Warvasovszky Tihamér, az ÁSZ alelnöke csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón elmondta, hogy tizenhárom jelentés készült el: hat önkormányzat - Almásfüzitő, Arló, Dunaszeg, Fót, Százhalombatta és Törökszentmiklós - ellenőrzése a belső kontrollrendszer kialakítására és működésére irányult, és kiterjedt a pénzügyi befektetési döntések szabályosságára, további hét önkormányzat - Esztergom, Gönc, Nagydobos, Nemesvid, Selyeb, Sáta és Verseg - esetében az elmúlt években lefolytatott adósságrendezési eljárásokat értékelték.
Az ÁSZ 2015-ben és idén két, korábban nem ellenőrzött speciális területre - a befektetési tevékenységre, illetve a csődhelyzetbe került önkormányzatok adósságrendezési eljárásaira - is kiterjesztette az ellenőrzéseket az észlelt kockázatok és közéleti események elemzése alapján.
Az alelnök elmondta, a számvevőszék a hat ellenőrzés alapján megállapította, hogy a belső kontrollrendszer kialakításának és működtetésének hiányosságai miatt a közpénzfelhasználás szabályossága az önkormányzatok döntő többségénél nem volt biztosított, és így a befektetési tevékenység szabályszerű végzését nem támogatta. Továbbá feltárták, hogy a befektetéssel kapcsolatos döntések szabályszerűtlen előkészítése és végrehajtása következtében a közvagyon biztonságos, körültekintő befektetése nem volt biztosított egyik önkormányzatnál sem. Kitért arra: a 2015-ben történt, brókercégekhez kapcsolódó események kockázatait, valamint azok társadalmi jelentőségét értékelve döntött úgy az ÁSZ, hogy kiterjeszti a belső kontrollrendszer ellenőrzését az érintett önkormányzatok befektetési döntéseire is. Az ilyen ellenőrzések célja elsősorban annak a megállapítása, hogy az önkormányzatok belső kontrollrendszerének kialakítása, működtetése segítette-e az önkormányzatoknál a közpénzfelhasználás szabályosságát.
Az adósságrendezési eljárások ellenőrzéséről szólva felhívta a figyelmet arra, hogy az adósságrendezési eljárás nem azonos a közvélemény által is ismert adósságkonszolidációval, amellyel az állam az önkormányzatok adósságát rendezte. Az adósságrendezés olyan, az önkormányzatok fizetőképességének helyreállítására irányuló, törvény által szabályozott folyamat, amelynek célja a hitelezők követeléseinek kielégítése, az önkormányzat kötelező feladatainak folyamatos teljesítése, illetve az önkormányzat átgondolt, felelősségteljes gazdálkodásának elősegítése - magyarázta.
Warvasovszky Tihamér elmondta, a hét önkormányzat adósságrendezési eljárásait értékelve az ÁSZ megállapította, hogy az eljárások végrehajtása során az egyes szereplők nem szabályszerű feladatellátása akadályozta az adósságrendezés céljainak elérését.
Feltárták továbbá, hogy a hitelezői követelések teljes körű kielégítése csak egy önkormányzatnál - a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Gönc esetében - történt meg, továbbá a fizetőképesség helyreállításához pedig a hétből egyik településen sem voltak meg a saját források. Mindezek alapján megállapították, hogy az adósságrendezési eljárások eredménytelenek voltak - közölte Warvasovszky Tihamér, hozzátéve, ezért az eddigi ellenőrzési tapasztalataik alapján az ÁSZ jelzéssel él a jogalkotó felé a vonatkozó jogszabály felülvizsgálata érdekében, és felvetik az újraszabályozás szükségességét.
Renkó Zsuzsanna felügyeleti vezető a jelentések részleteit ismertetve elmondta, hogy a hat önkormányzat esetében a belső kontrollrendszerre vonatkozóan az ellenőrzött időszak 2014. január elseje és 2015. április 30. között volt, míg a befektetésekre vonatkozóan a 2011. január elseje és 2015. április 30. közötti időszakban végeztek ellenőrzést.
Százhalombatta kivételével a vizsgált önkormányzatoknál a közpénzfelhasználás szabályossága nem volt biztosított, a befektetési tevékenység szabályszerű végzését nem támogatta. Közölte, jelentős mennyiségű és sokfajta hibát találtak az ellenőrzés során. Rámutatott: a pénzügyi folyamatokban a kontrollok kulcsszerepet töltenek be, és ha nem megfelelően működnek, akkor nem biztosítják a hibák megelőzését és feltárását, így fennáll a jogosulatlan kifizetéseknek az esélye. Ezt minden egyes önkormányzatnál megállapították - tette hozzá.
Az ellenőrzés megállapította, hogy a befektetésekkel kapcsolatos döntések nem szabályszerű előkészítése és végrehajtása következtében a közvagyon biztonságos, körültekintő befektetése nem volt biztosított, továbbá az önkormányzatok éves költségvetési beszámolói a vagyoni és pénzügyi helyzetet nem a valóságnak megfelelően mutatták be. Az ellenőrzés szerint az erőforrásokkal való szabályszerű és hatékony gazdálkodáshoz szükséges követelmények meghatározásának elmaradása korlátozta az elszámoltathatóság érvényesítésének lehetőségét.
A hét önkormányzatra vonatkozó adósságrendezési ellenőrzést 2009. január elseje és 2015. július 30. közötti időszakban végezték. Renkó Zsuzsanna elmondta, hogy Esztergom esetében a benyújtott hitelezői igény több mint 26,5 milliárd forint volt, ebből 25 milliárdot kifizettek, de több mint 22 milliárdot az állam állt, a fennmaradó 3 milliárdot tudta csak az önkormányzat saját forrásból hozzátenni.
Az ellenőrzés során megállapították, hogy az önkormányzatoknál - Gönc kivételével - az eseti állami támogatások nélkül is fenntartható pénzügyi egyensúlyt nem sikerült megteremteni. A vizsgálat szerint az önkormányzatok nem gondoskodtak megfelelően a közfeladatot ellátó gazdasági társaságaik tulajdonosi felügyeletéről. Az ÁSZ további ellenőrzéseket folytat ezeken a területeken.
