Jótékony kacsacsőrű

Publikálás dátuma
2016.12.07. 06:19
FOTÓ: THINKSTOCK
Áttörést hozhat a cukorbetegség kezelésében az Ausztráliában őshonos kacsacsőrű emlős - írta az Origo. Az állat hátsó lábain méregmirigyhez csatlakozó sarkantyúkat visel, ausztrál kutatók szerint az abban található méreg olyan hormont tartalmaz, amely segíthet a kettes típusú diabétesz kezelésében.
FOTÓ: THINKSTOCK

FOTÓ: THINKSTOCK

A GLP-1 (glukagonszerű peptid-1) hormon megtalálható az emberekben és más állatokban is, ahol serkenti az inzulinkibocsátást és csökkenti a vércukorszintet. Normális esetben azonban nagyon gyorsan lebomlik.

Nem ez a helyzet azonban a tojásrakó emlősöknél (kacsacsőrű emlős, hangyászsün), amelyekben a hormon olyan formája található, amely jóval lassabban bomlik le.

Az emberi alkalmazásra azonban még sokat kell várni, jelenleg a hormon egerek vércukorszintjére gyakorolt hatását vizsgáló kísérletek előkészülete zajlik.

Szerző

Feltárt Árpád-kori falu

Egy fejlett településszerkezetű, 12. századi és egy 10. századi, szintén Árpád-kori, valamint egy szarmata település maradványait tárják fel a régészek Kecskemét-Hetényegyházán.

Az északi elkerülő út második ütemének három kilométeres nyomvonalán három helyszínen végeznek - a májusi próbaásatások után - megelőző feltárásokat. Az ásatásokon jelentős mennyiségű kerámiatöredék, valamint az 1140 és 1160 közötti időkből származó ezüstpénzek is előkerültek.

Jól kivehető a települést körbekerítő árok és a tizenöt, félig földbe mélyített, egytől egyig kemencével rendelkező lakóépület. Mindegyik egyforma tájolású, teljesen igazodik a településszerkezethez, valamint a falut körülvevő árokhoz. A házak szabályosan helyezkednek el, utcaszerű rendszert követve, ami ritka az Árpád-kori települések esetében.

A rendszerhez igazodnak az élelemtároló vermek, gödrök és a település központjában kialakított kút is. A régészek pusztulásrétegnek nem találták nyomait, ami arra utal, hogy a település nem élte meg a tatárjárást, feltehetően már a 12. század végén elvándoroltak az ott élők.

Szerző

Izgalmas lelet az Antarktiszon - Soha ezelőtt ilyet nem találtak

Publikálás dátuma
2016.12.02. 20:51
Illusztráció/Thinkstock
Egy eddig ismeretlen bogárfaj megkövesedett maradványait tárták fel a szakemberek az Antarktiszon, ahol soha ezelőtt nem találtak még futrinkafélék előfordulására utaló bizonyítékot. A Déli-sarkvidéken eleve ritkaságnak számítanak a rovarok: a biológiai sokféleség hiánya abból fakad, hogy a legdélebbi kontinensen nincs növényi élet - kivéve egy nagyon keskeny tundrasávot - és alacsony a hőmérséklet - írta a BBC News.

A szakemberek a Transzantarktiszi-hegység szomszédságában húzódó, 200 kilométer hosszú Beardmore-gleccseren végeztek kutatásokat, amikor rábukkantak két bogár megkövesedett felső szárnyaira.  Az újonnan felfedezett faj, amelyről a Zookeys című tudományos folyóiratban számoltak be, a Ball antarktiszi tundra bogara nevet kapta, a futrinkaszakértő George E Ball után.

 Az állat 14-20 millió évvel ezelőtt élt, amikor a Déli-sarkvidék éghajlata melegebb volt a mostaninál. Az antarktiszi rovarvilágot jelenleg mindössze három szárnynélküli rovarfaj alkotja.  Az Észak-Dakotai Állami Egyetemen dolgozó Allan Ashworth és a Smithsonian Intézet munkatársa, Terry Erwin szerint a bogár hajdanán egy olvadt jég táplálta folyam gyér növényzetű, homokos és kavicsos partján élhetett, a Transzantarktiszi-hegység egyik fjordjánál.

A kihalt bogárfajt a tundrákra jellemző növényvilággal hozták összefüggésbe a kutatók. Egyelőre nem tudni, hogy a faj képes volt-e repülni.

Szerző