Putyin a kapcsolatok javulását reméli Trump hivatalba lépésétől

Reményét fejezte ki Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán, hogy az új amerikai elnök, Donald Trump hivatalba lépésével javulni fog Moszkva és Washington viszonya.

Putyin egy moszkvai tanácskozáson beszélt erről, amelyet Jevgenyij Primakov néhai orosz miniszterelnök és külügyminiszter (1929-2015) emlékének szenteltek. "Most, hogy az Egyesült Államokban véget ért a választási kampány, és az új elnök hamarosan beköltözik a Fehér Házba, szeretném remélni, hogy esély nyílik a kapcsolatok javítására, amelyek nemcsak a két ország népei számára, hanem a nemzetközi stabilitás és biztonság szavatolása szempontjából is fontosak" - mondta.

Putyin megállapította, hogy a kétoldalú viszony az elmúlt évek során jelentősen megromlott, de szerinte ez nem Oroszország hibájából történt. Az orosz elnök a fórumon elmondta, hogy Donald Trump megválasztott amerikai elnökkel a telefonbeszélgetésük során mindketten egyetértettek abban, hogy "az orosz-amerikai kapcsolatok nem kielégítő állapotát javítani kell".

"Országunk kész megtenni a ráeső részt ezen az úton" - jelentette ki.

Az orosz elnök kifejezte meggyőződését, hogy az összes érintett ország részvételével meg lehet oldani a közel-keleti helyzetet. Külön kiemelte egy széles körű terrorellenes front létrehozását célzó orosz kezdeményezést, rámutatva, hogy ennek nincs alternatívája.

Emlékeztetett rá, hogy Primakov óva intett a világi közel-keleti rendszerek megdöntésétől, mert az katasztrófához vezet majd. Kitért arra is, hogy a néhai "realista és pragmatikus" politikus felismerte az egypólusú világ életképtelenségét, és hogy ösztönzője volt Oroszország együttműködésének Indiával és Kínával. Putyin szerint a titkosszolgálati múlttal is rendelkező néhai volt miniszterelnök az első, aki azt javasolta, hogy találjanak békés megoldást az iráni nukleáris program problémájára.

Szerző

Fokozott orosz készültség a Krímben

 Fokozott készültségbe helyezték a Krímben az orosz légvédelmi erőket, miután Ukrajna bejelentette, hogy december 1-jén és 2-án rakétagyakorlatot tervez végrehajtani a Fekete-tenger felett - közölte szerdán katonai forrásokra hivatkozva a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

A TASZSZ-t úgy tájékoztatták, hogy a fokozott készültség a légvédelemnek nemcsak a szárazföldi, hanem a Fekete-tengeri Flotta hajóira telepített eszközeire is kiterjed. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdai sajtóértekezletén nem tudott válaszolni arra a kérdésre, hogy vajon Vlagyimir Putyin orosz elnök adott-e utasítást a tervezett ukrán rakétakilövésekre adandó katonai válasz előkészítésére.

Ukrán sajtóértesülések szerint az orosz védelmi minisztérium levélben figyelmeztette a moszkvai ukrán katonai attasét, hogy Oroszország meg fogja semmisíteni az ukrán rakétákat és kilövőállásaikat, ha Kijev rakétákat lő ki a Krím körzetének légterébe. A RIA Novosztyi orosz hírügynökség úgy tudja, hogy az attasénak katonadiplomáciai tiltakozó jegyzéket nyújtottal át.

Peszkov szerint Moszkva reméli, hogy Kijev nem enged meg olyan törvénytelen lépéseket, amelyek veszélyeztetnék az Oroszország fölötti légi forgalmat.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő "újabb nagyszabású provokációnak" minősítette a tervezett ukrán rakétakilövéseket, amelynek célja szerinte a két ország közötti konfliktus elmélyítése, valamint annak kimutatása, hogy szüksége van Ukrajnának más országok, köztük az Egyesült Államok oltalmára.

Korábban az orosz szövetségi légiközlekedési hatóság, a Roszaviacija közölte: Ukrajna egyoldalúan, a nemzetközi megállapodásokat megsértve úgy döntött, hogy csütörtökön és pénteken rakétakilövéseket hajt végre az Oroszországi Föderáció szuverén légterében, ami veszélyezteti a légiközlekedést. Kijev erről először múlt csütörtökön adott ki hivatalos nemzetközi légügyi értesítést (NOTAM-ot).

Ukrajna kedden újabb NOTAM-okat bocsátott ki, amelyekben újabb veszélyeztetett övezeteket jelölt ki a Fekete-tenger nemzetközi vizein, valamint részben az Oroszország által saját területi vizeinek tekintett területek fölött, a Krímtől délnyugatra és délkeletre.

A Roszaviacija szerint a krími légtér lezárásának kérdése "nem áll fenn". A TASZSZ emlékeztetett rá, hogy Oroszország területi vizeinek szélessége 12 tengeri mérföld (22,2 kilométer).

Kijev nem áll el a hadgyakorlat megtartásától

Ukrajna nem áll el az előre betervezett rakétagyakorlat megtartásától az Oroszország által bekebelezett Krím félsziget közelében annak ellenére, hogy a moszkvai védelmi minisztérium emiatt állítólag rakétacsapással fenyegette meg az országot - jelentette ki Andrij Liszenko, az ukrán védelmi minisztérium szóvivője szerdai sajtótájékoztatóján.

A tisztségviselő leszögezte, hogy Ukrajna szuverén ország, hadgyakorlatait és fegyvertesztjeit szigorú rendben, előre betervezve és nemzetközi normáknak megfelelően hajtja végre. 

Szerző

Erdogan Moszkvát is meglepte

A Kreml számára újdonság volt Tayyip Recep Erdogan török államfő bejelentése, hogy a szíriai török beavatkozás célja Bassár el-Aszad elnök uralmának megdöntése, ezért magyarázatot vár erre - jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerdai moszkvai sajtóértekezletén.

"Feltétlenül arra számítunk, hogy hamarosan magyarázatot kapunk erre török partnereinktől" - mondta.

Erdogan kedden közölte: Törökország azért kezdett hadműveletbe Szíriában, hogy véget vessen Aszad kormányzásának. A török államfő hozzátette, hogy Törökország nem támaszt igényt szíriai területekre. A damaszkuszi kormányzat ellen harcoló szervezetek egyikével, a Szíriai Szabad Hadsereggel közösen végrehajtott Eufráteszi Pajzs kódnevű műveletnek szavai szerint az a célja, hogy "véget vessen az állami terrorizmust megvalósító Aszad kegyetlen kormányzásának". Mint mondta, a török csapatok azért hatoltak be Szíriába, hogy ott érvényt szerezzenek az igazságosságnak és "hogy azok a területek valódi tulajdonosaikhoz tartozzanak".

"A bejelentés valóban az újdonság erejével hatott. Ez egy nagyon komoly bejelentés" - nyilatkozott Peszkov.

Az orosz szóvivő szerint az Erdogan által hangoztatott álláspont nem áll összhangban sem a korábbi kijelentéseivel, sem pedig a helyzet orosz értelmezésével. Hangsúlyozta, hogy orosz értelmezés szerint egyedül az orosz fegyveres erők tartózkodnak legitim alapon, a törvényes kormány felkérésére Szíria területén.

Kérdésre válaszolva Peszkov nem kívánt találgatásokba bocsátkozni, hogy Erdogan kijelentése hatással lesz-e az orosz-török viszonyra. Hozzátette, hogy Moszkva álláspontja kialakításához Ankara magyarázatára számít.

"A meglévő megállapodásokból és az államok kötelezettségvállalásaiból indulunk ki, nem pedig olyan idézetekből, amelyeket lehet, hogy nem megfelelően közöltek, vagy kiragadtak a szövegkörnyezetből. Ezt még tisztáznunk kell" - jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.

Mihail Bogdanov orosz külügyminiszter-helyettes a TASZSZ állami hírügynökséggel közölte, hogy Erdogan Aszadra vonatkozó kijelentése téma lesz Szergej Lavrov külügyminiszter csütörtöki törökországi tárgyalásain. A tárca írásos kommentárja szerint Lavrov és török hivatali partnere, Mevlüt Cavusoglu a nemzetközi terrorizmus elleni harcban folytatandó együttműködésről is tárgyal majd, elsősorban Szíria területén, valamint előkészíti Binali Yildirim török kormányfő december 6-ra és 7-re tervezett oroszországi látogatását.

Az orosz légierő Aszad rendszerét, a török hadsereg pedig a fegyveres ellenzéket támogatja Szíriában. Erdogan korábban arról beszélt, hogy az augusztus 24-én megkezdett török fegyveres beavatkozás célja az Iszlám Állam szunnita dzsihadista szervezet és a kurd egységek elleni harc az ország északi részén.

Moszkva és Ankara viszonyában az elmúlt egy év alatt látványos visszaesés, majd javulás történt. Erdogan június 27-én levélben kért bocsánatot amiatt, hogy a török légierő tavaly októberben - légtérsértésre hivatkozva - lelőtt egy Szíriában harci feladatot teljesítő orosz bombázót. Az incidens miatt Moszkva szankciókat léptetett életbe Ankara ellen.

A török államfő augusztus 9-én Szentpétervárra látogatott, ahol Vlagyimir Putyin orosz elnökkel megállapodott a kétoldalú kapcsolatok fokozatos és átfogó helyreállításában, beleértve a Török Áramlat gázvezeték-projekt felélesztését és az akkuyui nukleáris erőmű megépítését.

Putyin a török elnök ellen júliusban megkísérelt katonai puccs után támogatásáról biztosította Erdogant.

Szerző