Burka - Betiltotta a holland parlament alsóháza

Publikálás dátuma
2016.11.29. 19:45
Thinkstock Illusztráció
A holland parlament alsóháza alapvető biztonsági okokra hivatkozva megszavazta az arcot takaró iszlám fátyol, valamint minden arcot takaró öltözet, beleértve a sí maszk és a bukósisak közterületen viselésének betiltását - közölte a La Libre Belgique belga napilap internetes oldalán kedden. A holland parlament alsóháza által megszavazott, de a szenátus jóváhagyását igénylő döntés szerint az arc láthatóságát és a személy azonosíthatóságát biztosítani kell olyan nyilvános helyeken, mint a kormányzati épületek, a tömegközlekedési eszközök, az iskolák és kórházak. A törvény megsértőjének 405 eurós (mintegy 125 ezer forint) büntetést kell fizetnie.

A jogszabályt ismertető alsóházi közlemény szerint, mindenkinek joga van kedve szerint öltözködni. Az öltözködés szabadsága csak azokban az esetekben korlátozott, ahol a biztonság és a szolgáltatások elégséges biztosítása érdekében a láthatóság elengedhetetlen. Mark Rutte holland miniszterelnök májusban, a törvényjavaslat bemutatásakor hangsúlyozta, az intézkedésnek nincs "vallási gyökere".

A tájékoztatás szerint Geert Wilders, az iszlámot bíráló, a bevándorlást ellenző holland ellenzéki Szabadság Párt (PVV) vezetője sokszor javasolta már a vallási jelkép betiltásának törvényi szabályozását, de mindeddig ellenállásba ütközött.
Európában elsőként, 2010-ben Franciaország tiltotta be az arcot takaró fátyol, a burka és a nikáb viselését közterületen. Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) 2014-es ítéletében helybenhagyta a döntést mondván, hogy az nem sérti a vallás szabad gyakorlását. A tilalmat később Belgium, Bulgária és svájci néhány régiója is bevezette. Ezekben az országokban 150 eurót kell fizetnie a törvényt megsértőknek - írta a napilap.

Szerző

Szégyen Európára - A romák 80 százalékát fenyegeti szegénység

Publikálás dátuma
2016.11.29. 18:43
Fotók: Sean Gallup/Getty Images
Egy friss felmérés szerint a megkérdezett romák mintegy 80 százalékát fenyegeti szegénység az Európai Unióban, ami azt jelenti, hogy a tagállami erőfeszítéseik dacára még mindig nem sikerült teljesíteni az integrációs célkitűzéseket - figyelmeztetett keddi jelentésében az EU alapjogi ügynöksége (FRA). A kutatást kilenc tagállamban, köztük Magyarországon végezték. 

Az ügynökség a jelentésről kiadott közleményében rámutatott: a megkérdezett romák 30 százaléka vezetékes víz nélküli háztartásban él, 46 százalékuknak pedig nincs házon belüli vécéje, zuhanyzója vagy fürdőszobája. A roma gyerekeknek 30 százaléka él olyan háztartásban, ahol legalább egyvalaki éhesen feküdt le az elmúlt hónapban, és mindössze 53 százalékuk részesült óvodai nevelésben. A kommünikében kiemelték, a válaszadók csupán 30 százalékának volt fizetett munkája, szemben az EU teljes népességére kivetített, tavalyi 70 százalékos átlaggal. A felmérés szerint a romák 41 százaléka úgy érzi, az elmúlt öt évben hátrányos megkülönböztetés érte egyebek között a munkakeresés során, a lakhatással kapcsolatban, az egészségügyben vagy az oktatásban.

Annak ellenére, hogy a magyar romák 44 százalékának volt fizetett munkája a felmérést megelőző négy hétben - ami a legmagasabb arány a vizsgált országok között -, Magyarországon a romák 75 százaléka él a szegénységi küszöb alatt. Utóbbi arány Spanyolországban a legrosszabb, ott 98 százalék - olvasható a jelentésben. Magyarország a tanköteles korú roma gyerekek oktatásban való részvétele terén az élmezőnyben van, ugyanis az érintettek 98 százaléka jár iskolába. Az értékelés szerint ugyanakkor az iskolai szegregáció továbbra is problémát jelent Magyarországon, mint ahogy Bulgáriában, Görögországban és Szlovákiában is.

Az FRA hangsúlyozta: a kora gyermekkori nevelés támogatására, integrált oktatásra, jobb foglakoztatási lehetőségekre, nagyobb fokú szociális védelemre, illetve célzott oktatásra és képzésre lenne szükség az integráció erősítése céljából. A romák "nélkülözésének, marginalizációjának és diszkriminálásának szintje az uniós, valamint a tagállami jogszabályok és politikák súlyos kudarcát jelenti" - jelentette ki Michael O'Flaherty, az ügynökség igazgatója. Hozzátette, "ezen megállapítások közzététele lehetőséget kínál arra, hogy a szakpolitikai döntéshozókat cselekvésre késztesse, és az erőforrásokat a tűrhetetlen helyzet orvoslására összpontosítsa".

A kutatás során Bulgáriában, Csehországban, Görögországban, Horvátországban, Magyarországon, Portugáliában, Romániában, Spanyolországban és Szlovákiában élő romákat kérdeztek meg. Becslések szerint ezen országokban él a mintegy hatmillió európai roma 80 százaléka.

Szerző

A nap ki-kisüt, a szél marad szerdán

Publikálás dátuma
2016.11.29. 18:16

Szerdán a napsütés mellett napközben észak felől megnövekszik, estére meg is vastagszik a felhőzet, csapadék estig azonban még nem várható. Eleinte az északnyugati, szerdán a nyugati, délnyugati szél többfelé megélénkül, néhol megerősödik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet -2 és -8 fok között valószínű, a derült, szélcsendes körzetekben ennél néhány fokkal hidegebb lehet. A legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán 2-6 fok között alakul.

CSÜTÖRTÖK
Többnyire erősen felhős lesz az ég, eső is lehet. A nyugati szél megerősödik, helyenként viharossá fokozódik. A 15-25 km/h-s átlagszél mellett 45-65 km/h-s maximális széllökésre lehet számítani. A hőmérséklet legalacsonyabb értéke 0, a legmagasabb nappali +5 fok körül alakul.

PÉNTEK
Változóan felhős lesz az ég, többórás napsütés várható, de zápor is kialakulhat. Az északnyugati szél megerősödik, helyenként viharossá fokozódik. Hajnalban 3, napközben 5 fok körül alakul a hőmérséklet.

SZOMBAT
Többnyire gyengén felhős idő várható sok napsütéssel. Csapadék nem valószínű. Az északnyugati szél időnként megélénkül. A hőmérséklet legalacsonyabb értéke -2, a legmagasabb +4 fok körül alakul.

VASÁRNAP
Többnyire gyengén felhős idő várható sok napsütéssel. Csapadék nem valószínű. Az északnyugati szél helyenként megélénkül. Hajnalban  -4, napközben +2 fok körül alakul a hőmérséklet.

Szerző
Témák
időjárás