Sokkoló bejelentés! Rosberg visszavonul - Videó!

Publikálás dátuma
2016.12.02. 16:04
Fotó: Steve Etherington/Getty Images
A Nemzetközi Autómobil Szövetség (FIA) bécsi gáláján pénteken bejelentette visszavonulását a Forma-1 vasárnap megkoronázott bajnoka, Nico Rosberg. A német az egész világot sokkolta bejelentésével.

„Különleges nap ez a számomra, hiszen átvehetem a bajnoki trófeát. Elképesztő pillanat, de más okból is. Megragadnám a lehetőséget, hogy bejelentsem: vége a Forma–1-es karrieremnek” – közölte Rosberg, aki egyidejűleg terjedelmes „búcsúlevelet” jelentetett meg a közösségi médiában.

„Mióta versenyzek, mindig az volt az álmom, hogy Forma-1-es világbajnok legyek. Az elmúlt 25 évben rengeteg áldozatot hoztam ezért, fájdalommal, lemondásokkal járt az út, de mindig ez volt a célom. Az, hogy felértem a csúcsra, csodálatos érzés. Hálával tartozom mindenkinek, aki támogatott, s ezzel lehetővé tette, hogy világbajnok legyek. Borzasztóan nehéz szezonom volt" – áll a kommünnikében.

A továbbiakban arról írt a sportág egyszeres bajnoka, hogy a Japán Nagydíj megnyerése után, mióta saját kezében volt a bajnoki cím sorsa, óriási nyomás nehezedett rá – először ekkor fogalmazódott meg benne a visszavonulás gondolata, s vasárnap, a vb-címről döntő Abu-Dzabi Nagydíjon már annak tudatában állt rajthoz, hogy amennyiben eléri célját, befejezi. Döntését hétfő reggel hozta meg.

„A döntésemet egyedül az nehezítette meg, hogy tudtam, ezzel nehéz helyzetbe hozom a versenyzői családomat. Toto Wolff megértett. Tudta, hogy meggyőződéssel hoztam meg a döntésem, s támogatásával megerősített. Mindig is a legnagyobb büszkeségem lesz, hogy megnyerhettem a világbajnokságot ezekkel a fantasztikus emberekkel, az ezüst nyíllal. Most azonban csak élvezni szeretném ezt a pillanatot. A következő hetekben kiélvezhetem a sikert, visszagondolhatok a szezonra. Aztán új lapot kezdek az életemben.”

Rosberg éppen a 2016-os Magyar Nagydíj idején, júliusban hosszabbította meg 2018-ig az idei év végén lejáró szerződését. A sportág történetében Alain Prost 1993-as visszavonulása óta regnáló bajnokként először leköszönő Rosberg megüresedett helyére a német csapattal tesztpilótaként is együttműködő honfitársa, az ebben az idényben a Manor istállónál bemutatkozó Pascal Wehrlein pályázik a legjobb eséllyel, ám a nemzetközi szaksajtóban a McLarennel szerződésben álló spanyol Fernando Alonso átnyergelését sem tartják kizártnak.

Névjegy
Név: Nico Erik Rosberg
Születési hely, idő: Wiesbaden, 1985. június 27.
Állampolgársága: német
Családi állapota: nős, egy gyermek édesapja
Első versenye: Bahreini Nagydíj (2006)
F1-es rajtok száma: 206
Győzelmek: 23
Első rajthelyek: 30
Világbajnoki cím: 1 (2016)



Szerző
Frissítve: 2016.12.02. 17:07

A Kodály-módszer az UNESCO szellemi kulturális örökség listáján

Publikálás dátuma
2016.12.02. 15:57
Kodály Zoltán Monique de la Bruchollerie francia zongoraművésznő társaságában 1960-ban - Fotó: Fortepan/KOTNYEK ANTAL
Felvette a népzene Kodály-módszer szerinti megőrzését az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára az ENSZ-szervezet Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottsága Addisz-Abebában folyó tanácskozásán. A Kodály-módszer a legjobb megőrzési gyakorlatok regiszterébe került, ahova azokat a modellértékű módszereket veszi fel testület, amelyeket nemzetközi szinten is terjesztésre érdemesnek, jó példának tart.

A Kodály-módszer alapja, hogy a zenei örökség megőrzése iránti fogékonyságot már egészen kisgyermekkortól kezdve kell fejleszteni, hiszen csak akkor őrizhető meg a közösségek zenei hagyománya, ha már a gyermekek körében életre tudjuk kelteni. Ennek módszere Magyarországon a már óvodás kortól kezdődő rendszeres játékos népdaltanulás. A világszerte ismert és elismert módszer jól alkalmazható különböző társadalmi, kulturális közegben is. Ezt a magyarországi Kodály Intézetben zajló nemzetközi pedagógusképzésnek köszönhetően többéves gyakorlati tapasztalat is megerősíti. Az UNESCO elismerve Kodály Zoltán etnomuzikológiai, zenepedagógia és zeneszerzői munkásságát a 2017-es évet kiemelt Kodály-évfordulónak szenteli- erről Balog Zoltán, az emmi vezetője beszélt a hír bejelentésekor.

Az UNESCO indoklása szerint az elmúlt évszázadban a hagyományos népzene megőrzésének Kodály-módszere segítette a helyi hagyományok átadását, terjesztését és dokumentálását Magyarországon és a külföldi közösségekben. A Kodály Zoltán zeneszerző, -pedagógus és -kutató által kigondolt, a Magyar Tudományos Akadémia által támogatott módszer elősegíti, hogy a hagyományos népzene hozzáférhetővé váljon mindenki számára a közoktatásban és a civil szervezetek által, fejleszti a zenei készséget, az érintett közösségeket bátorítja a zene mindennapos használatára. Elősegíti a kutatás, oktatás, közösségi kultúra és a zeneművek együttélését, az összes zenei hagyomány tiszteletben tartását. A módszert 1945-ben illesztették bele az iskolai tananyagba.

A szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló egyezmény célja szerint a védőintézkedések részeként a részes állam azonosítja és nyilvántartja a területén található szellemi kulturális örökségelemeket. Ennek megvalósítása érdekében a kultúráért felelős miniszter felhívása alapján a Magyarországon élő közösségek, csoportok vagy egyének a saját szellemi kulturális örökségükként elismert elemeket javasolhatnak felvenni a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére. A nemzeti jegyzéken szereplő szellemi örökségelemek közül választják ki azt vagy azokat, amelyet vagy amelyeket Magyarország az UNESCO reprezentatív listájára évente egy alkalommal felterjeszthet.

A Szellemi Kulturális Örökség UNESCO listáján jelenleg szereplő magyar elemek a Busójárás Mohácson - Maszkos farsangvégi télűző (felvétel ideje: 2009); táncház-módszer (2011); matyó népművészet (2012); solymászat, az élő emberi örökségelem. A solymászat 2010-ben 11 ország felterjesztéseként került fel a UNESCO reprezentatív listára, amelyhez 2012-ben további két ország - köztük Ausztria és Magyarország - csatlakozott.

Szerző

A Kodály-módszer az UNESCO szellemi kulturális örökség listáján

Publikálás dátuma
2016.12.02. 15:57
Kodály Zoltán Monique de la Bruchollerie francia zongoraművésznő társaságában 1960-ban - Fotó: Fortepan/KOTNYEK ANTAL
Felvette a népzene Kodály-módszer szerinti megőrzését az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára az ENSZ-szervezet Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottsága Addisz-Abebában folyó tanácskozásán. A Kodály-módszer a legjobb megőrzési gyakorlatok regiszterébe került, ahova azokat a modellértékű módszereket veszi fel testület, amelyeket nemzetközi szinten is terjesztésre érdemesnek, jó példának tart.

A Kodály-módszer alapja, hogy a zenei örökség megőrzése iránti fogékonyságot már egészen kisgyermekkortól kezdve kell fejleszteni, hiszen csak akkor őrizhető meg a közösségek zenei hagyománya, ha már a gyermekek körében életre tudjuk kelteni. Ennek módszere Magyarországon a már óvodás kortól kezdődő rendszeres játékos népdaltanulás. A világszerte ismert és elismert módszer jól alkalmazható különböző társadalmi, kulturális közegben is. Ezt a magyarországi Kodály Intézetben zajló nemzetközi pedagógusképzésnek köszönhetően többéves gyakorlati tapasztalat is megerősíti. Az UNESCO elismerve Kodály Zoltán etnomuzikológiai, zenepedagógia és zeneszerzői munkásságát a 2017-es évet kiemelt Kodály-évfordulónak szenteli- erről Balog Zoltán, az emmi vezetője beszélt a hír bejelentésekor.

Az UNESCO indoklása szerint az elmúlt évszázadban a hagyományos népzene megőrzésének Kodály-módszere segítette a helyi hagyományok átadását, terjesztését és dokumentálását Magyarországon és a külföldi közösségekben. A Kodály Zoltán zeneszerző, -pedagógus és -kutató által kigondolt, a Magyar Tudományos Akadémia által támogatott módszer elősegíti, hogy a hagyományos népzene hozzáférhetővé váljon mindenki számára a közoktatásban és a civil szervezetek által, fejleszti a zenei készséget, az érintett közösségeket bátorítja a zene mindennapos használatára. Elősegíti a kutatás, oktatás, közösségi kultúra és a zeneművek együttélését, az összes zenei hagyomány tiszteletben tartását. A módszert 1945-ben illesztették bele az iskolai tananyagba.

A szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló egyezmény célja szerint a védőintézkedések részeként a részes állam azonosítja és nyilvántartja a területén található szellemi kulturális örökségelemeket. Ennek megvalósítása érdekében a kultúráért felelős miniszter felhívása alapján a Magyarországon élő közösségek, csoportok vagy egyének a saját szellemi kulturális örökségükként elismert elemeket javasolhatnak felvenni a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére. A nemzeti jegyzéken szereplő szellemi örökségelemek közül választják ki azt vagy azokat, amelyet vagy amelyeket Magyarország az UNESCO reprezentatív listájára évente egy alkalommal felterjeszthet.

A Szellemi Kulturális Örökség UNESCO listáján jelenleg szereplő magyar elemek a Busójárás Mohácson - Maszkos farsangvégi télűző (felvétel ideje: 2009); táncház-módszer (2011); matyó népművészet (2012); solymászat, az élő emberi örökségelem. A solymászat 2010-ben 11 ország felterjesztéseként került fel a UNESCO reprezentatív listára, amelyhez 2012-ben további két ország - köztük Ausztria és Magyarország - csatlakozott.

Szerző