Lezuhant gép - Kifogyott az üzemanyag

A Kolumbiában lezuhant utasszállító gép pilótája nem közölte időben a légi irányítással, hogy kifogyóban van a szűkösen mért üzemanyag, mivel attól tarthatott, hogy emiatt bajba kerül ő és légitársasága is.

Alig néhány percre volt végcéljától a bolíviai LAMIA légitársaság 2933-as járata, amikor a kolumbiai Medellín város közelében a hegyekben katasztrófát szenvedett. A kolumbiai légügyi hatóság vizsgálja a légiszerencsétlenség okait, de egyre valószínűbbnek tartják, hogy kifogyott az üzemanyag, s ezért nem érték el a medellíni repülőteret.

Kiszivárogtatták a repülő fekete dobozán fennmaradt hangfelvételt, amelyből kiderült, hogy a pilóta, Miguel Quiroga először prioritást kért a leszállásánál, elektromos és üzemanyag-problémára hivatkozva, majd harminc másodperccel később, már nagyon idegesen, a leszállópálya koordinátáit kérdezte. A repülő azonban addigra eltűnt a radarképernyőről, a légiirányító vakon próbálta a repülőtér felé navigálni a gépet, balkanyart sürgetett. A repülő 2700 méter magasságban lehetett, amikor a hegyoldalnak csapódott, mindössze nyolc kilométerre a repülőtértől. A vizsgálat vezetői nem erősítették meg, hogy hiteles a közzétett hangfelvétel.

Az LMI 2933-as járat fedélzetén az első jelentésekben említettnél kevesebben, 81 helyett 77-en utaztak, közülük hatan élték túl a katasztrófát. Mivel a zuhanás után a gép nem gyulladt ki, szakértők már akkor arra gyanakodtak, hogy kifogyhatott a kerozin a tankból. Egy amerikai szakértő, Ronald Carr azt nyilatkozta, kis légitársaságoknál gyakran előfordul, hogy takarékosságból csak a minimálisan szükséges üzemanyaggal indulnak útnak.

A vizsgálatban a bolíviai légügyi hatóság, brazil és brit szakértők is bekapcsolódtak, az utasok többsége brazíliai volt, maga a repülő, egy Avro RJ85-ös ugyanakkor brit gyártmány. Freddy Bonilla, a kolumbiai légügyi hatóság egyik illetékese megerősítette, hogy a becsapódás pillanatában valószínűleg nem volt üzemanyag a gépen. Bonilla szerint a nemzetközi légügyi szabályozás megköveteli, hogy egy-egy útra legalább 30 percre elegendő biztonsági tartalékot is kell tankolni, ezt azonban a légitársaságok nem mindig tartják be. A Medellínbe tartó gépnek például annyi kerozinnal kellett volna elindulnia, hogy – ha az időjárási körülmények a célállomáson nem megfelelőek – a kolumbiai főváros, Bogota repülőterét is el tudják érni. A charterjárat a bolíviai Santa Cruz repülőteréről szállt fel.

A helyi idő szerint hétfőn, éjfél előtt balesetet szenvedett négymotoros gép roncsai a hegyekben vannak, kolumbiai törvényszéki orvosszakértők nagy erőkkel dolgoznak a tetemek azonosításán. Az áldozatok hozzátartozói időközben megérkeztek a kolumbiai Medellínbe. Brazíliában gyászolják a Chapecoense futballcsapat 19 elveszített játékosát, a csapattal utazott 20 újságíró közül egy élte túl a katasztrófát, kórházban küzdenek az életéért.

Szerző

Barátokra van szüksége Vlagyimir Putyinnak

Publikálás dátuma
2016.12.02. 06:32
FOTÓ: EUROPRESS/IMAGES
Igencsak békülékeny hangú évértékelőt tartott tegnap Vlagyimir Putyin a Kremlben Az orosz elnök 13. alkalommal keríthetett sor a nagy nemzetközi érdeklődés mellett zajló eseményre. Az orosz mellett a nemzetközi média is nagy létszámmal képviseltette magát az eseményen.

Az orosz belpolitikát érintő szavai közül talán a civil szervezeteket kapcsán elhangzottak keltettek legnagyobb figyelmet, hiszen a putyini rezsim nem épp civilszervezet barátságáról és támogatásáról ismert. Putyin többek között azt mondta, az elkövetkezőkben nagy figyelmet fordítanak a fiatalok képzésére, nagyobb támogatásra számíthat az egészségügy és erősíteni kívánják a civil szervezetek hatáskörét az önkéntes munkában. Csakhogy amióta 2012-ben aláírta a külföldi ügynöktörvényként emlegetett jogszabályt, majd 2015-ben tovább szigorította azt, teljesen ellehetetlenítette az orosz civil szférát.

Az Amnesty International novemberi jelentése szerint már olyan szervezetet is kellett bejegyeztetni külföldi ügynökként, amely pusztán az AIDS megelőzéssel foglalkozik. A törvény megszületése óta 148 szervezetet minősítettek külföldi ügynöknek. A 2015-ös módosítás pedig azt tette lehetővé, hogy betilthassák azon civil szervezetek működését, amelyek „nem kívánatosnak” minősített tevékenységet folytatnak.

Putyin a külpolitika kapcsán mutatkozott rendkívül békülékenynek. Kiemelte, hogy Oroszország „kiáll az érdekeiért, és nem tűri ezek megsértését”, de nem szándékszik geopolitikai konfrontációkba bekapcsolódni. A több száz médiamunkás előtt elmondott beszédében Putyin úgy fogalmazott, “Nem keresünk és soha nem is kerestünk ellenséget. Barátokra van szükségünk”. Elmondta, Oroszország kész együttműködni az új amerikai elnökkel, kész arra hogy Donald Trump elnökké választása után jó kapcsolatokat építsen ki az új amerikai kormányzattal. Hangsúlyozta, reméli, hogy Moszkva és Washington együttműködik majd a terrorizmus elleni harcban, a két ország pedig osztozni fog a globális biztonság iránti felelősségben. Értékelése szerint azonban az orosz külpolitika prioritása az Eurázsiai Gazdasági Unió, valamint a Független Államok Közössége más tagországaival való együttműködés elmélyítése.

Érdekes módon, Putyin még akkor is tartózkodott az igazán nyugatellenes hangvételtől, amikor külföldi nyomásgyakorlásra panaszkodott. „Az elmúlt években külföldi nyomásgyakorlási kísérletekkel kellett szembenéznünk, amelyekben minden eszközt bevetettek, az orosz agresszióról szóló mítosztól, a külföldi választásokba történő beavatkozásra vonatkozó vádakon át a sportolóink zaklatásáig”, mondta Oroszország elnöke.

A kelet-ukrajnai konfliktusról nem beszélt Putyin.

 Nem lesz orosz-ukrán rakétaháború
Módosította Ukrajna fekete-tengeri rakétagyakorlatának helyszínét, így az már nem fenyegeti az orosz légteret – közölte csütörtökön az orosz szövetségi légiközlekedési hatóság, a Roszaviacija. Moszkva ugyanis előzetesen hevesen tiltakozott az elcsatolt Krím félszigethez közeli ukrán hadgyakorlat megtartása ellen. Kijev azonban ragaszkodott a helyszínhez, tegnap reggel a tervezett időben meg is kezdte a hadgyakorlatot.
Az orosz légiközlekedési hatóság közleménye azt követően látott napvilágot, hogy Oroszország válaszcsapással fenyegetett, és fokozott készültségbe helyezte Krímben a légvédelmi erőket és fekete-tengeri hadiflotta hajóit. Az orosz védelmi minisztérium levélben figyelmeztette a moszkvai ukrán katonai attasét, hogy Oroszország meg fogja semmisíteni az ukrán rakétákat és kilövőállásaikat, ha Kijev rakétákat lő ki a Krím légterébe.
Szerhij Akszjonov, a Krími Köztársaság vezetője is közölte, hogy az ukrán fegyveres erők hadgyakorlata nem veszélyezteti a krími lakosokat.

Szerző

Barátokra van szüksége Vlagyimir Putyinnak

Publikálás dátuma
2016.12.02. 06:32
FOTÓ: EUROPRESS/IMAGES
Igencsak békülékeny hangú évértékelőt tartott tegnap Vlagyimir Putyin a Kremlben Az orosz elnök 13. alkalommal keríthetett sor a nagy nemzetközi érdeklődés mellett zajló eseményre. Az orosz mellett a nemzetközi média is nagy létszámmal képviseltette magát az eseményen.

Az orosz belpolitikát érintő szavai közül talán a civil szervezeteket kapcsán elhangzottak keltettek legnagyobb figyelmet, hiszen a putyini rezsim nem épp civilszervezet barátságáról és támogatásáról ismert. Putyin többek között azt mondta, az elkövetkezőkben nagy figyelmet fordítanak a fiatalok képzésére, nagyobb támogatásra számíthat az egészségügy és erősíteni kívánják a civil szervezetek hatáskörét az önkéntes munkában. Csakhogy amióta 2012-ben aláírta a külföldi ügynöktörvényként emlegetett jogszabályt, majd 2015-ben tovább szigorította azt, teljesen ellehetetlenítette az orosz civil szférát.

Az Amnesty International novemberi jelentése szerint már olyan szervezetet is kellett bejegyeztetni külföldi ügynökként, amely pusztán az AIDS megelőzéssel foglalkozik. A törvény megszületése óta 148 szervezetet minősítettek külföldi ügynöknek. A 2015-ös módosítás pedig azt tette lehetővé, hogy betilthassák azon civil szervezetek működését, amelyek „nem kívánatosnak” minősített tevékenységet folytatnak.

Putyin a külpolitika kapcsán mutatkozott rendkívül békülékenynek. Kiemelte, hogy Oroszország „kiáll az érdekeiért, és nem tűri ezek megsértését”, de nem szándékszik geopolitikai konfrontációkba bekapcsolódni. A több száz médiamunkás előtt elmondott beszédében Putyin úgy fogalmazott, “Nem keresünk és soha nem is kerestünk ellenséget. Barátokra van szükségünk”. Elmondta, Oroszország kész együttműködni az új amerikai elnökkel, kész arra hogy Donald Trump elnökké választása után jó kapcsolatokat építsen ki az új amerikai kormányzattal. Hangsúlyozta, reméli, hogy Moszkva és Washington együttműködik majd a terrorizmus elleni harcban, a két ország pedig osztozni fog a globális biztonság iránti felelősségben. Értékelése szerint azonban az orosz külpolitika prioritása az Eurázsiai Gazdasági Unió, valamint a Független Államok Közössége más tagországaival való együttműködés elmélyítése.

Érdekes módon, Putyin még akkor is tartózkodott az igazán nyugatellenes hangvételtől, amikor külföldi nyomásgyakorlásra panaszkodott. „Az elmúlt években külföldi nyomásgyakorlási kísérletekkel kellett szembenéznünk, amelyekben minden eszközt bevetettek, az orosz agresszióról szóló mítosztól, a külföldi választásokba történő beavatkozásra vonatkozó vádakon át a sportolóink zaklatásáig”, mondta Oroszország elnöke.

A kelet-ukrajnai konfliktusról nem beszélt Putyin.

 Nem lesz orosz-ukrán rakétaháború
Módosította Ukrajna fekete-tengeri rakétagyakorlatának helyszínét, így az már nem fenyegeti az orosz légteret – közölte csütörtökön az orosz szövetségi légiközlekedési hatóság, a Roszaviacija. Moszkva ugyanis előzetesen hevesen tiltakozott az elcsatolt Krím félszigethez közeli ukrán hadgyakorlat megtartása ellen. Kijev azonban ragaszkodott a helyszínhez, tegnap reggel a tervezett időben meg is kezdte a hadgyakorlatot.
Az orosz légiközlekedési hatóság közleménye azt követően látott napvilágot, hogy Oroszország válaszcsapással fenyegetett, és fokozott készültségbe helyezte Krímben a légvédelmi erőket és fekete-tengeri hadiflotta hajóit. Az orosz védelmi minisztérium levélben figyelmeztette a moszkvai ukrán katonai attasét, hogy Oroszország meg fogja semmisíteni az ukrán rakétákat és kilövőállásaikat, ha Kijev rakétákat lő ki a Krím légterébe.
Szerhij Akszjonov, a Krími Köztársaság vezetője is közölte, hogy az ukrán fegyveres erők hadgyakorlata nem veszélyezteti a krími lakosokat.

Szerző