Előfizetés

Orbán fóruma a Máért

G.M.
Publikálás dátuma
2016.12.02. 06:35
A nemzetpolitika már csak a honosításról szól FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Tizenötödik ülését tartotta tegnap a Magyar Állandó Értekezlet (Máért), amely eredeti célja szerint a magyar-magyar együttműködés fóruma kellene legyen, a külhoni magyarok problémáinak orvoslására hivatott fórum, de már régen csak a szimbolikus politizálás kirakata. Rendeltetése hovatovább abban merül ki, hogy Orbán Viktor elmondhasson egy-egy, a tusványosihoz hasonló óriásbeszédet.

A tavaly decemberi magyar-magyar csúcs után azt írtuk, hogy a Fidesz-politika egykori nagy adu ásza, az ellenfél irányába mindig fegyverként használt nemzetpolitika már-már nyűggé vált az Orbán-kormány számára. A miniszterelnöknek és a nemzetpolitikát felügyelő kormányzati szereplőknek nem igen van mit mondaniuk e téren, így évente beszámolnak arról, hányszázezer új állampolgárnál tart a honosítási folyamat, és a határon túli magyar politikusok is megtudhatják, mennyire sikeres a magyar bel- és külpolitika.

Tavaly december 4-én Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes közölte: a nemzet egységesítése megvalósulóban van, év végére eléri a 800 ezret az új magyar állampolgárok száma. Az idén már Orbán Viktor ismertette a számokat. Elmondta, hogy eddig 810 ezren tettek állampolgársági esküt és a diaszpórában 100 ezer állampolgársági megállapítás történt. A kishitűségre semmi ok – értékelte a helyzetet. (Előző nap, a Diaszpóra Tanács ülésén Semjén hangsúlyozta, a kormány tartja ígéretét, a ciklus végére meglesz az egymillió magyar állampolgár).

Orbán Viktor hangsúlyozta, Magyarország ma már „egy győztes csapathoz tartozik”, mert míg korábban megbélyegzett, kiszorított, kritizált ország volt, addig mára “hirtelen” a magyar politika a győztesek politikája lett”. Beszélt arról is, hogy Magyarország külpolitikai elszigeteltsége – bár sokan dolgoztak rajta” – nem következett be, mert a magyar külügyminisztérium stílust váltott – és ma már megvédi a magyar érdekeket -, a magyarság a határon túl sem hagyta magát, és mert más országokban is hasonló változások indultak meg, mint itt. Úgy összegzett, hogy a fekete bárányból” mára fősodrú politika lett a nyugati világban.

Molnár Gyula MSZP-elnök a tanácskozás szünetében sajtótájékoztatót tartott, amin állította, az értekezleten nem valóságos politizálás zajlik, mivel csak olyan határon túli szervezetek képviselői vehetnek részt, akik támogatják a jelenlegi kabinetet. A kormány a szimbolikus politizálással politikai paravánt húz az országot feszítő valóságos problémák elé. A Fidesz reakciója sem késett. Eszerint a baloldal „nem tanult semmit”, a szocialisták 2004-ben gyűlöletkampányt folytattak a külhoni magyarok ellen, és a sorok között ma is a külhoni magyarság és képviselőik ellen emelik fel a szavukat, és nem tekintik őket valóságos, a nemzet részét alkotó tényezőknek.

 Szíjjártó-ukáz, Jobbik-hakni
December elseje Románia nemzeti ünnepe. 1918-ban Gyulafehérváron a magyarországi románok nagygyűlése ekkor mondta ki Erdély egyesülését Romániával, amit később a trianoni döntés szentesített. Szíjjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter az idén megtiltotta a magyar külképviseletek és minisztériuma dolgozóinak, hogy részt vegyenek a román követségek által rendezett hétfői fogadáson.
Úgy érvelt, „nekünk nincs mit ünnepelnünk” e napon. A bukaresti külügy tegnap reagált, „meglepetéssel és értetlenséggel vette tudomásul a budapesti külügyminisztérium döntését”. A Digi 24 román hírtévé megkeresésére a tárca azt mondta, azért is nehéz elfogadni egy ilyen döntést, mert egy ország nemzeti szimbólumai és értékei iránti tisztelet annak a vitathatatlan része az Európai Unió alapvető értékeinek.
Az évek óta állandó vihart kavaró román nemzeti ünnepre a Jobbik is reagált. A Jobbik Magyarországért Mozgalom erdélyi tagjai egy időben, Nagyvárad, Marosvásárhely, Barót és Székelyudvarhely főterén emeltek a magasba egy-egy molinót, amely a gyulafehérvári határozat nemzeti kisebbségeket érintő részéből tartalmazott magyar és román nyelvű idézetet. Az akcióval egy időben Szávay István a Jobbik Nemzetpolitikai Kabinetének elnöke sajtótájékoztatót tartott Románia budapesti nagykövetsége előtt.

Lakcímet kérnek Mikuláskor

Több mint százezer ember nem tud megfelelő lakcímet létesíteni ma Magyarországon. Ezen belül több mint 60 ezernek nincs érvényes lakcíme, több mint 20 ezer ember csak úgynevezett települési szintű lakcímmel rendelkezik és több mint 6000 embernek csak tartózkodási címe van.

Ők nemcsak attól szenvednek, hogy nincs biztonságos lakhatásuk, de attól is, hogy számtalan alapvető közszolgáltatáshoz (például szociális és egészségügyi ellátás, oktatás) nem jutnak hozzá.

Ez a probléma különösen súlyosan érinti a gyerekeket. Csaknem 4500 kiskorúnak nincs érvényes lakcíme, ami lényegében minden ellátásból kizárja őket és 1500 kiskorúnak csak település szintű lakcíme van, ami nagyon megnehezíti, hogy hozzájussanak az ellátásokhoz. Több tízezerre tehető azoknak a gyerekeknek a száma, akik a szülei lakcím problémája miatt szenvednek hátrányt.

Miután ez a helyzet sérti a gyermekek jogait, amelyeket nemzetközi szerződések, az Alaptörvény, valamint a Gyermekvédelmi törvény biztosít a számukra, ezért az Utcajogász civil szerveződés az alapvető jogok biztosához fordult, amelyben állásfoglalást kérnek az ügyben. Ezen kívül A Város Mindenkiével közösen nyílt levéllel fordulnak Balog Zoltánhoz a probléma orvoslása érdekében. A petíciót december 6-án, Mikulás napján adják át az emberi erőforrások miniszterének.

Lakcímet kérnek Mikuláskor

Több mint százezer ember nem tud megfelelő lakcímet létesíteni ma Magyarországon. Ezen belül több mint 60 ezernek nincs érvényes lakcíme, több mint 20 ezer ember csak úgynevezett települési szintű lakcímmel rendelkezik és több mint 6000 embernek csak tartózkodási címe van.

Ők nemcsak attól szenvednek, hogy nincs biztonságos lakhatásuk, de attól is, hogy számtalan alapvető közszolgáltatáshoz (például szociális és egészségügyi ellátás, oktatás) nem jutnak hozzá.

Ez a probléma különösen súlyosan érinti a gyerekeket. Csaknem 4500 kiskorúnak nincs érvényes lakcíme, ami lényegében minden ellátásból kizárja őket és 1500 kiskorúnak csak település szintű lakcíme van, ami nagyon megnehezíti, hogy hozzájussanak az ellátásokhoz. Több tízezerre tehető azoknak a gyerekeknek a száma, akik a szülei lakcím problémája miatt szenvednek hátrányt.

Miután ez a helyzet sérti a gyermekek jogait, amelyeket nemzetközi szerződések, az Alaptörvény, valamint a Gyermekvédelmi törvény biztosít a számukra, ezért az Utcajogász civil szerveződés az alapvető jogok biztosához fordult, amelyben állásfoglalást kérnek az ügyben. Ezen kívül A Város Mindenkiével közösen nyílt levéllel fordulnak Balog Zoltánhoz a probléma orvoslása érdekében. A petíciót december 6-án, Mikulás napján adják át az emberi erőforrások miniszterének.