Életbe lép a kolumbiai békemegállapodás

Nem lesz újabb referendum a kolumbiai békemegállapodásról, hanem a szenátus jóváhagyásával lép életbe. A szeptember végén aláírt történelmi békeszerződést az októberi referendumon a szavazók (szűk) többsége elutasította, ezért a bogotai kormányzat tető alá hozott egy módosított megállapodást, amit már alá is írt a FARC gerilláinak képviselőivel. 

Az ellenzék és a volt konzervatív államfő, Alvaro Uribe azonban ezt sem tartja elfogadhatónak, mint ahogy azt sem, hogy népszavazás nélkül lépjen életbe. Uribe apját is a gerillák ölték meg, így ő is azok közé tartozik, akik ellenzik, hogy amnesztiát kapjanak, legális pártot alapíthassanak és részt vehessenek a politikai életben.

Juan Manuel Santos kolumbiai elnök, aki az idei Nobel-békedíjat is megkapta a több mint fél évszázada tartó fegyveres konfliktus lezárásáért, úgy vélekedik, hogy a szenátus jóváhagyása elegendő demokratikus kontroll, ezért nincs szükség ismét népszavazásra a békemegállapodás hatályba lépéséhez.

Jövő hét végéig a képviselőház is megvitatja az új szerződést. A FARC gerilláinak száma 18 ezer, Kolumbia területének 40 százalékát ellenőrzik, őket az ENSZ ellenőrzése mellett fokozatosan fegyvereznék le. A konfliktusnak eddig 260 ezer halálos áldozat van, 45 ezren eltűntek és 6,8 millióan kényszerültek elmenekülni otthonaikból.

Szerző

Steinmeier: az üres szó nem elég

Eredménytelenül zárult a normandiai négyek külügyminisztereinek újabb minszki találkozója, nem történt előrelépés a kelet-ukrajnai konfliktus tartós rendezése irányába. Az Ukrajna-EU csúcson bejelentett vízummentesség is tovább csúszik. A két dolog hivatalosan és formálisan nem függ össze, de az események egyre inkább azt sugallják, hogy valójában mégis.

A német diplomácia sürgetésére létrejött október 19-i berlini normandiai csúcstalálkozó résztvevői, Angela Merkel német kancellár, Francois Hollande francia, Vlagyimir Putyin orosz és Petro Porosenko ukrán államfők sem tudtak konkrét eredményt felmutatni, de az egyre inkább befagyni látszó kelet-ukrajnai konfliktusban már az is előrelépésnek számít, hogy egyáltalán egy asztalhoz ült ismét az orosz és az ukrán elnök. A négyek ekkor állapodtak meg Berlinben, hogy november végéig a külügyminiszterek kidolgozzák a minszki tűzszüneti megállapodások végrehajtásának “útitervét”.

A 2015 februárjában, a fehérorosz fővárosban aláírt dokumentum ugyan tartalmaz konkrét menetrendet, határidőket, de azt mindeddig a felek egyike sem tartotta tiszteletben, a békefolyamat holtpontról való kimozdítása érdekében legalábbis egy új menetrendre lenne szükség, hiszen a német-francia diplomácia által kikényszerített tűzszüneti megállapodás tartalmával egyik fél sem elégedett. A keddi külügyminiszteri találkozó azonban ugyancsak eredménytelenül zárult.

„Semmilyen áttörést nem sikerült elérnünk ma. De már azt is pozitívnak tartom, hogy nem kérdőjelezték meg az állam- és kormányfők október 19-i megállapodását”, értékelt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, kiemelve, hogy bár a biztonság és a politikai reformok terén sem sikerült a következő lépésekről egyezségre jutni, de a munka folytatódni fog mind a négyes normandiai formátumban, vagyis a német, francia diplomácia bevonásával, mind a kontaktcsoport keretében, amelyben Oroszország, Ukrajna és az EBESZ képviselői mellett helyet kapnak a donbászi lázadók képviselői is.

Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter azt emelte ki, hogy Oroszország a tanácskozások egyik kulcselemét sem fogadta el, Kijev és Moszkva közt alapvető véleménykülönbségek vannak arról, hogy mit tartalmazzon a békéhez vezető „útiterv”.

Jean-Marc Ayrault francia külügyminiszter azt hangsúlyozta, hogy a minszki megállapodások minden elemét meg kell valósítani, s legnagyobb eredményként azt emelte ki, hogy mindenek ellenére a párbeszéd nem szakadt meg. Frank-Walter Steinmeier német tárcavezető, aki következetesen hangsúlyozza, hogy mindkét félnek többet kellene tennie a minszki vállalások teljesítéséért, ezúttal úgy fogalmazott, „az üres szavak már nem elegendőek” ahhoz, hogy kelet-Ukrajnában is megteremthető legyen a béke és biztonság.

Az uniós vízummentességhez fűzött kijevi remények is léket kaptak, annak ellenére, hogy november 24-én, az EU-Ukrajna csúcson tulajdonképpen bejelentették azt. Ám az idén biztos nem lesz belőle semmi, az Európai Parlament leghamarabb csak 2017. január 18-án tűzi napirendre a kérdést. Ez még nem jelent automatikus jóváhagyást, és pozitív döntés esetén is hónapokba telik a gyakorlatba ültetés.

Szerző

Növekedhet az olajár az OPEC-döntés után

Publikálás dátuma
2016.12.01. 06:33
Az olajkitermelő országok mindegyikét megrengette az olajár világpiaci zuhanása. Szaúd-Arábiát is FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/S
Nyolc év óta először sikerült megállapodniuk a termelés csökkentéséről az OPEC-országoknak. A Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének szerdai bécsi ülésén arról döntöttek, hogy napi 1,2 millió hordóval kevesebbet termelnek ki, az elfogadott napi kvóta 32,5 millió hordó. A megállapodás januártól lép hatályba, egyelőre 6 hónapra szól, de meghosszabbítható. Ez nyilván olajár emelkedést hoz, de több olajkitermelő ország számára a túlélés eszköze.

Óriási érdeklődés övezte a Bécsben szervezett OPEC-csúcsot tegnap, hiszen az utolsó percig nem volt biztos, hogy valóban létrejön az olajkitermelés csökkentéséről szóló megállapodás. 2008 óta nem sikerült ez elérni, az utolsó korlátozást ekkor fogadták el. A 2014-ben kezdődött drasztikus olajárzuhanás azonban több kőolaj olajkitermelő és exportáló ország gazdaságát sodorta csődbe vagy legalábbis a csőd szélére, még a világ egyik leggazdagabb országa, Szaúd-Arábia költségvetésén is tetemes lyukat ütött.

A szeptember óta folyó intenzív tárgyalásokat mindenekelőtt a szaúdi-iráni ellentét veszélyeztette, de miután kedden, a bécsi ülés előtt az iráni olajügyi miniszter Bijan Zanganeh azt mondta, lesz megegyezés „de az ő országa biztos nem fogja befagyasztani a kitermelést". Végül Irán is vállalta a kitermelés korlátozását, egyetlen ország marad ki a befagyasztásból, Indonézia, amelynek fel is függesztik emiatt az OPEC-tagságát. Arról is döntöttek, hogy felállítanak egy monitoring bizottságot a megállapodás betartásának felügyeletére. A bizottság tagjai Kuvait, Venezuela és Algéria lesznek.

A befagyasztás tényéről még szeptemberben megállapodtak és az is nyilvános volt, hogy ennek fejében elvárják a nem OPEC-tag olajkitermelő és exportáló országoktól, mindenekelőtt Oroszországtól, hogy ők is vállaljanak önkéntes csökkentési kvótákat, annak mértéke volt kétséges illetve az, hogy lesznek mentesített országok vagy sem. Ugyanis több OPEC-tag kereste a kibúvót rendkívüli helyzetére hivatkozva. Venezuela a gazdasági csőd, míg Irak és Líbiai a területén zajló harcok, az Iszlám Állam terrorszervezet elleni hadjárat költségeinek fedezésére, Nigéria a Boko Haram elleni háború miatt szerette volna még inkább növelni a kitermelést.

Ezek az országok szeptember óta növelték is a kitermelést, akárcsak Oroszország, amely októberben a Szovjetunió összeomlása előtti szintre ért el, abszolút rekordot elkönyvelve (napi 11,2 millió hordót), Bécsben azonban vállalták a kvótát és a nem OPEC-tag Oroszország is jelezte csatlakozását a megállapodáshoz.

A bécsi egyezmény szerint a napi kitermelést 1,2 millió hordóval csökkentik az OPEC-államok, a nem tagállamok pedig 600 ezer hordóval, amiből 300 ezer vonatkozik Oroszországra, jelentette be Dr. Mohammed Bin Saleh Al-Sada, az OPEC elnöke. A napi kitermelés mértéke nem haladhatja meg a 32,5 millió hordót.

A Bloomberg számítása szerint azonban Iránnak valóban nem jelent korlátozást a megállapodás, napi átlaghoz képest mintegy plusz 200 ezer hordó kitermelését teszi lehetővé. A szankciók fokozatos feloldása nyomán októberben a perzsa állam napi kitermelése is csúcsot döntött, 3,690 millió hordó volt, januártól pedig napi 3,797 millió hordóban állapította meg a kartell. Szaúd-Arábia napi 10,06 millió hordóban korlátozza termelését – októberben napi 10,54 millió hordót termelt.

A világ legnagyobb olajkészletével Venezuela rendelkezik, de a legnagyobb kitermelő ország Szaúd-Arábia. Az OPEC 14 tagállama a világ ismert olajkészleteinek 81 százaléka felett rendelkezik. Az olajár tegnap napközben 8 százalék feletti erősödést is elért, délutánra 6-7 százalékra mérséklődött. A Brent 7,35 százalékkal emelkedett, hordónként 50,80 dolláron, az amerikai WTI olaj 7,05 százalékkal magasabban 45,42 dolláron állt. A Brent ára a 2014 júniusában kezdődött árzuhanás előtt meghaladta a 110 dollárt.

Szerző