pénzmosás-ügy;

2016-11-30 06:05:00

Egy zavaros pénzmosási ügy uniós akcióval

Sem a Belügyminisztérium, sem az ORFK nem válaszolt kérdéseinkre egy múlt heti pénzmosási ügy kapcsán, pedig az MTI akkori tudósítása szerint Magyarország is érintett volt az uniós akcióban. Később a hvg.hu-nak válaszolt a rendőrség, és kiderült, hazánkban nem volt semmilyen akció. A közmédia elismerte a fordítási hibát, és helyreigazítást közölt, állításuk szerint mindig mindent több forrásból ellenőriznek.

Sokáig nem volt tisztázott, hogy letartóztattak-e bárkit Magyarországon az uniós igazságügyi együttműködési szervezet (Eurojust) múlt heti akciójában, amelynek keretein belül mintegy 180 embert vettek őrizetbe szerte Európában (így Magyarországon is), és az Egyesült Államokban pénzmosás miatt. Mindezzel kapcsolatban kerestük a Belügyminisztériumot (BM) is, arra voltunk kíváncsiak, kiket tartóztattak le hazánkban, illetve milyen módon működtek közre a magyar hatóságok az akcióban. A BM sajtóosztálya válaszában arról tájékoztatott, hogy kérdésünket továbbították az Országos Rendőr Főkapitányság (ORFK) kommunikációs szolgálatának.

Az ügyről az MTI először úgy számolt be, hogy a hágai székhelyű szervezet tájékoztatása szerint a hatóságok 23 millió euró értékben azonosítottak törvénytelenül szerzett pénzeket, amelyeknek mintegy 95 százaléka internetes cselekményekből származott. Az MTI tájékoztatása szerint az akció keretében tizenhat országban vettek őrizetbe embereket, köztük hazánkban is. Az akció az úgynevezett money muling pénzmosási trükköt alkalmazó bűnözők ellen irányult. A módszer lényege, hogy a csalók közvetítők bankszámláin keresztül menekítik ki a bűncselekményekből származó bevételeiket. A művelet során 580 ilyen közvetítőt azonosítottak és 380 gyanúsított kihallgattak. "A money muling a felszínen kisebb bűncselekménynek tűnik, de szervezett bűnözői csoportok állnak mögötte" - hangsúlyozta Michele Consinsx, az Eurojust vezetője az MTI szerint.

A hvg.hu később cáfolta a hír egy részét. Mint írták, a 178 gyanúsított közül senkit nem vettek őrizetbe Magyarországon, sőt semmiféle művelet nem zajlott az országban az EUROPOL és az FBI közös akciójában. A portál megkeresésére (velünk ellentétben) reagált a rendőrség sajtóosztálya. Mint írták, az akcióban magyar szervek részéről intézkedés nem történt. Az Eurojust sajtóirodája pedig azt közölte, Magyarországon egyetlen őrizetbevétel sem történt, a magyar hatóságok viszont jogsegély szolgálat keretében segítettek egy másik tagország kérésére.

Megkérdeztük a közmédia sajtóosztályától, hogy az MTI újságírói leellenőrizték-e az eredeti hír forrását, s miért nem tették meg azt, amit a hvg.hu-s kollégák: kérdeztek. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy az új információk ismeretében miért nem közöltek helyesbítést - ahogy egyébként hasonló esetekben szoktak. Illetve úgy általánosságban érdeklődtünk, hogy az MTI mennyire ellenőrzi az ott kiadottak valóságtartalmát. Kobza Miklós, a közmédia sajtófőnöke rövid válaszában annyit írt, fordítási hiba történt, amit javítanak. Hozzátette, hogy kollégái a mindennapi munkájuk során "természetesen minden információt többször, adott esetben több forrásból is ellenőriznek".

Ujhelyi MTI-s aggályai
"Az, amit az Ön felelős irányítása alá tartozó Magyar Távirati Iroda immár hosszú ideje csinál, bizonyosan nem közszolgálat, inkább közgyalázat" - írta Gazsó L. Ferenc az MTI-vezérigazgatónak címzett nyílt levelében Ujhelyi István. Az MSZP-s európai parlamenti (EP-) képviselője emlékezetezett, hogy az MTI-nek törvényi kötelezettsége "biztosítani a hozzáférhetőséget minden olyan hírhez és tudósításhoz, amelynek ismerete szükséges a nyilvánosság számára az egyéni és közösségi jogok és érdekek megfelelő érvényesítéséhez". Ezzel szemben Ujhelyi felidézte: "nem tartották például közérdeklődésre számot tartónak, hogy a Fidesz EP-képviselői szavazatukkal nem támogatták az elnyomó török állami rezsim elleni közös fellépést (csak a tények kedvéért: hasonló, de kormánypárti közlés viszont több is fellelhető a tudósításaik között. Ahogyan - és ez a leginkább szégyenletes és önleleplező - egyetlen sorban sem tájékoztatták a magyar nyilvánosságot arról, hogy a bezárt Népszabadság szerkesztői az Európai Parlament vezetőivel tárgyaltak az elmúlt héten és felszólaltak egy, a médiaszabadság kérdését feszegető konferencián is". Ujhelyi világossá tette, európai demokrataként az egyik legfontosabb európai értéknek a szólás- és sajtószabadságot, a tájékozódáshoz fűződő alapvető jogot tartja, amit minden eszközzel és mindenáron meg kell védeni.
Az azonban szerinte elfogadhatatlan, hogy a közpénzből eltartott MTI politikai vagy más alapon szelektál és ezzel érdemi befolyást gyakorol a tájékozódáshoz való alkotmányos jog érvényesülésére. "Míg egy független, vagy függetlennek mondott sajtótermék (napilap, televízió, rádió) szuverén döntése, hogy a nyilvánosságban megjelent hírekről, eseményekről, mikor és hogyan, milyen kommentárral, milyen tálalásban, kinek a nyilatkozatával és magyarázatával számol be a saját olvasóinak, illetve nézőinek, hallgatóinak, addig az MTI ebben (ésszerű keretek között) nem válogathat. Mert, nem dolga" - fogalmazott Ujhelyi, aki szerint a "jollyjokerként hivatkozott szerkesztői szabadság" éppen odáig húzódhat, amit a törvények előírnak. Hozzátette, "minimum furcsa", hogy egy közpénzből működő, a nyilvánosságot szolgáló intézmény kerüli a nyilvánosságot; titkolja a munkatársainak és a felelős döntéseket meghozó vezetőinek nevét.