt előrelépés. Azt is óriási problémának nevezte, hogy ezt a testületet háromévente hívják össze és a köztes időszakban nincs olyan érdekképviseleti szervezet, ami képes lenne eljuttatni a parlamenthez a tanulók javaslatait.