Szijjártó tilalma - A bukaresti magyar nagykövet kiutasítását javasolja Basescu

A bukaresti magyar nagykövet kiutasítását és a budapesti román nagykövet hazahívását javasolja Traian Basescu volt román államfő egyedüli méltó válaszként arra a sértésre, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter eltiltotta a magyar diplomatákat a román nemzeti ünnepen való részvételtől.

A december 11-i választásokon pártja szenátorjelöltjeként induló politikus Facebook-oldalán tette közzé goromba jelzőkkel fűszerezett bejegyzését. 

Szijjártó Péter csütörtökön a közmédiának nyilatkozva hangsúlyozta: a magyar embereknek nincs mit ünnepelniük december 1-jén, furcsa lenne, ha a Magyarországot képviselő diplomaták, külügyminisztériumi alkalmazottak román nemzeti fogadásokra járkálnának ezen a napon. A külgazdasági és külügyminiszter megtiltotta minden külképviseleten dolgozó magyar diplomatának és mindenkinek, aki a minisztériumban dolgozik Budapesten, hogy részt vegyen akár Magyarországon, akár külföldön rendezendő román nemzeti ünnepi alkalmakon.

A román külügyminisztérium meglepetésének és értetlenségének adott hangot a budapesti döntést illetően, arra utalva, hogy az Európai Unióban és a NATO-ban alapérték a nemzeti jelképek iránti tisztelet.

Románia 1990-ben tette meg nemzeti ünnepévé december elsejét: 1918-ban ezen a napon rendezték meg Gyulafehérváron azt a román nemzetgyűlést, amelynek résztvevői kimondták Erdély egyesülését a Román Királysággal.

Szerző

A kemény fagyban is kitartanak - Őseik földjét védik Észak-Dakotában

Publikálás dátuma
2016.12.02. 19:59
Fotó:Alex Wong/Getty Images
A fagyos időjárás ellenére is folytatják áprilisban elkezdett tiltakozásukat egy kőolajvezeték megépítése ellen az indiánok és támogatóik az Egyesült Államokbeli Észak-Dakotában. A helyi kormányzó azonban betiltotta a tüntetéseket, azzal a kifogással, hogy a demonstrálókra veszélyt jelent a hideg időjárás- tudósít az Euronews.

Mintegy ötezren alszanak itt hetek óta indián sátrakban, arra is készen, hogy megbirkózzanak a jövő héten várható akár mínusz 14 fokos hőmérséklettel is. Eddig még senkit nem tántorítottak el – magyarázza egy nő, aki Kaliforniából érkezett. Minden küzdelmesebb és mindenki folyamatosan aggódik a többiek miatt, de senki nem távozik, és ezt csodálatosnak tartom.

Az 1885 kilométer hosszú Dakota Access csővezeték a tervek szerint naponta 470 ezer hordónyi olajat szállítana Észak-Dakotából Illinois-ba, ahol csatlakozna a hálózathoz. A vezeték már csaknem készen van, annak az egy szakasznak a kivételével, amelynek a Missouri-folyó alatt kéne áthaladnia, közel a sziú és dakota indiánok rezervátumához, a Standing Rockhoz. November elején a kormányzat leállíttatta a csővezeték építési munkálatait a folyónál, hogy megvizsgálják: milyen körülmények között kapták meg az engedélyt korábban.

A csővezeték építője, a dallasi székhelyű Energy Transfer szerint a projekt nem veszélyezteti a környezetet:

Mi csupán egy vállalat vagyunk, amely infrastrukturális létesítményeket hoz létre, törvényes keretek között. Biztonságos csővezetéket építünk, amely áthalad majd a folyón azon a helyen.

Ám az olajvezeték esetleges sérülése valójában beláthatatlan egészségügyi és környezeti katasztrófával járna, hiszen a Missouri folyó biztosítja a helyi vízellátást. A vezeték ráadásul számos indián szent területen és temetkezési helyen is áthaladna. Számunkra ez a föld szent, mert a miénk ez a terület, amely előttünk az őseinké volt – mondja egy sziú asszony, a tiltakozók táborának szakácsa.  Ahol ezt a csővezetéket megpróbálják felépíteni, ott temetkezési helyek vannak. Számunkra ezek szent helyek. Nem építkezhetnek temetőkre.

A Standing Rock őslakosai nincsenek egyedül: 200 másik indián törzs és veterán katonák is melléjük álltak. Ez 100 éve a legjelentősebb őslakos-gyűlés. Az indiánok azt mondják: egyfajta spirituális ébredésként élik meg a tiltakozást, amely a tőke és a hatalom elnyomása elleni jelképes harccá nőtte ki magát.

Szerző
Témák
Standing Rock

Megtalálták a dachaui koncentrációs tábor két éve ellopott kapuját

Megtalálták Norvégiában a dachaui koncentrációs tábor kapuját, amelyen szerepel az Arbeit macht frei (A munka szabaddá tesz) hírhedt náci jelmondat. A bajor rendőrség pénteki közleménye szerint a norvégiai Bergenben, egy ismeretlen informátor jelzése alapján találták meg a 190 centiméter magas és 95 centiméter széles fekete kovácsoltvas kaput, amely az egykori tábor területén kialakított emlékhely főbejáratánál állt.

A német hatóságok még csak fotókon látták a kovácsoltvas kaput, de annak alapján "nagyon valószínű", hogy a 2014. november 2-ikára virradó éjjel eltűnt dachaui kapu került elő. A megtalálás körülményeiről egyelőre semmilyen további részlet nem ismert. Az elkövetőknek annak idején át kellett mászniuk a főbejáraton, hogy megközelítsék a kaput, amelyet valószínűleg gépjárművel szállítottak el.  A lopás után szemtanúk elmondták, hogy láttak a környéken két gyanús férfit, akiknek egyike egy lekapcsolt világítású autóból skandináv akcentussal érdeklődött az emlékhelyhez vezető út iránt.

A történelmi tárgy ellopása annak idején nagy felháborodást váltott ki, Angela Merkel kancellár visszataszító bűncselekményről beszélt, és azt ígérte, a lehető leghamarabb felkutatják és felelősségre vonják az elkövetőket. A rendőrség a lakosság segítségét kérte, 10 ezer euró nyomravezetői jutalmat is felajánlott, de a nyomozás nem vezetett eredményre. Az emlékhely vezetője, Gabriele Hammermann annak idején azt mondta, a lopás "a romboló energia új minőségét" jelenti, hiszen a táborkapu "a foglyok szenvedésének legfőbb jelképe".

A dachaui az első állandó koncentrációs tábor volt a náci Németországban, 1933 márciusában, Hitler hatalomra jutása után néhány héttel hozták létre Münchentől 20 kilométerre egy volt lőszergyár területén. A háború végéig több mint 200 ezer embert fogtak kényszermunkára Dachauban.  Elsősorban zsidókat hurcoltak a táborba, de romákat, homoszexuálisokat, politikai okokból üldözötteket is ezres nagyságrendben szállítottak oda a birodalom minden sarkából. A koncentrációs táborban legkevesebb 30 ezren haltak meg.

Amikor öt évvel korábban, 2009 decemberében az auschwitzi emlékhelyről ellopták az Arbeit macht frei feliratot, kiderült, hogy Anders Högström egykori svéd neonáci vezér volt a felbujtó. A 34 éves férfit 2010 decemberében 2 év 8 hónap szabadságvesztésre ítélték.

A három részre szabdalva megtalált auschwitzi feliratot 2011-ben újra összehegesztették.

Szerző