Lefújta a hétfői szolidaritási sztrájkot a PDSZ

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetében egyetértünk a szociális szférában dolgozók sztrájkkövetelésével, és támogatjuk az ágazatban dolgozók követeléseit, melyek a bér és munkakörülmények javítását célozzák. Ennek érdekében kezdtünk szolidaritási sztrájk szervezésébe, a tervezett munkabeszüntetés napjára - olvasható a PDSZ közleményében.

A mai információk szerint a szervezők sztrájkbizottsága és a munkáltatók képviselői megállapodtak a sztrájkkövetelések teljesítését illetően. A 2016. december ötödikére tervezett tiltakozó akciójuk így elmarad. A PDSZ - ben tudomásul vesszük a döntést, s az erre a napra meghirdetett szolidaritási sztrájk felhívást – annak okafogyottsága miatt – visszavonjuk.

Reméljük, hogy az egyezség tető alá hozásában, a nyomásgyakorlásban segített szolidaritási felhívásunk. Arra kérjük kollégáinkat, hogy hétfőn (december 5-én) a normál menetrend szerint vegyék fel a munkát - zárul a közlemény.

Nyitrai Imre, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkára a sztrájkfenyegetést elhárító megállapodás megkötése után tartott sajtótájékoztatón elmondta: a kormány vállalta, hogy 2018 január elsejére az ágazatban az átlagkeresetek a mostanihoz képest 33 százalékkal emelkednek.

Boros Péterné, az MKKSZ elnöke később közleményben is megerősítette, hogy a megállapodás értelmében a kabinet 13 hónap alatt 33 százalékos béremelést ad a terület munkavállalóinak. Ez ugyan az ütemezésben eltér a januári 30 százalékos bérköveteléstől, de összességében elfogadható kompromisszum a szakszervezet számára. A Népszava kérdésére az MKKSZ elnöke ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a bértábla közepén elhelyezkedők még most sem kapnak annyit, amennyi járna nekik, de a szociális életpályájáról folytatódó tárgyalásokon ez a kérdés újra napirendre kerül.

Boros Péterné információi szerint a nemzetgazdasági tárca arra is ígéretet tett, hogy fenntartótól függetlenül emelt normatívát kapnak a szociális intézmények legkésőbb jövő februártól, amelynek összege éves szinten 30 milliárd forint lehet. 

Bár a sztrájk elmarad, az akció mégis 5 ezer új tagot hozott a szervezetnek.

Szerző
Frissítve: 2016.11.30. 20:51

LMP: megkésett a nyugdíjasok pluszjuttatása

 Az LMP kevesli és megkésettnek tartja a jövő évi 1,6 százalékos nyugdíjemelést, valamint az időseknek nyújtandó fejenkénti 10 ezer forintos Erzsébet-utalványt. 

Schmuck Erzsébet frakcióvezető szerdai budapesti sajtótájékoztatóján rámutatott: a jegybanki alapítványok megszüntetésével nyert 250 milliárd forintból például akár havi százezer forintnyi utalványt is adhattak volna az időseknek. Kijelentette: Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára kérdésére nem tudott választ adni arra, milyen számítás támasztja alá az 1,6 százalékos emelést.

Az LMP szerint hibát követett el a kormány akkor, amikor a reálbér-emelkedést kivette a nyugdíjemelés számításából, és a nyugdíjakat inflációkövetővé tette. Ez utóbbi esetben ugyanis a nyugdíjasok nem részesülnek a gazdasági növekedésből.
Sérelmezte az egységes nyugdíjemelést is. Ez tovább növeli a nyugdíjasok közötti különbséget, ezért differenciált emelésre van szükség a rászorultság figyelembevételével - érvelt Schmuck Erzsébet.

Hozzátette, az LMP rugalmasabbá tenné a nyugdíjrendszert, hogy aki dolgozna, megtehesse ezt.

Szerző

MSZP: közös értékrend az előválasztás alapja

 Az MSZP által kidolgozott koncepció szerint egy közös értéknyilatkozat elfogadásával indulna a baloldali előválasztás folyamata - közölte az ellenzéki párt országos elnökségének tagja.

Az MTI azután kereste meg Molnár Zsoltot, hogy a Magyar Nemzet és az Index is beszámolt arról, az MSZP országos elnöksége hétfőn jóváhagyta a párt előválasztási koncepcióját. Az Index ismertetése szerint az értéknyilatkozatot az előválasztáson induló pártok, jelöltek, civilek mellett minden olyan szavazónak is el kell fogadnia, aki részt akar venni az előválasztáson. Mind a 106 egyéni választókerületben lenne előválasztás.

Molnár Zsolt az MTI-nek azt mondta, ez a nyilatkozat a közös kormányzás, a közös gondolkodás alapja. Lehetséges közös célként jelölte meg például a jogállamiság helyreállítását, de jelezte, hogy a nyilatkozatban szociál- és adópolitikai alapvetések is lesznek. Hangsúlyozta, nem kormányprogramról, hanem egy értékrendről van szó. A szocialista politikus elmondta, az lesz az előválasztáson induló pártok közös jelöltje, aki aláírja az értéknyilatkozatot és megnyeri az előválasztást.  Kiemelte, hogy az előválasztáson személyesen kell szavazni. Ehhez mindenképpen ragaszkodni fognak - mondta.

Molnár Zsolt beszélt arról is, hogy a törvény szerint országos listát az a párt állíthat, aki - legalább kilenc megyében és a fővárosban - 27 egyéni választókerületben állított jelöltet. Ez nem valószínű, hogy minden, az előválasztáson induló pártnak sikerül, ezért a közös országos lista lenne a racionális - magyarázta, megjegyezve, hogy ez a pártok között folyó tárgyaláson még változhat.

Az MSZP-s politikus véleménye szerint a parlamentbe jutási küszöböt átlépni akaró pártnak ki kell tudnia állítani 106 jelöltet. Aki ezt fricskának tartja, az nem bízik magában - fogalmazott.

A miniszterelnök-jelölt kiválasztására több jó megoldás is létezik - mondta Molnár Zsolt. Kifejtette: ki lehet választani a többi jelölttel egyszerre az előválasztáson, vagy azt megelőzően lehet tartani egy miniszterelnök-jelölti előválasztást. Létező megoldás, hogy előválasztás nélkül, konszenzussal legyen miniszterelnök-jelölt - tette hozzá.

Molnár Zsolt közölte, a koncepciót elküldték a többi baloldali ellenzéki pártnak. Jövő év szeptemberéig meg kell lennie a 106 képviselő- és a miniszterelnök-jelöltnek is - hangsúlyozta.

Az Index által ismertetett koncepció szerint az előválasztáson való részvételre történő személyes regisztrációra 30 nap állna rendelkezésre és 500 ajánlás kellene egy egyéni körzetben a jelöltté váláshoz. Az ajánlók a regisztráció során tudnak jelöltet ajánlani. Ezt követően két hét, tíz munkanap lenne az előválasztásra.

Szerző