Volt tábornokot állít a Pentagon élére Trump

Rendhagyó módon tovább folytatja a kampányolást Donald Trump. A megválasztott elnök győzelmi körutat kezdett, csütörtökön az Ohio állambeli Cincinnatti városban ugyanolyan hévvel támadta Hillary Clintont és a médiát, mint korábban. 

Trump e körút során biztosítani akarja híveit, tartani fogja magát kampányígéreteihez, s a nehezen élő kisemberek érdekeit képviseli majd. A formálódó Trump-kormányzat számos tekintetben nem erre utal. A milliárdos kabinetje minden idők „leggazdagabb” kormányzata lehet, s nem csupán a gazdasági tárcák élére jelölt Trump Wall Street-i bankárokból, befektetőkből álló csapatot. Trump vagyonát 3,7 milliárd dollárra becsülik, jövendő pénzügyminisztere, Steven Mnuchin, aki korábban a kampány pénzügyeit intézte, 2,5 milliárdot ér, rajta van a Forbes 400-as listáján. Elaine Chao munkaügyi miniszter egy hajómágnás örököse, Betsy de Vos jövendő oktatási miniszter és férje 5,5 milliárd birtokosa. Utoljára Warren Harding elnök válogatta kabinetje tagjait Amerika leggazdagabbjai közül.

Több volt tábornok is tagja lehet a Trump-kormányzatnak. A milliárdos már csütörtökön kiszivárogtatta a hétfőre tervezett bejelentést, hogy James Mattis nyugalmazott négycsillagos tábornokot nevezi ki a Pentagon élére. A haditengerészet 66 éves volt tábornoka az iraki háborúban, Falludzsa 2004-es ostrománál tüntette ki magát, akkor kapta a Mad Dog (Veszett Kutya) becenevet.

A tábornok 2005-ben támadások középpontjába került, amikor katonák előtt egy beszédében azt mondta: „élvezet lelőni némely embereket”. Az exkatona kinevezése bonyodalmakat okoz, mivel a szövetségi törvények értelmében a védelmi miniszteri posztra nem kerülhet olyan katonatiszt, aki az előző hét évben aktív szolgálatot teljesített. Mattis pedig kevesebb, mint négy éve vonult vissza, azaz jelöléséhez előbb mentességet kell kérni a kongresszustól.

„Mattis tábornok erős, méltóságteljes ember” – dicsérte Trump, aki a kínzások esetleges újbóli bevezetése ügyében is tanácsot kért a kiváló katonától. Utóbb azt mondta, a beszélgetés nyomán más perspektívában látja a vízbefojtásos technika visszahozatalát. A tábornok azt mondta neki a kínzással felérő kihallgatási módszerről: „Soha nem találtam hasznosnak”.

Aligha hoz fordulatot a zöldpárti Jill Stein újraszámlálási kezdeményezése. Michiganben valószínűleg nem is kezdenek számolni, miután a republikánus főügyész, Bill Schuette az állam legfelsőbb bírósághoz fordult, hogy utasítsa el Stein kérelmét. Ott Donald Trump 10 700 szavazattal előzte meg Hillary Clintont. A főügyész és a Trump-kampány is úgy véli, a voksoláson alig 1 százalékot szerzett Stein nem jogosult újraszámlálást kérni, mivel nem érdekelt fél, az ő eredményét nem befolyásolná, ha újraszámlálnák a 4,8 millió szavazatot.

Wisconsinban megkezdődött – igaz, csak részlegesen ¬– a voksok ellenőrzése, de aligha változtat számottevően az eredményen, ott 22 ezer szavazattal szerzett többet Trump. Az újraszámlálás 3,9 millió dollárba kerül. Pennsylvaniában, a harmadik kifogásolt államban hétfőn tárgyalják Stein kérelmét. Az újraszámlálást december 13-ig mindenütt le kell zárni.

Szerző

London nem áll útjába az uniós védelemnek

Boris Johnson brit külügyminiszter támogatja az amerikai megválasztott elnök, Donald Trump felhívását, hogy a NATO-tagállamok teljesítsék vállalt kötelezettségüket, s a GDP-jük legalább 2 százalékát fordítsák védelmi kiadásokra. Hangsúlyozta, hogy a NATO a világ legtartósabb, legeredményesebb védelmi szövetsége, s kiállt a szervezet kínálta védelmi garancia, az 5. cikkely megerősítése mellett.

A brit diplomácia vezetője a Chatham House-ban mondott nagy beszédet tegnap. A May-kormány külpolitikai prioritásait részletezve rámutatott, a világ nincs valami jó állapotban, az erős emberek kultusza nő, a demokrácia visszaszorul, veszélyes az instabilitás a Közel-Keleten. London, mint aláhúzta, nem akarja gátolni az EU-tagországok védelmi együttműködését, mivel már egyébként is kifelé tart az unióból. Más brit tárcavezetők korábban aggodalmukat fejezték ki az EU védelmi integrációjának erősítése miatt, attól tartva, hogy ez a NATO szerepét csökkentheti. A volt londoni polgármester szerint azonban emiatt nem kell aggódni, egészen addig, amíg a NATO-vállalások nem szorulnak háttérbe.

A brit külügyminiszter szerint a Brexit menetrendjét illetően a Theresa May által felvázolt menetrend az irányadó. Úgy vélekedett, Nagy-Britannia valószínűleg kilép a vámunióból, s kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodásokra törekszik majd. Ezt a May-kormány nem tehetné meg, ha az egységes piacon belül maradna.

Brexit-ellenes jelölt győzött
Meglepetésre a brit liberális demokraták jelöltje, Sarah Olney nyerte az időközi választást Richmond Park választókerületben. Az eddigi képviselő, Zac Goldsmith kilépett a Konzervatív Pártból, tiltakozásképpen amiatt, hogy a May-kormány támogatta egy harmadik heathrow-i kifutópálya megépítésének tervét. Goldsmith, aki eddig fölényes többséget élvezett, alulmaradt a versenyben a liberális demokrata jelölttel szemben. Olney szintén ellenezte a kifutópályát, de kampányát főleg a Brexit bírálatára építette fel a BBC jelentése szerint. A munkáspárti jelölt, Christian Wolmar nagyon lemaradva, harmadikként végzett, 500 fontos nevezési díját is elveszítette. Olney több mint 20 ezer, Goldsmith több mint 18 600 voksot szerzett. A UKIP és a Zöld Párt nem állított jelöltet. A liberális demokrata Olney szerint győzelme azt mutatja, hogy a választók nemet mondanak a düh és megosztottság politikájára.
Szerző

Francois Hollande feladta

Publikálás dátuma
2016.12.03. 06:35
Francois Hollande nem száll harcba az Élysée-palotáért FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/CHESNOT
Francois Hollande francia államfő történelmet írt. Igaz, nem épp kedve szerint valót. Csütörtökön este élő televíziós közvetítésben jelentette be, nem indul újabb elnöki mandátumért. Az 1958-ban létrejött V. Köztársaság történetében először fordult elő, hogy egy hivatalban lévő elnök önként lemond a második mandátum lehetőségéről. Hollande-nak azonban nem volt választása.

Nem okozott különösebb meglepetést, az, hogy Francois Hollande hivatalban lévő francia államfő csütörtök esti televíziós beszédében bejelentette, hogy nem indul a 2017-es elnökválasztáson. Nehezen mondott le a lehetőségről, az utolsó percig halogatta, mintegy csodában reménykedve. A csoda azonban nem történt meg, az elnök népszerűsége megállíthatatlanul zuhant. A legutóbbi felmérések már azt mutatták, hogy a lakosság csupán 4 százaléka elégedett tevékenységével, ami egyben azt is jelenti, hogy ő lett a valaha volt egyik legnépszerűtlenebb francia államfő. Nem csak az összlakosság, hanem a baloldali táboron belül is támogatók nélkül maradt. Felmérések szerint a baloldali előválasztáson is, a legjobb esetben 10 százalékot ért volna el.

A baloldal előválasztásának menetrendje sem volt ismert tegnapig, a Szocialista Párt Hollande döntésére várt, aki már korábban jelezte, decemberben fogja szándékát közölni. Tegnap, december elsején délután azonban Jean-Cristophe Cambadelis a Szocialista Párt első titkára bejelentette, a 2017. január 22 és 29-én megrendezendő baloldali előválasztásra a jelöltek december 15-ig nyújthatják be jelentkezésüket. Azt is elmondta, hogy bár Hollande még nem tette publikussá döntését, neki nyilván jelezte volna, ha szándékában áll indulni. Ezt követően állt a nyilvánosság elé az államfő. „Tisztában vagyok azzal, hogy milyen kockázatokkal járna egy olyan jelöltség, melynek nincs megfelelő támogatottsága. Ezért úgy döntöttem, hogy nem indulok az elnökválasztáson” – mondta az Elysée-palotából sugárzott beszédében és figyelmeztetett a szélsőjobboldali Nemzeti Front felől fenyegető veszélyre.

A baloldal favoritjának egyelőre Manuel Valls miniszterelnök tűnik. Annak ellenére, hogy eddig még csak egy interjúban jelezte indulási szándékát, senki sem kételkedik abban, hogy ő lesz az egyik jelölt. Francia média találgatások szerint az elkövetkező napokban Valls bejelentheti lemondását a kormányfői tisztségről, azért, hogy az előválasztásra koncentráljon.

Legfőbb kihívói a baloldalon Hollande két volt gazdasági minisztere, Emmanuel Macron és Arnaud Montebourg, illetve a radikális baloldali Jean-Luc Melenchon lehet. Macron azonban jelezte, nem vesz részt az előválasztáson, független jelöltként indul majd a jövő április 27-én sorra kerülő elnökválasztás első fordulóján. Jelen állás szerint, bárki is legyen a baloldal jelöltje, kevés esélye lesz bejutni a második fordulóba, amely valószínűleg a radikális Nemzeti Front vezetője, Marine Le Pen és a jobboldali előválasztást megnyerő Francois Fillon között fog eldőlni.

Helyesli a többség a döntést
A Hollande bejelentést követő első gyorsfelmérés szerint a franciák 82 százaléka tartja helyesnek az elnök döntését, csupán 4 százalék mondta azt, hogy indulnia kellett volna az előválasztáson. A felmérést az RMC rádió megrendelésére a Harris Interactive intézet készítette. A baloldali szimpatizánsok 24 százaléka szerint a jelenlegi kormányfő, Manuel Valls lenne a legmegfelelőbb szocialista államfőjelölt, 14 százalék Arnauld Montebourg-t támogatná. A népszerűségi mutatók terén is Valls vezet, az ő általános bizalmi indexe a baloldalon 33 százalék, Montenbourgé pedig 20. A Szocialista Párt tagjai között Valls 57 százalékos támogatottságnak örvend, Montebourg pedig 15 százaléknak.

Szerző