Több órán át vitáztak a közoktatás helyzetéről államtitkárok és országgyűlési képviselők a Parlamentben, a lényeget a következőképpen lehetne összefoglalni: a kormány szerint minden a legnagyobb rendben, az ellenzék szerint viszont semmi sincs rendben. A vitanapot az MSZP kezdeményezte, a köznevelési törvény bevezetésének ötéves évfordulója alkalmából, amelynek iránya szerintük rossz, megvalósítása pedig csapnivaló. A szocialisták márciusban is összehívtak parlamenti vitát az oktatás helyzetéről; az Országgyűlésnek elvben feladata is lenne, hogy a helyzetelemzés mellett konszenzusra jusson a felmerülő problémák megoldása érdekében, ám ez akkor nem sikerült. És most sem jött össze.
Hiller István, az Országgyűlés szocialista alelnöke szóvá is tette, hogy szerinte a vitanap műfaja kiüresedett. Ezt egyébként az is jól mutatta, hogy az ülésteremben igen alacsony számban jelentek meg a képviselők. Mondjuk a kormánypártok részéről ez annyira nem meglepő, különösen, miután Halász János, a Fidesz-frakció szóvivője kijelentette: úgy érzi, az oktatásban "nyugalom van", így szerinte nincs is alapja a vitanapnak. Szerinte a tanárokat megbecsülik, a kormány értük és a diákokért dolgozik, probléma nincs. "De ha nincs, akkor ők (mármint az ellenzék - a szerk.) csinálnak" - fogalmazott.
Arra, hogy a kormánynak mennyire fontos az oktatás, Dúró Dóra, a Jobbik politikusa mutatott rá: emlékeztetett, hogy az oktatásnak önálló minisztériuma sincs, ellenben a propagandaügyeknek van (Rogán Antal vezetésével), 2013-ban pedig a 29 OECD-ország közül Magyarország az utolsó volt a GDP-arányos oktatási kiadásokat nézve (ez egyébként azóta sem javult számottevően, a legfrissebb adatok szerint csak most érte el újból a 2010-es szintet). Ikotity István (LMP) szerint, amit a kormány eddig tett oktatásügyben, minden, csak nem sikertörténet, sőt inkább visszalépésnek lehetne nevezni. Hiller István mindehhez hozzátette: a kormány az érdemi érdekegyeztetés formáit is szétverte, ezeket eddig nem sikerült helyreállítani.
Ilyen egyeztető fórum volt például Közoktatás-politikai Tanács, amelynek munkájára a 2010 után hatalomra került kormányzat nem tartott igényt (a köznevelésinek nevezett törvényt is szakmai és társadalmi konszenzus nélkül fogadták el). Végül mégis belátták, hogy szükség lenne egy ilyen fórumra, a kormány által létrehozott és irányított köznevelési kerekasztal ugyanis - a kormánykommunikációval ellentétben - nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a jelentősebb szakmai és érdekvédelmi szervezetek sem vesznek részt benne. Palkovics László oktatási államtitkár bejelentette: a közeljövőben két új testület, a Köznevelés-politikai Érdekegyeztető Tanács és tankerületi központi tanácsok is létrejönnek, utóbbiban az ígéretek szerint az iskolafenntartói és működtetői jogaiktól megfosztott önkormányzatok is részt vehetnek majd.
Ám, hogy pontosan kik kapnak majd helyet ezeken a fórumokon, még nem tudni. Bár Balog Zoltán oktatásért is felelős miniszter megígérte, a Pedagógusok Szakszervezetét (PSZ) nem vonták be az előkészítő munkába. A keddi vitanapon Galló Istvánné, a PSZ elnöke is jelen volt, ám csak vendégként, így szót nem kaphatott. A Népszavának ugyanakkor elmondta, a vita nem vezetett sehová, az ülésteremben nyilvánvaló és érzékelhető volt: a politikai pártok között nincs törekvés arra, hogy együttműködve próbáljanak meg javítani a közoktatás helyzetén. "Nem lepődtem meg, mégis csalódott vagyok. Ez nagyon elkeserítő" - fogalmazott az érdekvédő, hozzátéve: összeszámolta, összesen húsz képviselő volt jelen a 199 fős ülésteremben, később ez a szám harminc körülire emelkedett. "Az ellenzéki és a kormánypárti nyilatkozatokban az oktatást gyakran nemzetstratégiai ágazatként emlegetik, ám az, hogy egy ilyen vitanapon az érdeklődés ennyire elenyésző, azt mutathatja, hogy csak a szavak szintjén tartják fontosnak a közoktatás ügyét" - mondta.
