Orbán fóruma a Máért

Publikálás dátuma
2016.12.02. 06:35
A nemzetpolitika már csak a honosításról szól FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Tizenötödik ülését tartotta tegnap a Magyar Állandó Értekezlet (Máért), amely eredeti célja szerint a magyar-magyar együttműködés fóruma kellene legyen, a külhoni magyarok problémáinak orvoslására hivatott fórum, de már régen csak a szimbolikus politizálás kirakata. Rendeltetése hovatovább abban merül ki, hogy Orbán Viktor elmondhasson egy-egy, a tusványosihoz hasonló óriásbeszédet.

A tavaly decemberi magyar-magyar csúcs után azt írtuk, hogy a Fidesz-politika egykori nagy adu ásza, az ellenfél irányába mindig fegyverként használt nemzetpolitika már-már nyűggé vált az Orbán-kormány számára. A miniszterelnöknek és a nemzetpolitikát felügyelő kormányzati szereplőknek nem igen van mit mondaniuk e téren, így évente beszámolnak arról, hányszázezer új állampolgárnál tart a honosítási folyamat, és a határon túli magyar politikusok is megtudhatják, mennyire sikeres a magyar bel- és külpolitika.

Tavaly december 4-én Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes közölte: a nemzet egységesítése megvalósulóban van, év végére eléri a 800 ezret az új magyar állampolgárok száma. Az idén már Orbán Viktor ismertette a számokat. Elmondta, hogy eddig 810 ezren tettek állampolgársági esküt és a diaszpórában 100 ezer állampolgársági megállapítás történt. A kishitűségre semmi ok – értékelte a helyzetet. (Előző nap, a Diaszpóra Tanács ülésén Semjén hangsúlyozta, a kormány tartja ígéretét, a ciklus végére meglesz az egymillió magyar állampolgár).

Orbán Viktor hangsúlyozta, Magyarország ma már „egy győztes csapathoz tartozik”, mert míg korábban megbélyegzett, kiszorított, kritizált ország volt, addig mára “hirtelen” a magyar politika a győztesek politikája lett”. Beszélt arról is, hogy Magyarország külpolitikai elszigeteltsége – bár sokan dolgoztak rajta” – nem következett be, mert a magyar külügyminisztérium stílust váltott – és ma már megvédi a magyar érdekeket -, a magyarság a határon túl sem hagyta magát, és mert más országokban is hasonló változások indultak meg, mint itt. Úgy összegzett, hogy a fekete bárányból” mára fősodrú politika lett a nyugati világban.

Molnár Gyula MSZP-elnök a tanácskozás szünetében sajtótájékoztatót tartott, amin állította, az értekezleten nem valóságos politizálás zajlik, mivel csak olyan határon túli szervezetek képviselői vehetnek részt, akik támogatják a jelenlegi kabinetet. A kormány a szimbolikus politizálással politikai paravánt húz az országot feszítő valóságos problémák elé. A Fidesz reakciója sem késett. Eszerint a baloldal „nem tanult semmit”, a szocialisták 2004-ben gyűlöletkampányt folytattak a külhoni magyarok ellen, és a sorok között ma is a külhoni magyarság és képviselőik ellen emelik fel a szavukat, és nem tekintik őket valóságos, a nemzet részét alkotó tényezőknek.

 Szíjjártó-ukáz, Jobbik-hakni
December elseje Románia nemzeti ünnepe. 1918-ban Gyulafehérváron a magyarországi románok nagygyűlése ekkor mondta ki Erdély egyesülését Romániával, amit később a trianoni döntés szentesített. Szíjjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter az idén megtiltotta a magyar külképviseletek és minisztériuma dolgozóinak, hogy részt vegyenek a román követségek által rendezett hétfői fogadáson.
Úgy érvelt, „nekünk nincs mit ünnepelnünk” e napon. A bukaresti külügy tegnap reagált, „meglepetéssel és értetlenséggel vette tudomásul a budapesti külügyminisztérium döntését”. A Digi 24 román hírtévé megkeresésére a tárca azt mondta, azért is nehéz elfogadni egy ilyen döntést, mert egy ország nemzeti szimbólumai és értékei iránti tisztelet annak a vitathatatlan része az Európai Unió alapvető értékeinek.
Az évek óta állandó vihart kavaró román nemzeti ünnepre a Jobbik is reagált. A Jobbik Magyarországért Mozgalom erdélyi tagjai egy időben, Nagyvárad, Marosvásárhely, Barót és Székelyudvarhely főterén emeltek a magasba egy-egy molinót, amely a gyulafehérvári határozat nemzeti kisebbségeket érintő részéből tartalmazott magyar és román nyelvű idézetet. Az akcióval egy időben Szávay István a Jobbik Nemzetpolitikai Kabinetének elnöke sajtótájékoztatót tartott Románia budapesti nagykövetsége előtt.

Szerző

Nem kell a csíksomlyói búcsú az UNESCO-nak

Nem vált a világörökség részévé a csíksomlyói búcsú, így döntött az UNESCO csütörtökön ülésezett közgyűlése. Az eljárást 2012-ben a román kormány nevében Kelemen Hunor RMDSZ elnök, akkori kulturális és örökségvédelmi miniszter kezdeményezte.

„Az UNESCO mai döntése számunkra egyszerre lesújtó és felháborító” – nyilatkozta a hír hallatán tegnap Kelemen Hunor, aki azt hangsúlyozta, hogy a zarándoklat egyike azon vallási, kulturális ünnepeinknek, amelyek meghatározóak a Kárpát-medencei magyarság életében, ezért terjesztette fel a búcsút az UNESCO szellemi világörökségi listájára.

Kelemen szerint a fiaskóhoz az is hozzájárult, hogy a jelenlegi román kulturális minisztérium képviselői nem tartották fenn a kezdeményezést, sőt, meg is köszönték az elutasítást. Nemrég, október közepén Izraelt érintette érzékenyen egy UNESCO döntés, amikor az ENSZ kulturális szervezete, egy a zsidó államot bíráló határozatában megkérdőjelezte a zsidóságnak a jeruzsálemi Siratófalhoz fűződő kapcsolatát.

Szerző

Nem kell a csíksomlyói búcsú az UNESCO-nak

Nem vált a világörökség részévé a csíksomlyói búcsú, így döntött az UNESCO csütörtökön ülésezett közgyűlése. Az eljárást 2012-ben a román kormány nevében Kelemen Hunor RMDSZ elnök, akkori kulturális és örökségvédelmi miniszter kezdeményezte.

„Az UNESCO mai döntése számunkra egyszerre lesújtó és felháborító” – nyilatkozta a hír hallatán tegnap Kelemen Hunor, aki azt hangsúlyozta, hogy a zarándoklat egyike azon vallási, kulturális ünnepeinknek, amelyek meghatározóak a Kárpát-medencei magyarság életében, ezért terjesztette fel a búcsút az UNESCO szellemi világörökségi listájára.

Kelemen szerint a fiaskóhoz az is hozzájárult, hogy a jelenlegi román kulturális minisztérium képviselői nem tartották fenn a kezdeményezést, sőt, meg is köszönték az elutasítást. Nemrég, október közepén Izraelt érintette érzékenyen egy UNESCO döntés, amikor az ENSZ kulturális szervezete, egy a zsidó államot bíráló határozatában megkérdőjelezte a zsidóságnak a jeruzsálemi Siratófalhoz fűződő kapcsolatát.

Szerző