Bocsánatot kért az ENSZ-főtitkár a kolerajárvány miatt

A hamarosan távozó ENSZ-főtitkár, Ban Ki Mun elismerte a világszervezet felelősségét abban, hogy a 2010-es nagy földrengés után kolerajárvány tört ki Haitin. A járványban több mint 9300 ember halt meg. „Bocsánatot kérünk Haiti népétől” – mondta tegnap az ENSZ-főtitkár, aki úgy véli, a világszervezet nem tett eleget a kór megfékezéséért.

Emberi jogi aktivisták már korábban is felvetették, hogy a nepáli ENSZ-katonák hurcolták be Haitira a súlyos fertőzést, amikor a földrengés utáni mentési munkálatokra bevetették őket. Az ENSZ akkor visszautasította a vádat, hogy a kéksisakosok fertőzték volna meg a helybelieket. Tavaly augusztusban Ban Ki Mun azonban már elismerte „erkölcsi felelősségét”, s a főtitkár idén októberben, amikor meglátogatta a Matthew hurrikán nyomán újabb veszteségeket elszenvedett karibi államot, 200 millió dollárt kért a nemzetközi közösségtől, hogy segítsék a haiti újjáépítést. Az idei természeti csapásban 546 ember veszítette életét, s 175 ezer ember maradt fedél nélkül. A 2010-es, 7-es erősségű haiti földrengésben 300 ezren haltak meg és másfél millióan váltak hajléktalanná.

Szerző

„Veszett kutya” lesz Donald Trump védelmi minisztere

Publikálás dátuma
2016.12.02. 10:17
James Mattis Trumppal. FOTÓ: Drew Angerer/Getty Images
Donald Trump tegnap este bejelentette, hogy James Mattis nyugalmazott négycsillagos tábornokot nevezi ki a Pentagon élére. A haditengerészet 66 éves volt tábornoka már nem az első volt katona, aki tagja lesz a Trump-kormányzatnak.

Mattis az iraki háborúban, Falludzsa 2004-es ostrománál tüntette ki magát, akkor kapta a Mad Dog (veszett kutya) becenevet. A tábornok 2005-ben ugyanakkor támadások középpontjába került, amikor katonák előtt egy beszédében azt mondta: „élvezet lelőni némely embereket”.

Az exkatona kinevezése bonyodalmakat okoz, mivel a szövetségi törvények értelmében a védelmi miniszteri posztra nem kerülhet olyan katonatiszt, aki az előző hét évben aktív szolgálatot teljesített. Mattis pedig kevesebb, mint négy éve vonult vissza, azaz jelöléséhez előbb mentességet kell kérni a kongresszustól.

„Mattis tábornok erős, méltóságteljes ember” – dicsérte Trump, aki a kínzások esetleges újbóli bevezetése ügyében is tanácsot kért a kiváló katonától. Utóbb azt mondta, a beszélgetés nyomán más perspektívában látja a vízbefojtásos technika visszahozatalát. A tábornok a CNN jelentése szerint azt mondta neki a kínzással felérő kihallgatási módszerről: „Soha nem találtam hasznosnak”.

Trump eddig Michael Flynn admirálist jelölte nemzetbiztonsági főtanácsadójának, s a katonai akadémiát végzett Mike Pompeo képviselőt kérte fel a Központi Hírszerző Ügynökség, a CIA igazgatói posztjára. A milliárdos a külügyi tárca élére is fontolóra vette egy hajdani tábornok jelölését: David Petraeus az Irakban, illetve Afganisztánban szolgált amerikai erők korábbi főparancsnoka volt. Az egykori CIA-igazgató már tárgyalt is a megválasztott elnökkel a külügyminiszteri posztról, s állítólag rajta van Trump négyes listáján.

Szerző

Megölték Aleppo bohócát

Egy légicsapásban életét veszítette a szíriai kormányerők ostroma alatt álló Aleppo város bohóca. 

A 24 éves Anasz al-Basa egy humanitárius szervezet igazgatója volt: a „Space of Hope” elnevezésű civilszevezet iskolákat és gyerekmenhelyeket támogatott, az árván maradt gyerekeket segítette a lázadók ellenőrzése alatt álló keleti negyedében. Al-Basa a város Mashad negyedében esett el, haláláról bátyja, Mahmud al-Basa adott hírt. „Azért élt, hogy a gyerekeket megnevettesse és boldoggá tegye a legsötétebb, legveszélyesebb városban” – írta Facebook-üzenetében a bohóc testvére. Anasz gyakran öltözött bohócnak, a gyerekek megnevettetésére. A fiatalember szüleinek korábban már sikerült kijutniuk Aleppóból. Anasz két hónapja nősült, felesége továbbra is a városban tartózkodik.

Mintegy 250 ezer ember rekedt a városban, köztük legalább 100 ezer gyerek. Aleppóban már egyetlen kórház sem működik, az utolsó egészségügyi központot is lebombázták, kifogyóban vannak az élelmiszerkészletek, a csecsemők számára nincs tápszer. Az ENSZ attól tart, hogy ha nem sikerül humanitárius folyosókat nyitni, akkor végzetes veszély fenyegeti a polgári lakosságot.

Szerző