Legyőzhetetlen bajnokcsapat

Noha a vasárnap befejeződött Forma-1-es világbajnokság ismét a Mercedes fölényét hozta, már csak a két éllovas, Nico Rosberg és Lewis Hamilton végsőkig nyitott párbaja miatt sem állítható, hogy eseménytelen volt a 2016-os idény.

Szokták mondani, hogy a győzelmet nem kell magyarázni, s ez a 21 futamból 19-et megnyerő Mercedes-páros esetében hatványozottan igaz

Szokták mondani, hogy a győzelmet nem kell magyarázni, s ez a 21 futamból 19-et megnyerő Mercedes-páros esetében hatványozottan igaz. A német gyártó minden korábbinál több pontot gyűjtve bizonyult újra a legjobbnak.

Ebben a világbajnok Rosberg és a címvédő Hamilton fantasztikus formáján túl döntő szerepe volt az évad végeztével „leköszönő” szabályokhoz legjobban alkalmazkodó hátországnak, hiszen a szakemberek világverő versenyautót építettek. A Mercedesek helyszíntől függetlenül súlyos tizedekkel vertek az ellenfelekre: ilyen tekintetben a dominancia Ausztriában ért a csúcsra, amikor az élről induló Hamilton 1,3 másodperccel volt jobb az időmérőn harmadik helyezettnél.

Hogy a technikai hibák által gyakran sújtott Hamilton akkor is elveszítette-e volna címét, ha kevesebb tényező hátráltatja, az már nem derülhet ki, ez viszont a Mercedes motorsport-igazgató, Toto Wolff szerint nem von le semmit Rosberg érdemeiből. „Az, hogy a legtehetségesebb pilóta ellen kell versenyezned csapattársként, s bajnoki címet tudsz nyerni komoly eredmény. Rosberg több olyan személyiségjeggyel rendelkezik, amely miatt méltán mondhatjuk világelsőnek” – méltatta a bajnokot a Motorsport című szakportálnak nyilatkozó Wolff.

A másodikként záró Red Bull részéről a szezont meghatározó húzásnak bizonyult Max Verstappen bevetése. A csapat még Daniel Ricciardóval és Danyil Kvjattal kezdte az idényt, mígnem a gárda vezetése a bizonytalan Kvjat hibái után kemény döntést hozott: az oroszt visszaküldték az energiaitalosok fiókcsapatának számító Toro Rossóba, ahonnan Verstappen lépett a helyére. Az F1-es közvéleményt is megosztó helycsere a lefokozott pilótát roppantmód megviselte, Verstappen viszont némi szerencsével (a két Mercedes már a rajtnál kiesett – a szerk.) mindjárt az első Red Bullos versenyén, Barcelonában nyert.

A harcos vezetési stílusa miatt többször támadott Verstappen volt egyébként a szurkolók kedvence. A szervezők által először az idénynyitó Ausztrál Nagydíjon meghirdetett, a szurkolói szavazatok alapján odaítélt nap versenyzője díjat nyolc alkalommal, vagyis a legtöbbször a holland nyerte.

A futamgyőzelem nélkül maradó Ferrari nemhogy nem nőtt fel a Mercedes szintjére, visszaesett a Red Bull mögé. Pedig Sebastian Vettel és Kimi Raikkönen biztatóan kezdték az évet: az idénynyitó startját követően elsőként fordultak a Ferrarik, eleinte több dobogós helyezést értek el a pilóták. Az olaszok idénye valahol félúton feneklett meg: a fejlesztési versenyben lemaradó technikai háttér miatt már nem tudták megismételni a korábbi sikereket, így az idény második felében Vettel csupán kétszer, Raikkönen egyszer sem pezsgőzhetett a pódiumon.

Az éllovas trió mögött jelentősen lemaradva, mégis üde színfoltként tűnt fel a 2008 óta íródó történetének legjobb évét teljesítő Force India, hiszen a Nico Hülkenberg és Sergio Pérez alkotta páros végzett negyedikként. A stabil pontszerzővé érő istálló úgy tetszik, elérte fejlődése csúcsát, s Pérez személyében 2017-re is megtartotta egyik legnagyobb értékét. Ráadásul a tehetséges Esteban Ocon is náluk vezet majd.

Az indiaiakkal szemben a negyedik helyért vívott versenyfutásban alulmaradó Williams feledhető idényen van túl. Sovány vigasz: mint az elmúlt években mindig, ezúttal is a Williams szerelőcsapata nyerte a „kerékcsere-versenyt”, azaz a Williams garázsa előtt dolgoztak a leggyorsabban a szerelők.

A szintén patinás brit istálló, a McLaren második szezonját teljesítette a Honda erőforrásaival. Bár a csapat továbbra sem azt a helyet foglalja el, amelyre korábbi eredményei predesztinálnák, ha a következő évtől érvényes szabályokhoz jól tudnak alkalmazkodni a wokingiak, ideális esetben egy-egy dobogós helyezést elcsíphetnek – habár ezt biztosan ők maguk is többször elmondják majd a téli szünetben.

A mezőny második feléből időnként a Toro Rosso autói fértek be a pontszerzők közé, bár az év végéhez közeledvén az olaszoknál is éreztették hatásukat a leállított fejlesztések. Ezzel szemben az újonc Haas háza táján inkább gyermekbetegségek jelentkeztek: az amerikaiaknál visszatérő probléma volt az újra és újra felbukkanó fékhiba. Mögöttük a többévnyi kihagyás után visszatérő gyári Renault azt hozta, amit az újrakezdés évében vártak tőle, míg a Sauber csupán az utolsó előtti, brazil futamon tudta megelőzni a Manort a pontversenyben.

Amint arra fentebb utaltunk, jövőre minden más lehet. Új szabályok, új esélyek? Ami biztos, a versenygépek külleme mindenképpen változik, míg a program csupán az anyagi nehézségekkel küzdő Német Nagydíjjal lesz rövidebb, miután az olasz promóterek tegnap megegyeztek világbajnokság kereskedelmi jogait birtokló Bernie Ecclestone-nal. Mindenesetre a folytatásra márciusig biztosan várni kell.

Az idény emlékezetes momentumai

A márciustól novemberig tartó szezon minden idők leghosszabb világbajnoki sorozata volt, hiszen korábban soha nem vendégeskedett 21 helyszínen a száguldó cirkusz. Európa Nagydíjat rendeztek már Angliában, Németországban és Spanyolországban is, ezúttal viszont Azerbajdzsán látta vendégül a mezőnyt.

Először volt tagja az F1-nek indonéz versenyző: igaz, Rio Haryanto csupán az év első felében vezethette az egyik Manort. Az ázsiai pilóta így indulhatott az újdonságként beharangozott időmérőn is, melyet viszont elsöpört a „népharag”: a harmadik futamon már a megszokott séma szerint zajlott a kvalifikáció.

A Red Bull ausztrálja, Daniel Ricciardo Monte-Carlóban pályafutása során először indulhatott az első rajtkockából, a versenyt azonban másodikként zárta, miután egy kommunikációs félreértés miatt hosszú másodpercekig vesztegelt a depóban.