Wehrlein lehet a megfelelő választás

Publikálás dátuma
2016.12.06. 06:53
Kiss Pál Tamás megdöbbent a fejleményeken FOTÓ: SÁNDOR TAMÁS
A Forma-1 2016-os világbajnoka, Nico Rosberg az egész világot meglepte azzal, amikor pénteken Bécsben bejelentette visszavonulását, ám a váratlan bejelentést követően szinte azonnal megindultak a találgatások, kivel pótolhatja a Mercedes a búcsúzó bajnokot. Rosberg döntéséről és a lehetséges utódokról a magyar rallikrosszbajnokkal, az M4 Sport állandó F1-es szakértőjével, Kiss Pál Tamással beszélgettünk.

Túlzás nélkül állítható, hogy amikor Rosberg a bajnoki diadalát követő ötödik napon közölte döntését, néhány percre megállt az idő (nem csak) a sportvilágban. A német visszavonulásának híre a rajongókat és a motorsport világában érdekelt szereplőket is megosztotta.

Kiss Pál Tamás megdöbbent a fejleményeken FOTÓ: SÁNDOR TAMÁS

Kiss Pál Tamás megdöbbent a fejleményeken FOTÓ: SÁNDOR TAMÁS

„Először azt hittem, év végi tréfa az egész, teljesen megdöbbentett, amikor értesültem Rosberg visszavonulásáról. Próbáltam a versenyző fejével gondolkodni, de nem tudom megérteni őt. Valami komoly dolognak kellett történni a háttérben, hogy végül erre az elhatározásra jutott. Rosberg korában, címvédőként nehéz megérteni, miért éppen most száll ki – mondta a Népszava kérdésére reagálva Kiss Pál Tamás, aki ebben az esztendőben a rallikrossz országos bajnokság mellett elindult a szakág Európa-bajnokságának futamain is.

– Háromévnyi sikerszéria után ez a bejelentés biztosan negatívan hat a Mercedesre is, Rosberg döntése ugyanis elgondolkodtató: elképzelhető, hogy év közben olyan dolgok hangoztak el a színfalak mögött, melyekre ez a válasz? Ha visszagondolunk Talmácsi Gábor és Mika Kallio esetére, semmi sem kizárható” – utalt Kiss a magyar motorversenyző elhíresült 2005-ös katari előzésére, amellyel végül a világbajnoki címhez szükséges pontoktól fosztotta meg finn csapattársát a 125 cm³-es géposztályban (esetükben nyílt utasítás volt Talmácsival szemben, hogy segítse márkatársát, Talmácsi azonban ellenszegült – a szerk.).

A Mercedes csapathoz annak visszatérésekor Michael Schumacher mellett 2010-ben csatlakozó Rosberg harmadik éve vívott ádáz párharcot a háromszoros bajnok Lewis Hamiltonnal, a német istálló ugyanis egyeduralkodó volt a legújabb turbóérában. Nem meglepő tehát, hogy a bajnok kiszállásával megüresedett pilótaülés jelenleg a glóbusz egyik legcsábítóbb állása: Toto Wolff motorsport-igazgató szerint a jelenlegi mezőnyből csupán ketten nem keresték meg a csapatvezetőt péntek óta.

A nemzetközi szaksajtóban leggyakrabban a csapattal szoros kapcsolatban álló egykori német túraautó-bajnok tesztpilóta, a legutóbbi F1-es idényben a Manor színeiben bemutatkozó Pascal Wehrlein, a Wolffal szoros kapcsolatot ápoló Williams-versenyző, Valtteri Bottas és a korábbi kétszeres világbajnok, jelenleg a McLaren alkalmazásában álló Fernando Alonso neve kerül elő.

„Úgy érzem, hogy Pascal Wehrlein volna a megfelelő választás a Mercedes részéről. Végignézve a jelenlegi mezőnyt, rövidtávon biztosan kínálkozna csábítóbb alternatíva is, Valtteri Bottas mögött viszont nem érzem azt a bázist, amiért érdemes lenne őt választani, míg Fernando Alonso szerződtetése óriási feszültséget generálna a csapaton belül. Azt talán nincs értelme megkockáztatni” – mondta el lapunknak a lehetséges utódokkal kapcsolatos véleményét Kiss Pál Tamás. – Mindenképpen olyan pilótára lesz szüksége a Mercedesnek, akivel az istállón belüli harmónia fenntartható. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy Wehrlein a saját utánpótlásból érkezne, így ismeri a csapatot. Arról nem is beszélve, hogy a fiatal versenyző abszolút a jövő reménysége, aki Hamiltontól rengeteget tanulhat, s idővel akár az örökébe is léphet” – vélekedik a versenyző.

Wolff egyébként az olasz La Gazetta dello Sportnak nyilatkozva lehetőségként említette Wehrlein vagy a másik Mercedes-protezsált utánpótlás-versenyző, a jövő évre Force India-szerződéssel rendelkező Esteban Ocon „előléptetését”, míg a korábbi tízszeres futamgyőztes osztrák autóversenyző, Gerhard Berger egyértelműen a 22 éves német bevetését javasolta legkézenfekvőbb megoldásként. A Mercedes korábbi közlése szerint ezzel kapcsolatban karácsonyig dönt az istálló vezetése.

Visszatér a Francia Nagydíj
Egy tegnapi, Párizsban tartott sajtótájékoztatón a verseny szervezői hivatalosan bejelentették, hogy 2018-tól visszatér a versenynaptárba a Francia Nagydíj.
A legutóbb 2008-ban, Magny Coursban megrendezett futam után tíz évvel a megmérettetésnek korábban többször is otthont adó Paul Ricard versenypályán tér vissza Franciaországba a száguldó cirkusz mezőnye.

Szerző

Tizenöt magyarral startol az úszó-vb

Publikálás dátuma
2016.12.06. 06:52
Kapás Boglárka Fotó: Szalmás Péter
Tizenharmadik alkalommal találkoznak a legjobb úszók rövidpályás, vagyis a normál 50-es helyett 25 méteres medencében zajló világbajnokságon, amelynek idén a kanadai Windsor ad otthont, keddtől vasárnapig. 

A mostani csúcseseményre - amelyről a legkiválóbb magyar úszók közül hiányzik Cseh László és Gyurta Dániel is - 15 fős küldöttséget nevezett a honi szövetség (MÚSZ), s a tíz férfi és öt női versenyző alkotta csapat jelentősen gyarapíthatja az eddigi éremgyűjteményt azzal együtt is, hogy a delegáció konfliktusos helyzetben vágott neki a kanadai vb-nek.

Hargitay András szövetségi kapitány előzetesen mindenkitől legalább döntős szereplést várt, s úgy véli, Hosszú Katinka 12 egyéni számából több lesz olyan, amelyet követően a dobogón állhat, mint amennyin nem. Rajta kívül még három olyan tagja van a jelenlegi válogatottnak, akiknek már van érmük korábbi vb-kről: Bernek Péter, aki az előző, 2014-es világbajnokságon, Dohában megnyerte a 400 méteres gyorsúszás döntőjét, Verrasztó Dávid, aki nemcsak két éve, hanem a 2012-es, isztambuli rövidpályás csúcsviadalon is harmadikként zárt 400 méter vegyesen, s ugyancsak bronzérmet nyert Gyurta Gergely 2010-ben, Dubajban 1500 méter gyorson. Rajtuk kívül érmes lehet az olimpiai harmadik Kenderesi Tamás is.

A magyar indulók:
Férfiak: Barta Márton, Bernek Péter, Földházi Dávid, Gyurta Gergely, Kenderesi Tamás, Lobanovszkij Maxim, Márton Richárd, Rasovszky Kristóf, Telegdy Ádám, Verrasztó Dávid.
Nők: Hosszú Katinka, Jakabos Zsuzsanna, Kapás Boglárka, Késely Ajna, Verrasztó Evelyn.

Szerző

Szabálytalan tisztújító MPB-közgyűlés?

Jogi- és etikai aggályok is felmerültek a Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) december 12-re összehívott közgyűlése kapcsán, ahol a tervek szerint az alapszabály sporttörvényhez igazított megváltoztatása mellett a tisztújításra is sor kerül. Lapunk értesülése szerint jogászok a közgyűlés elhalasztását javasolják, az MPB hallgat.

A kiküldött meghívó szerint jövő hétfőn a négyévente esedékes tisztújítás mellett kerülne sor az MPB alapszabályának módosítására is, az új rendelkezések megszavazásuk után azonnal hatályba is lépnek. Az MPB szerint erre azért van szükség, mert csak a hatályban lévő alapszabály után lehet az új helyzethez igazodva – január 1-től az MPB felügyeli a teljes fogyatékos sportot, hasonlóan ahhoz, ahogy a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) megkapta (és nem tudta teljesíteni) a magyar sport irányítását – megválasztani az elnökségi tagokat és az elnököt.

Az első gond a jogászok szerint az azonnal hatályba lépő alapszabály. Mivel az új sporttörvény csak 2017. január 1-től lesz hatályos, nem lehet majdnem három héttel korábban erre hivatkozva megváltoztatni egy szervezet működési struktúráját, hiszen december 12-én még a 2011-ben elfogadott – és azóta többször módosított - sporttörvény rendelkezései az irányadók, azok pedig nem tartalmaznak olyan pontot, hogy át kell alakítani a teljes fogyatékos sport működését. Közgyűlést tehát lehet tartani december 12-én, az alapszabály is módosítható, de az új rendelkezések csak január 1-től léphetnek hatályba, ebből következően a tisztújítással, az új sporttörvénynek megfelelő összetételű vezetőség megválasztásával januárig várni kell, ha nem akar törvénysértést elkövetni az MPB. A másik lehetőség, hogy a jelenleg érvényes sporttörvény keretei között tartanak egy tisztújító közgyűlést, de akkor januárban kell egy másik, ahol már az új jogszabályokhoz igazodó határozatok születnek.

A lapunkhoz elküldött állásfoglalás szerint félretájékoztatták a tagszervezeteket, amikor azt írták nekik, hogy elég minden szövetségnek egy képviselőt küldeni a közgyűlésre, mert az új alapszabály elfogadása után úgyis csak egy fő képviselhet minden szövetséget. (A jelenleg érvényes szabályzat paralimpiai eredményesség és a paralimpiai mozgalomban betöltött szerep alapján rangsorolja a szövetségeket, a meghatározó sportágak két-három fővel vehetnek részt a közgyűlésen.)

Másik pontot is kiemeltek a jogászok az új alapszabály tervezetéből: „az MPB tagjai lehetnek a fogyatékosok sportját segítő más személyek is”, ami így elég tág meghatározás, hiszen egy kórház is segítheti a fogyatékosok sportját, de segítséget jelenthet egy adomány vagy bármilyen más felajánlás is. Ha ez a pont marad az alapszabályban, akkor átláthatatlan lesz a tagfelvétel, ami rengeteget ártana az MPB hazai és nemzetközi megítélésének is.

Három elnökségi egy év alatt
Az MPB hivatalos honlapján megtalálható információk szerint egy év alatt három elnökségi ülést tartott a szervezet, amelynek elnöke Szabó László, alelnöke Deutsch Tamás. Ebből a háromból kétszer nem találkoztak személyesen a tagok, hanem e-mailen szavaztak, amire a jogszabály lehetőséget biztosít. Az is kiderül a dokumentumokból, hogy Szabó előtt havonta ülésezett a testület, és csak elvétve – évi egy-két alkalommal – hozott e-mailen határozatokat.

A legnagyobb problémát abban látják a jogászok, hogy az alapszabály tervezete átfogó előzetes egyeztetés nélkül készült el. Lapunk úgy tudja, hogy az érintett szervezetek az ígéretekhez képest több hetes késéssel kapták meg az új alapszabályt egy pénteki napon, és következő hétfőre már vissza is kellett küldeniük a módosító javaslataikat.

A Népszava természetesen elküldte kérdéseit az MPB részére: szerettük volna megtudni, hogy eljutott-e a paralimpiai bizottsághoz is a tagszervezeteknek írt levél, érkeztek-e kérések a közgyűlés elhalasztására vonatkozóan? Ahogy arra is kíváncsiak voltunk, hogy mi az MPB álláspontja, elképzelhető-e a közgyűlés elhalasztása.

"Postafordultával" megérkezett a válasz: 

A Magyar Paralimpiai Bizottság köztestületté történő átalakulását a jogszabályban meghatározott módon, az abban megszabott 45 napos határidőn belül fogja elvégezni. A Magyar Paralimpiai Bizottság az alapszabályának módosításáról és a tisztújításáról a sporttörvényben foglaltaknak megfelelően gondoskodik és 2016. december 12-ét követően köztestületként fogja kezdeményezni a Fővárosi Törvényszéknél történő nyilvántartásba vételét.

Szerző
Frissítve: 2016.12.06. 12:17