Sokáig nem volt tisztázott, hogy letartóztattak-e bárkit Magyarországon az uniós igazságügyi együttműködési szervezet (Eurojust) múlt heti akciójában, amelynek keretein belül mintegy 180 embert vettek őrizetbe szerte Európában (így Magyarországon is), és az Egyesült Államokban pénzmosás miatt. Mindezzel kapcsolatban kerestük a Belügyminisztériumot (BM) is, arra voltunk kíváncsiak, kiket tartóztattak le hazánkban, illetve milyen módon működtek közre a magyar hatóságok az akcióban. A BM sajtóosztálya válaszában arról tájékoztatott, hogy kérdésünket továbbították az Országos Rendőr Főkapitányság (ORFK) kommunikációs szolgálatának.
Az ügyről az MTI először úgy számolt be, hogy a hágai székhelyű szervezet tájékoztatása szerint a hatóságok 23 millió euró értékben azonosítottak törvénytelenül szerzett pénzeket, amelyeknek mintegy 95 százaléka internetes cselekményekből származott. Az MTI tájékoztatása szerint az akció keretében tizenhat országban vettek őrizetbe embereket, köztük hazánkban is. Az akció az úgynevezett money muling pénzmosási trükköt alkalmazó bűnözők ellen irányult. A módszer lényege, hogy a csalók közvetítők bankszámláin keresztül menekítik ki a bűncselekményekből származó bevételeiket. A művelet során 580 ilyen közvetítőt azonosítottak és 380 gyanúsított kihallgattak. "A money muling a felszínen kisebb bűncselekménynek tűnik, de szervezett bűnözői csoportok állnak mögötte" - hangsúlyozta Michele Consinsx, az Eurojust vezetője az MTI szerint.
A hvg.hu később cáfolta a hír egy részét. Mint írták, a 178 gyanúsított közül senkit nem vettek őrizetbe Magyarországon, sőt semmiféle művelet nem zajlott az országban az EUROPOL és az FBI közös akciójában. A portál megkeresésére (velünk ellentétben) reagált a rendőrség sajtóosztálya. Mint írták, az akcióban magyar szervek részéről intézkedés nem történt. Az Eurojust sajtóirodája pedig azt közölte, Magyarországon egyetlen őrizetbevétel sem történt, a magyar hatóságok viszont jogsegély szolgálat keretében segítettek egy másik tagország kérésére.
Megkérdeztük a közmédia sajtóosztályától, hogy az MTI újságírói leellenőrizték-e az eredeti hír forrását, s miért nem tették meg azt, amit a hvg.hu-s kollégák: kérdeztek. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy az új információk ismeretében miért nem közöltek helyesbítést - ahogy egyébként hasonló esetekben szoktak. Illetve úgy általánosságban érdeklődtünk, hogy az MTI mennyire ellenőrzi az ott kiadottak valóságtartalmát. Kobza Miklós, a közmédia sajtófőnöke rövid válaszában annyit írt, fordítási hiba történt, amit javítanak. Hozzátette, hogy kollégái a mindennapi munkájuk során "természetesen minden információt többször, adott esetben több forrásból is ellenőriznek".
