Ismét előkerül a rezsifegyver

Publikálás dátuma
2016.12.03. 06:22
A hatósági árak eltörlésével megnőne a vezetékek kihasználtsága FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCKS
Megvédené Orbán Viktor Brüsszelben a hatósági energiaár-képzést és ezzel együtt az úgynevezett rezsicsökkentést. Szerinte a verseny drágítaná a lakossági energiaárakat. A világpiaci árak esése miatt mára rezsicsökkentés nélkül is kisebbek lennének a lakosság háztartási kiadásai.

A kormány nem engedi, hogy Brüsszel kivezesse a hatósági energiaárakat – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádióban. A hatósági árszabályozás kivezetése az európai energiarendszerből a rezsicsökkentés megszüntetését jelentené – mondta a kormányfő. Szerinte az energiaszektorban a verseny nem az árak csökkenéséhez vezet, hanem mindenfajta háttéralkuk miatt inkább az emelkedésükhöz. Ha Közép-Európában nincs árszabályozás, akkor a nyugdíjasoknak, a családosoknak, a nehéz helyzetben lévőknek jóval magasabb energiaárat kell fizetniük – hívta fel a figyelmet.

A kormány által rezsinek nevezett lakossági villany- és gázszolgáltatás ára 2012. óta nagyjából 25 százalékkal csökkent. Csakhogy, ha nem szüntette volna meg a kormány a hazai lakossági energiaszolgáltatásban a piaci versenyt, a világpiaci árzuhanás következtében ennél is nagyobb mértékben mérséklődtek volna az emberek kiadásai. Érdekes lenne tudni, mekkora összeget tett ki az időközben állami kézbe került egyetemes szolgáltató cégek profitja a valós piaci és a "rezsicsökkentett" árak különbözetéből - jegyezte meg Holoda Attila, energetikai szakértő.

A háztartások kiadásaiban ráadásul az energiaszolgáltatás továbbra is eléri a 15-17 százalékos arányt, szemben a nyugat-euróapai 10 százalékos átlaggal - tette hozzá az energetikai szakértő.

A lakossági és a nagyfogyasztói, vagyis a a vállalati rendszerhasználati díjak kormányintézkedések következtében eltérnek és ez ütközik az uniós szabályozással - említette a Népszavának Barta Judit, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezetője. Nem kis tételről van szó, mert a földgáz esetében 45 százaléka az árnak a rendszerhasználati díj, az áram esetében ez az arány még magasabb.

Brüsszel azonban nem csak a diszkriminatív árszabályozás miatt indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen, hanem ami még ennél is súlyosabb, hogy rendkívül jelentős tételeket nem engedett a gáz, illetve az elektromos áram hálózat tulajdonosoknak a költségeik között elszámolni. Egyebek mellett nem számolhatták el az infrastruktúrát, vagyis a vezetékeket terhelő adót, a tranzakciós illetéket, vagy az úgynevezett Robin Hood-adót. A rezsicsökkentés folytatását már az is korlátozza, hogy ezeket az uniós jogba ütköző szabályokat 2017-től módosítani kell. A rendszerhasználati díjakat emelni kell, a költségeket pedig a hálózat tulajdonos cégek számára elszámolhatóvá kell tenni, ami óhatatlanul inkább a rezsiárak emelkedését vetíti előre.

Energetikai szakemberek szerint az sem kizárt, hogy a kormány szándékosan nyomja le a rendszerhasználati díjakat, hogy a hálózatuk eladására késztesse a jelenlegi külföldi tulajdonosokat, ahogy korábban a rezsicsökkentésnek nevezett intézkedésekkel a lakossági szolgáltató cégeket az állam megszerezte a multiktól. Ám a szolgáltatók kivéreztetése miatt évek óta nem történt fejlesztés, jelentős beruházás az energiaágazatban. Ez pedig néhány éven belül megbosszulja magát és ellátási zavarokat okozhat a lakossági szolgáltatásban is.

A rezsicsökkentésnek nevezett lépésnek amúgy sincs már sok mozgástere a szakemberek szerint, mert a szolgáltatókat már annyira kivéreztette a kormányzat.

A családok átlagos megtakarítása havonta nagyjából 3 ezer forint, de ebben benne vannak azok is akik havonta 7-10 ezer forintot is "zsebre tehetnek" és a többség, a kis fogyasztók legföljebb 1000-2000 forintot takaríthatnak meg. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint csak tavaly 15 ezerrel csökkent a villamos energia és 71 ezerrel a gázfogyasztók száma. A háztartási energiaárak mérséklését differenciáltan kellett volna bevezetni, a felhasználás és a jövedelem figyelembevételével, mert az is tény, hogy egyre többen kényszerülnek arra, hogy a gázt egyáltalán ne, vagy csak időnként használják fűtésre, és inkább fával, szénnel, mindenféle hulladékkal tüzelnek. Emiatt rendkívül megnőtt Magyarországon a levegő porszennyezése - mondta Barta Judit.

Van egy jelentős réteg, amelyet ki lehetne emelni a "rezsivédelem" alól és kitenni a piaci viszonyoknak, s az így keletkező többlet bevételből támogatni lehetne a valóban rászoruló háztartásokat - vélte Holoda Attila. A szakértő szerint elképzelhető, hogy a kormány belemegy a kötelezettségszegési eljárásba, mert az elhúzható a 2018-as választásokig és addig lehet tetszelegni a rezsicsökkentés védelmével.

Az pedig ostobaság, hogy a verseny emelné az árakat, hiszen a régióban is vegyes a kép, van ahol a magyarhoz hasonlóan hatósági árakat alkalmaznak, de például Csehországban szabadpiaci verseny van. és semmi nem bizonyítja, hogy az állami szabályozás előnyösebb lenne a piacinál - tette hozzá az energetikai szakértő.

Harcban a valósággal
A gazdasági helyzet 1990 óta még egyszer sem volt olyan biztató, mint ma - mondta rádiószózatában Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint az utóbbi években most először lehet az, hogy egyszerre csökken az államadósság, nő a versenyképesség, csökken az adó, emelkednek a bérek. Értékelése szerint jövőre a nyugdíjasoktól, a keresőkön át, a fiatalokig mindenki léphet egyet előre.
A tények nem igazolják a miniszterelnök állításait. A régióban idén Magyarország az utolsó helyre pályázhat a bruttó nemzeti termék (gdp) növekedést figyelembe véve. Az elemzői vélemények abban megegyeznek, hogy idén nagyjából 10 százalékkal csökken a beruházások aránya a tavalyi, nem túl erős évhez képest is. Ennek oka az uniós források átmeneti elapadása, ami azt jelzi, hogy a magyar gazdaság rendkívüli módon függ a brüsszeli támogatásoktól.
A bérhelyzet a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének köszönhetően némiképp javul, de a minimálbér még jövőre sem éri el a létminimum nettó összegét. A felmérések szerint a fiatalok többsége a külföld felé lépne inkább egyet előre.

Szerző

Vasutas-petíció a fejlesztési miniszterhez

A Vasutasok Szakszervezete (VSZ) azért fordult petícióval Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszterhez, hogy vonja vissza utasítását amely alapján a vasútőr munkavállalókat a MÁV Zrt.-től kiszervezik külsős cégekbe. A dokumentumot a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban (NFM) Kiss Anita sajtófőnök vette át.

Kotter József, a VSZ alelnöke a dokumentum átadását követően a minisztérium épülete előtt tartott sajtótájékoztatón elmondta: a MÁV Zrt. mintegy 200 vasútőr munkavállalója a vasúttársaság keretein belül érzi biztonságban magát. Nem akarnak átmenni különféle biztonsági, vagyonőri, vagyonvédelmi gazdasági társaságokhoz, akkor sem, ha megígérik nekik, hogy a jogutódlásnak megfelelően egy évig érvényes lesz rájuk a MÁV kollektív szerződése. A VSZ alenöke közölte: a kiszervezés következtében a vasútőri munkakörben dolgozók elveszítik menetkedvezményüket és azt a fajta biztonságot, amit a MÁV Zrt. adott.

Kotter József úgy vélte, a vagyonőri, vagyonvédelmi területen működő cégeknél káosz uralkodik. Elmondása szerint ezt támasztja alá, hogy a 2017. január 1-jétől életbe lépő kiszervezésre, közbeszerzés útján jelentkezett egyes cégeknél a munkaügyi és munkavédelmi hatóság fekete-foglalkoztatást tárt fel. Továbbá a hatóság megállapította - mondta Kotter József -, hogy nem fizették ki munkavállalóik bérét, illetve kiderült, hogy néhányuk kényszerfelszámolás alatt áll.

A helyszínen kiadott petícióban kifejtették: a döntéshozók a vasútőri tevékenység kiszervezésével a vasúton utazók, a vasúton szolgálatot teljesítők és a vasútüzem biztonságát is veszélyeztetik. A vasútőrös tevékenység cégen belül tartásával pedig fennáll a lehetősége annak, hogy a MÁV-csoport ezeket a területeket rehabilitációs munkaköröknek tekintse és ezekben az állásokban olyan vasutasokat foglalkoztasson tovább, akik a munkájuk révén sérültek meg, vagy épp nyugdíj előtt állnak - tette hozzá a VSZ alelnöke.

A sajtótájékoztató helyszínén a szakszervezet tagjai "Védjük meg utasaink, kollégáink, járműveink épségét!", "Elég a kiszervezős játékból!", illetve "Biztonságot minden körülmények között!" feliratú táblákat tartottak.

 

Szerző
Frissítve: 2016.12.02. 18:19

Elutasították a V4-ek, hogy vidékfejlesztési forrásból kezeljék a migrációt

Közös nyilatkozatban utasították el a visegrádi országok agrárkamarái pénteken, hogy a migrációt vidékfejlesztési forrásból kezeljék. A nyilatkozatot Balatonfüreden írták alá a testületek vezetői.

A visegrádi négyek agrárkamaráinak 63. ülése után tartott sajtótájékoztatón Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke kiemelte: határozottan ellenzik az Európai Bizottság azon javaslatát, hogy az Európai Unióra nehezedő migrációs kihívás kezelése érdekében illesszék be a migráció és menekültügy témáját az Európai Strukturális és Beruházási Alapok forrásai és a vidékfejlesztési támogatások közé. Az agrárkamarák képviselői a javaslat törlését vagy az intézkedés kizárólag önkéntes alapon történő alkalmazását javasolták.

A találkozón az orosz embargó miatt az unió belső piacán felhalmozódott árumennyiségről és az EU szabadkereskedelmi megállapodásairól is szó esett. Győrffy Balázs szerint a megállapodások közép- és hosszú távon érdemben befolyásolják a V4 országok agrárgazdaságainak versenyképességét, "sőt akár a létét is".

Milan Semancík, a Szlovák Élelmiszeripari és Agrárkamara elnöke a szabadkereskedelmi egyezményekkel kapcsolatban a legfőbb aggálynak azt nevezte, hogy esetleg alacsonyabb minőségű élelmiszer juthat be az európai piacra. Ezért a szlovák fél kérelmezte, hogy a megállapodásokból vonják ki a mezőgazdaságot.  
A kamarai elnök fontosnak tartotta, hogy a termelőknek legyen idejük felkészülni a cukorrépa kvóták jövő évi megszüntetésére és szorgalmazta az orosz embargó kivezetését is, hogy az országok ismét kijussanak a keleti piacokra.

Vaclav Hlavacek, a Cseh Köztársaság Agrárkamarájának alelnöke szerint az Európai Bizottság eljárása "nem ideális" a visegrádi országok számára. Mint mondta, a közös agrárpolitika hatásai eltérőek a régebbi 15 tagállam és a később csatlakozott 13 tagállam esetében, és a most megtárgyalt témák hosszú távú hatást fognak kifejteni a mezőgazdasági termelésre valamint az élelmiszeriparra.

Miroslaw Borowski, a lengyel Agrárkamarák Nemzeti Tanácsa alelnöke úgy fogalmazott: "tartunk a szabadkereskedelmi egyezmények aláírásától". Hozzátette: termékeik elhelyezésének teljesen más útját látják, és az egyezmények kapcsán felmerül az a kérdés is, hogy hogyan tudja elhelyezni egy 38 milliós nemzet a feleslegét.

Pekka Pesonen, az Európai Gazdák és Szövetkezetek Érdekképviseleti Szervezetének (COPA-COGECA) főtitkára ígéretet tett, hogy a V4-ek álláspontját megpróbálják "a lehető legnagyobb mértékben figyelembe venni" a szabadkereskedelmi tárgyalások során. Azt mondta, a kereskedelmi egyezmények pozitívuma az európai minőségi normák kiterjesztése Európán kívülre. 

Az egyezményekkel kapcsolatos lehetőségek közt említette az orosz embargó miatt kieső piacok helyett található új piacokat. Emellett arról is beszélt, hogy a tárgyalások folyamán ki kell térni az állategészségügyi, állatjóléti intézkedések és az állattenyésztés harmadik országokba történő kiszervezésének kérdésére.

Hozzátette: Kelet-Közép-Európa és a V4 országok mezőgazdasági ágazataiban is további infrastrukturális beruházásokra van szükség. Ezek pénzügyi hátterét európai szinten is meg kell próbálni előteremteni azért, hogy ezek az országok versenyképesek tudjanak lenni a régebbi 15 tagállammal a belső és a külső piacokon egyaránt - mondta.

A főtitkár hangsúlyozta: egyetlen uniós szervezetnek vagy gazdának sem érdeke, hogy bármelyik tagállamon belül "a kereskedelmi láncok vagy egyéb erős piaci játékosok gyarmatosítsák a szektort" vagy "gyarmati bánásmóddal álljanak az országok bizonyos szektoraihoz".

Szerző