Az utolsó pillanatban utasította Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert Orbán Viktor miniszterelnök, hogy a kilépésről szóló szándéknyilatkozatot azonnal küldje meg a 70 tagot számláló Nyílt Kormányzati Együttműködést (OGP) irányító bizottságnak, egyúttal visszavonja a csatlakozásról szóló 2012-es kormányhatározatot is. A Magyar Közlöny keddi számában megjelent kormányhatározatot a kormányfő a szervezet tegnap kezdődött csúcsértekezlete elé időzítette. Ezzel az OGP tagságot már megszüntetett Oroszországgal és Törökországgal illetve a felfüggesztett tagságú Azerbajdzsánnal került egy "klubba" Magyarország. Információink szerint egyébként a "magyar kérdést" is napirendre vette volna a szervezet a december 7-9. között tartott találkozón. Valószínűleg ez is ösztönözte a miniszterelnököt a gyors intézkedésre.
A kormány nevében a külgazdasági és külügyminiszter a megszokott koreográfia jegyében a nemzetközi szervezetre hárította a felelősséget. Szijjártó Péter közleményében azzal indokolta a kilépést, hogy az együttműködés a leckéztetés terepévé vált, és nincs lehetőség párbeszédre a keretein belül.
A kilépés közvetlen előzménye, hogy a szervezet megdorgálta Magyarországot, amiért a kormány szembe ment a nyílt kormányzás elveivel. Magyarország 2012-ben az elsők között csatlakozott az OGP-hez, ami utólag afféle fügefalevélnek tűnik, hiszen akkor az Orbán kormány már túl volt a magánnyugdíj-pénztári megtakarítások kommunizálásán, a visszamenőleges hatályú törvényeken, s azóta állami szintre emelkedett például a közbeszerzési korrupció - állítja több elemző is.
Emellett egész pályás támadást indított a hazai civil szervezetek ellen, folyamatosan szűkítette a közérdekű adatokhoz való hozzáférés lehetőségét.
A Transparency International (TI), a K-Monitor és a Társaság a Szabadságjogokért (Tasz) jelezte az OGP vezető testületének, a kormányzó tanácsnak, hogy Magyarország rossz útra tévedt, és kérték, hassanak a kormányra, kezdeményezzenek párbeszédet, fogalmazzák meg hivatalosan fenntartásaikat - említette a Népszavának Ligeti Miklós, a TI Magyarország jogi igazgatója. Az OGP vezetői egy több pontból álló ajánlási listát küldtek a magyar kormánynak, amely azonban erre nem válaszolt. Ez viszont hiteltelenné teszi a hivatalos propaganda állításait, amely azzal indokolta a kilépést az állami médiában, hogy értelmes dialógus helyett címkézik, lejáratják az országokat.
A párbeszédhez két szereplő kell és a magyar kormány ebben nem volt igazán partner - tette hozzá a TI jogi igazgatója. Ez nemcsak az OGP vezető testületével összefüggésben igaz, de az itthoni civil szervezetekkel való kapcsolatokra is.
Korábban még a kormányzat úgy tett, mintha igyekezne teljesíteni a kifogásolt hiányosságokat. Egy akciótervben vállalást tett a költségvetési adatok és a közpénzek felhasználására kötött szerződések nyilvánosságának erősítésére, a közbeszerzési adatok kereshetőségének javítására és az integritás-irányítási rendszer hatékonyságának növelésére a közigazgatásban. Ígéretével ellentétben mára szinte teljes homályba burkolta a vállalatok által az adóalapjukból levonható társasági adót (tao), amellyel sportágakat, egyesületeket, sőt, stadion fenntartást is lehet finanszírozni. Még a közbeszerzések most elfogadott szabályozása is tág teret ad ahhoz, hogy a pályázatokat a kormány és a Fidesz politikusokhoz közeli vállalkozók, családtagok nyerjék.
Létezett egy informális munkacsoport, amely a magyar kormány Nyílt Kormányzási Együttműködéshez kapcsolódó akcióterveit készítette el, hagyta jóvá és javaslatokat is tett, hogy milyen vállalásokat tegyen. A munkacsoportban tevékenykedett a K-Monitor, a Tasz és a Transparency is ám 2015 januárjában ezek a civil szervezetek kiléptek a munkacsoportból, mert úgy vélték, egy olyan kormány lépései nem hitelesek, amelyik az információs szabadságot gyors tempóban rombolja. A magyar kormány most megfutamodott a kritikák elől - fogalmazott Ligeti Miklós.
Sértődött kamaszok viselkednek így, ha szembesítik őket valami csínytevésükkel. Ez a lépés felér egy beismeréssel, a kormány nem merte megkockáztatni, hogy a csúcstalálkozón ismét pellengérre állítsák - nyilatkozta a Népszavának Mellár Tamás egyetemi tanár. A kormány sokadszor is azzal a taktikával él, hogy a kifogásokra azzal válaszol, a bírálók elfogultak és csak támadni akarják Magyarországot. Pedig ha nem lenne a kormánynak takargatni valója korrupció ügyben, akkor Romániához hasonlóan már felállította volna az antikorrupciós ügyészséget.
A korrupció azonban nem csupán erkölcsi, illetve igazságszolgáltatási kérdés, hanem gazdasági is - tette hozzá Mellár. Ha egy országban az erőforrásokat nem a leghatékonyabban osztják el akkor az rontja a versenyképességet. Nem véletlen, hogy Magyarország a Világgazdasági Fórum 138 országot tartalmazó rangsorában egy év alatt 6 helyet csúszott vissza és jelenleg a 69. helyen áll. A tucatnyi szempont között szerepel a kormányzati munka értékelése is, és ez sem túl hízelgő az Orbán-kabinetre nézve. Ugyancsak fontos szempont, amit a korrupció befolyásol, hogy milyenek a versenyfeltételek, illetve a piacra lépésnek milyen korlátai vannak - mondta Mellár. Önmagában a kilépés inkább erkölcsi szégyen, mert a befektetők már beárazták a magas magyarországi korrupciót. Ez megmutatkozik abban is, hogy idén 10 százalékkal csökkent a magánberuházások aránya a GDP-hez viszonyítva. A befektetők ott aktívak, ahol a versenytársak nem cinkelt lapokkal játszanak és tiszták a feltételek, amit jelenleg Magyarországon nem találnak meg - tette hozzá az egyetemi tanár. Ha állami segédlettel korrupciós folyamaton keresztül választódik ki az új vállalkozói réteg akkor nem lesz soha hatékony és versenyképes a gazdaság.
