Kötelező ellenőrzés lesz az EU külső határain

Az Európai Parlament bel- és igazságügyi bizottságának döntése után a miniszterek tanácsa is elfogadta azt az uniós bizottsági javaslatot, amely szerint az Európai Unió területére belépő vagy azt elhagyó minden uniós és harmadik országbeli állampolgár rendszerszerű ellenőrzésen essen át - írta közleményében az Európai Parlament hétfőn.

A Schengeni határellenőrzési kódex célzott reformjával összhangban a jogszabály a Schengeni Információs Rendszer (SIS) és az Interpol nemzetközi rendőri szervezet ellopott vagy elveszett úti okmányokat tartalmazó adatbázisa (SLTD) alapján rendszeres biztonsági ellenőrzés alá vetné alá a harmadik országbeli állampolgárok és az uniós polgárok dokumentumait.

Ezen túlmenően az unió biztonsága növelése érdekében a tagállamoknak lehetőségük nyílik arra, hogy szisztematikusan ellenőrizzék az uniós polgárok adatait és dokumentumait a nemzeti rendszereik vagy más Interpol-adatbázisok segítségével.

Olyan válsághelyzetek, mint például a terrorfenyegetés, gyors és összehangolt válaszokat igényelnek. A külső határok szisztematikus ellenőrzésének biztosításával az unió képes lesz megállítani a terroristák mozgását, a fegyverek és más tömegpusztító eszköz behozatalát - hangsúlyozták.

Az Európai Bizottság javaslata szerint, ha a rendszeres ellenőrzések miatt túl hosszadalmas sorok okoznának fennakadásokat, lehetőség lesz a szúrópróbaszerű ellenőrzések bevezetésére a szárazföldi és a tengeri határokon egyaránt. Az elfogadott szöveg szerint a tagállamok esetlegesen könnyített repülőtéri ellenőrzésének bizonyítania kell, hogy az nem jelent kockázatot a belső biztonságra, a közrendre, a nemzetközi kapcsolatokra, valamin a közegészségügyre.

A törvényjavaslat végső elfogadását követően a nemzeti hatóságoknak hat hónap áll majd rendelkezésükre a repülőterek ellenőrző rendszerének kiépítésére. A határidő különleges esetekben 18 hónappal meghosszabbítható - tartalmazza az elfogadott szöveg.

Szerző

Osztrák elnökválasztás - Kedden közlik csak a végeredményt

Tirol tartomány választási hatóságának hétfő esti közlése szerint a nap folyamán nem tudnak végezni a levélszavazatok megszámlálásával, így csak kedden  közlik a vasárnapi osztrák  elnökválasztás végleges eredményét.

A korábbi hivatalos közlés szerint az országos végeredményt hétfő estig akarták bejelenteni. Értesülések szerint Wolfgang Sobotka belügyminiszter kedden 13 órakor teszi ezt meg.

A Tiroler Tageszeitung című tartományi lap online kiadása azt közölte, hogy Innsbruck környékén túl sok levélben leadott szavazat érkezett, amelyek összeszámlálása a választás lebonyolítására vonatkozó szigorított alkotmánybírósági határozat értelmében hosszabb ideig fog tartani. A testület a tavaszi második forduló után számos olyan szigorításról döntött, amely érintette többek között a részvételi adatok és szavazati részeredmények idő előtti nyilvánosságra hozatalát is.

Florian Kurzthaler a tartomány sajtóosztályának vezetője azzal indokolta a csúszást, hogy nagyon aprólékosan számolnak, hiszen - mint fogalmazott - a pontosság a legfontosabb.

Az oe24.tv osztrák online portál értesülése szerint a tartomány vezetője Günther Platter személyesen maga foglalkozik a kérdéssel és igyekszik gyorsítani gyakorolni a szavazatszámlálás menetét.

A függetlenként induló, de a Zöldek pártjának támogatását élvező Alexander Van der Bellen nyerte a leadott szavazatok 51,68 százalékával az ausztriai elnökválasztás vasárnap tartott, megismételt második fordulóját a hivatalos, előzetes eredmények szerint.

Van der Bellen mintegy 2,1 millió szavazatot kapott. Norbert Hofer, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) által támogatott jelölt 48,32 százalékot ért el, amely 1,92 millió voksot jelent.

Mintegy 700 ezer szavazatot azonban levélben adtak le, ezeket csak hétfő reggel kezdték el összeszámolni. Bécs, Felső-Ausztria és Vorarlberg tartományokban hétfőn már megszámolták a levélben leadott szavazatokat. Ezekben a tartományokban Van der Bellen előnye a szabadságpárti jelölttel szemben megnőtt.

Szerző

Merkel sajnálja Renzi lemondását

Angela Merkel német kancellár sajnálja, hogy Matteo Renzi olasz miniszterelnök bejelentette lemondását, és szoros együttműködést ajánl a következő olasz kormánynak - mondta hétfőn Berlinben a német kormány szóvivője. Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter pedig azt hangoztatta, hogy az olaszországi népszavazás nem vezet újabb euróövezeti pénzügyi válsághoz.

Steffen Seibert kormányszóvivő tájékoztatóján aláhúzta, hogy Angela Merkel támogatta Matteo Renzi reformtörekvéseit, jó együttműködésüket pedig a bizalom jellemezte. A berlini vezetés "nagy tisztelettel tudomásul veszi" az olasz választók demokratikus döntését, és a két ország barátságára és partneri kapcsolatára építve a következő kormánynak is szoros együttműködést kínál.

A külügyminisztérium szóvivője, Sawsan Chebli a tárcavezető, Frank-Walter Steinmeier athéni nyilatkozatát idézve hozzátette: a Renzi-kormány alkotmánymódosítási javaslatának bukása és a miniszterelnök lemondása ugyan kormányválságot jelent, de "nem a Nyugat hanyatlását".

Matteo Renzi "helyes és szükséges" lépéseket tett országa megújításáért, de a szavazók ezt nem díjazták - mondta Frank-Walter Steinmeier, az Angela Merkel vezette jobboldali CDU-val kormányzó szociáldemokrata párt (SPD) politikusa.

Az SPD elnöke, Sigmar Gabriel alkancellár hétfőn a Twitteren azt írta, hogy az alkotmánymódosítás elutasítása az előző napi népszavazáson "keserves Matteo Renzinek és Olaszországnak", de tovább kell menni a modernizáció útján, mert a reformok leállításából, a "tétlenségből csak a populisták profitálnak".

Hasonlóan vélekedett a CDU egyik tekintélyes vezetője, Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter is, aki az euróövezeti pénzügyminiszterek brüsszeli tanácskozása előtt tett nyilatkozatában német sajtójelentések szerint kiemelte, hogy a pénzügyi piacok nyugodtan fogadták a népszavazás eredményét, és nincs szó újabb euróövezeti válságról.

Az alkotmánymódosítás elutasítását érdemes higgadtan tudomásul venni, és nem szabad a falra festeni egy újabb euróválság ördögét - hangoztatta a miniszter, hozzátéve: Olaszországnak gazdasági és politikai értelemben is "nagy következetességgel tovább kell mennie azon az úton, amelyen Renzi az utóbbi három évben elindult".

Szerző