Az északi elkerülő út második ütemének három kilométeres nyomvonalán három helyszínen végeznek - a májusi próbaásatások után - megelőző feltárásokat. Az ásatásokon jelentős mennyiségű kerámiatöredék, valamint az 1140 és 1160 közötti időkből származó ezüstpénzek is előkerültek.
Jól kivehető a települést körbekerítő árok és a tizenöt, félig földbe mélyített, egytől egyig kemencével rendelkező lakóépület. Mindegyik egyforma tájolású, teljesen igazodik a településszerkezethez, valamint a falut körülvevő árokhoz. A házak szabályosan helyezkednek el, utcaszerű rendszert követve, ami ritka az Árpád-kori települések esetében.
A rendszerhez igazodnak az élelemtároló vermek, gödrök és a település központjában kialakított kút is. A régészek pusztulásrétegnek nem találták nyomait, ami arra utal, hogy a település nem élte meg a tatárjárást, feltehetően már a 12. század végén elvándoroltak az ott élők.