Fordulat S. Ábel ügyében

Az Alkotmánybíróság részben igazat adva S. Ábelnek, megsemmisítette a Kúria 2015. júniusi ítéletét, amelyben a volt ELTE-s joghallgatót jogerősen emberölés előkészülete miatt két és fél év letöltendő börtönbüntetésre ítélték - írta az Index.

 A Kúria ítélete szerint a férfi a finnországi, németországi és egyesült államokbeli iskolai mészárlások hatására úgy döntött, hogy fegyvert szerez, és az ELTE jogi karán megöl 22 diákot - "éppen annyit, ahány rossz évet élt addig" -, majd végez magával is. Az Alkotmánybíróság határozata a Kúria ítéletét alkotmánysértőnek találta, mert annak meghozatalában olyan bíró is részt vett, aki a büntetőeljárás nyomozati szakaszában is hozott egy döntést: ezzel sérült S. Ábel alkotmányos joga a tisztességes bírósági eljáráshoz. Az ügyben a Fővárosi Ítélőtábla 2014-es ítélete a jogerős: akkor a 21 hónapot előzetesben töltő S. Ábel 50 nap közmunkát kapott, mivel úgy ítélték meg, hogy nem akart embert ölni, ezért csak közveszély okozásában találták bűnösnek.

Szerző
2016.12.09 19:07

A Magyar Rektori Konferencia sem támogatja a genderszak betiltását

Publikálás dátuma
2018.08.14 08:31
Az ELTE lágymányosi campusa, mely a Társadalomtudományi Karnak is otthont ad
Fotó: / Németh András Péter
Elküldték az Emmi-nek az előterjesztéssel kapcsolatos véleményüket, a kormányzati döntésig további nyilatkozatot nem tesznek.
A Magyar Rektori Konferencia (MRK) nem támogatja, hogy a két érintett egyetemen, a CEU-n és az ELTE-n előzetes szakmai egyeztetések nélkül megszűnjön a „genderképzésként” ismert társadalmi nemek tanulmánya mesterszak – derül ki a testület 168 órának küldött közleményéből.
„A Magyar Rektori Konferencia a rendelkezésre álló rövid határidőn belül elküldte az előterjesztéssel kapcsolatos véleményét az Emmi részére. A elküldött véleményben az MRK nem támogatta a társadalmi nemek tanulmánya szak előzetes szakmai egyeztetések nélküli törlését a mesterképzési szakok jegyzékéből. Az MRK a kormányzati döntésig az üggyel kapcsolatos további nyilatkozatot nem tesz”
– írta az MRK. Nemrég derült ki, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma egy napot adott az ELTE és a Central European University (CEU) vezetésének arra, hogy – augusztusban – véleményezzék a legújabb rendelet-tervezetüket, amely a társadalmi nemek (ismertebb nevén: gender) képzés megszüntetéséről szól.   Az ELTE úgy véli, a szak rendeleti úton történő megszüntetése minden előzetes vizsgálat, konzultáció nélkül alaptörvény ellenes lehet, az egyetem szakmailag indokolatlannak tartja a szak megszüntetését. A CEU már korábban jelezte, hogy elkötelezettek a tanszabadság mellett, és elutasítják az oktatás tartalmát érintő mindennemű cenzúrát. A kutatók szerint „talán a közös fellépésre lenne szükség” – az erről szóló cikkünket itt találja. Megszólalt ugyanakkor Semjén Zsolt miniszterelnök helyettes is, ő az ATV-nek azt nyilatkozta, hogy mivel „senki nem akar genderológust foglalkoztatni”, nincs szükség a szakra, ráadásul a „társadalmi nem” fogalma szerinte „éppen olyan képtelenség, mintha valaki „társadalmi korról” beszélne és „szabad akaratából eldöntené, hogy most öt éves”, kilencven éves korában. 
2018.08.14 08:31
Frissítve: 2018.08.14 08:31

Anyagi gondok miatt aggódnak a magyar fiatalok, a jobb megélhetés reményében mennek külföldre

Publikálás dátuma
2018.08.14 07:43
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Észak-Magyarországon a 24-29 évesek több mint 50 százaléka az érettségiig sem jut el.
Nyilvánosságra hozták a teljes Magyar Ifjúság Kutatást, amiből az is kiderült, hogy a 15-29 évesek a jobb megélhetés reményében tartanak külföldre, többségük pedig az anyagi nehézségeket tartja a fiatalok legégetőbb problémájának. A 24.hu a dokumentum alapján azt írja: a 2001 és 2016 közötti változásról elmondható, hogy a 15-29 évesek kevésbé látják problémának a munkavállalást, inkább az anyagi biztonság megteremtése miatt aggódnak. Csak az erdélyi megkérdezettek között szerepel más (az alkohol elterjedése) az élen, mindenhol máshol az anyagi nehézségek, létbizonytalanság, szegénység, elszegényedés jelenti a fiatalok szerint a fő gondot. A fiatalok iskolai végzettségére vonatkozó adatokból az derül ki, hogy –  az általános iskolai végzettségnél megrekedtek aránya 9 százalék, nagyobb részük pedig úgy gondolja, hogy nem is fogja folytatni a tanulmányait. – a vizsgáltak közel fele magasabb iskolai végzettséget ért el, mint az édesapja, viszont a már nem tanuló fiatalok alig hatoda, 15 százalékuk ért csak el alacsonyabb végzettséget az apákhoz képest, ami 12 százalékkal alacsonyabb arány a négy évvel ezelőttinél. – 10 százalékkal magasabb (53 százalék) a felfelé mobil lányok aránya, mint a fiúké, akiknek csak kevesebb mint fele (42 százalék) tudott magasabb végzettséget szerezni édesapjánál. – a fővárosiak negyede alacsonyabb végzettséget szerzett apjánál, míg a falvakban élők esetében mindössze tizedükre igaz ez (ők sem fölfelé váltak mobillá, hanem nagyobb hányaduk az édesapjáéval azonos végzettséget szerzett). Jelentősek az eltérések a befejezett iskolai végzettség szintjei között is, a legalacsonyabb mutatók Észak-Magyarországra jellemzők, ahol a 24-29 évesek több mint 50 százaléka az érettségiig sem jut el. Közép-Magyarországon ez az arány a 24 százalékot sem éri el. A kutatás kitért az elvándorlási kedvre is: az eredmények szerint – a magyar fiatalok közel fele (47 százalék) dolgozna külföldön a jövőben (leginkább a kárpátaljai fiatalokról mondható el, hogy tervezik a külföldi munkavállalást, a válaszadók háromnegyede ezt Magyarországon képzeli el. Legkevésbé a felvidéki magyar fiataloknak vannak külföldi munkavállalással kapcsolatos terveik.) – a magyarországi fiatalok jelentős részének tervei között csak időszakos a külföld iránti érdeklődés, a válaszadók harmada pár évre tervezi a közeljövőben, hogy külföldre megy dolgozni, további 18 százalék pedig csak pár hétre vagy egy hónapra. – 15 százalék jelezte, hogy letelepedési szándékkal költözne külföldre. – a nőtlen férfiak és a hajadon nők tervezik leginkább, hogy a közeljövőben akár munka, akár tanulás céljából kipróbálják magukat külföldön. A magyar fiatalok a külföldre költözés legerősebb indokaként a jobb megélhetést említették, a megkérdezettek több mint kétharmada (69 százalék) vallott így. Ezt követte a tapasztalatszerzés (38 százalék) és az otthoni rossz anyagi körülmények (35 százalék). A fiatalok 36 százaléka ért egyet azzal, hogy az idejövő külföldiek elveszik a magyarok elől a munkát, ezért nem kellene engedni, hogy idejöjjenek. Azonban a fiatalok csupán harmada véli azt, hogy az idejövő külföldiek könnyen be tudnak illeszkedni a magyar társadalomba.
Kiderült az is, hogy az életük különböző szakaszában lévő fiatalok eltérően vélekednek a vágyott munkahely megtalálásának esélyéről. Az oktatási rendszerben lévő fiatalok jóval magasabb arányban fogalmaztak meg pozitív várakozásokat, mint az oktatási rendszeren kívül lévők. A kutatásból kiderült az is, hogy a politika alapvetően nem érdekli a magyar fiatalokat: nincs olyan régió, beleértve Magyarországot, ahol többen lennének a politika iránt érdeklődők, mint a nem érdeklődők. Összességében a politika iránt legkevésbé érdeklődő két csoport a magyarországi 15–29 évesek, valamint a felvidéki fiatalok. Ebben a két régióban a kétharmadot közelíti, vagy némileg meg is haladja a politika iránt nem érdeklődők csoportja.
Témák
kutatás
2018.08.14 07:43
Frissítve: 2018.08.14 07:43