Puccsista diákotthonok?

Még mindig tart a július 15-i meghiúsult török puccskísérlet részeseinek és felelőseinek felkutatása Törökországban. Csütörtökön az ankarai főügyészség ismét oktatásban dolgozók ellen adott ki elfogatóparancsot, ezúttal olyan diákotthonok és partnercégeik alapítói és alkalmazottai ellen, amelyek állítólag kapcsolatban állnak a puccskísérletért felelőssé tett Fethullah Gülen muzulmán hitszónok nemzetközi mozgalmával. A tanárok jó részét már a tisztogatás első hullámában elbocsátották.

Hogy miért éppen az oktatási intézmények alkalmazottai váltak Recep Tayyip Erdogan török államfő rezsimjének egyik kiemelt céltáblájává, nem teljesen érthető. A július 15-i sikertelen puccskísérlet felelősévé ugyan az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónokot kiáltotta ki a török vezetés, ám nemcsak a Gülen-hálózat oktatási intézményeiben dolgozó tanárok ezreit bocsátották el, hanem a kurdok lakta országrész iskoláinak és több állami oktatási intézmény alkalmazottait is.

Ankara álláspontja szerint a Gülen mozgalom, amely elsősorban saját alapítványaira, iskoláira, vállalkozásaira, biztosítótársaságaira, illetve médiaérdekeltségeire támaszkodott valójában terrorszervezet, amelynek tagjai fokozatosan az állami szférába is beszivárogtak.

Tegnap a tisztogatás elérte a diákotthonokat is. Az ankarai főügyészség elfogatóparancsot adott ki húsz török tartományban olyan diákotthonok és partnercégeik alapítói, ügyintézői, valamint alkalmazottai ellen, amelyek állítólag kapcsolatban állnak Gülen nemzetközi mozgalmával. Az Anadolu török állami hírügynökség jelentése szerint a 136 érintett közül 35 embert már előállított a rendőrség. A vádlottak közül hetvenen feltehetően azt a ByLock nevű, titkosított üzenetküldő alkalmazást is használták, amelyről a török hatalom azt állítja, hogy szerepet játszott a puccskísérlet koordinálásánál.

Az erdogani rezsim a puccskísérlet után bevezetett rendkívüli állapotot folyamatosan meghosszabbítja és arra használja ki, hogy félreállítsa politikai ellenfeleit és mindazokat, akik nem értenek egyet a török társadalom fokozatos iszlamizálásával, a demokratikus intézményrendszer felszámolásával, az alapvető emberi jogok megsértésével, egy autoriter, elnöki rendszer kiépítésével. Az államfő mögött álló kormánypárt, az AKP nemrég az Erdogan által oly régen szorgalmazott alkotmánymódosítást is előkészítette, amely lehetővé teszi az elnöki rendszer bevezetését és a halálbüntetés visszaállítását lehetővé tevő törvényt is aláírja az államfő.

A tisztogatás mindenekelőtt a hadsereget érintette, de a rendőrség, csendőrség, parti őrség, igazságügy, oktatás és média is kitüntetett figyelmet kapott. Négy és fél hónap alatt eddig országszerte mintegy 36 ezer személyt vettek őrizetbe, és több mint 110 ezer embert függesztettek fel vagy bocsátottak el állásából. November végéig 125 újságírót tartóztattak le, 3000 médiamunkást bocsátottak el, 160 televízió, rádiót és újságot zártak be a puccskísérlet utáni tisztogatás során.

Néhány katonatiszt külföldön próbált menedékjogot kérni. Nemrég több külföldi NATO parancsnokságon dolgozó török tiszt folyamodott menedékjogért abban az országban, ahol állomásozott. Ügyükben egyelőre nem született nyilvános döntés, ám a korábban

Görögországban menedékjogot kértek esetében tegnap is döntött a görög bíróság. Először a kérelmet Athén elutasította, az érintettek fellebbeztek. Ankara azonnal kérte kiadatásukat. Kedden a görög bíróság jóváhagyta három katona kiadatását, háromét pedig elutasította, tegnap az utolsó két menedékkérő kiadatását is elutasították. Az egyes döntéseket ugyanazon a fővárosi törvényszéken hozták, de más bírák jártak el az ügyekben. Az a három katona, akit kiadna a görög bíróság, fellebbezni fog.