Előfizetés

Kéményseprőből a fele is elég?

Publikálás dátuma
2016.12.10. 06:24
Illusztráció: Népszava
Megvan a szükséges számú szakember kéményseprési feladatok ellátására - emelte ki Hajdu Márton, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szóvivője pénteken.

Hajdu Márton ezt arra reagálva közölte, hogy a Kéményseprők Országos Szakszervezete a Magyar Nemzet és a Népszava pénteki számában is szakemberhiányra panaszkodott. Vámos Csaba, a szakszervezet elnöke szerint a szakszerű, biztonságos kéményseprő-szolgáltatáshoz szükséges szakembereknek alig a fele maradt az ágazatban. Az OKF szóvivője közleményében leszögezte: Vámos Csaba, a Kéményseprők Országos Szakszervezete elnökének állításaival szemben a katasztrófavédelem maradéktalanul képes ellátni valamennyi feladatát, rendelkezik az ezekhez szükséges számú szakemberrel. Igaz ez a kéményseprőipari tevékenységre is, ami 2016 július elseje óta szintén a szervezet tevékenységi körébe tartozik - tette hozzá. 

A Népszava azt is írta, hogy gyorstalpalón megyénként 40-50 közmunkást képeznének át kéményseprővé, ám kérdés, mi szükség rájuk, ha a feladatellátáshoz már most van elegendő szakember.

Vukovich: soha nem jöttek "megrendelések"

Publikálás dátuma
2016.12.10. 06:23
Vukovich Gabriella: mi végezzük a dolgunkat, a politikusok pedig használják az adatainkat. FOTÓK: Vajda József
A statisztikai kimutatások a propaganda eszközévé is válhatnak a politikusok kezeiben, ám az adatok előállítója, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az uniós követelményeknek megfelelően, pártatlanul és függetlenül működik, minden adata nyilvános - állítja Vukovich Gabriella a KSH elnöke. A most elfogadott új statisztikai törvénnyel pedig az elnök és a hivatal függetlensége is erősödhet.

- A statisztikáról mindenkinek a Winston Churchillnek tulajdonított mondás jut eszébe: csak abban a statisztikában hiszek, amit én hamisítottam. Van alapja?

- Jól hangzik, de a valóság ennél jóval árnyaltabb. Churchill úgy fogalmazott, hogy annak a statisztikának hisz, amit a Nemzeti Statisztikai Hivatal állít elő. Az intézmény akkor még nem létezett, azt a brit miniszterelnök hozta létre, 1941-ben. Addig különböző minisztériumok készítettek statisztikákat, de ezek nem voltak összehangolva, nem léteztek megfelelő módszertanok, és hiányzott az egységes statisztikai szolgálat is. Vagyis Winston Churchill - és erről szólt elhíresült mondása -, olyan intézményre vágyott, amely összehangoltan tudja a statisztikát előállítani.

- Azonban a gyakori kritikák miatt mégis felvetődik a kérdés, miért higgyünk a statisztikának?

- Az Európai Unióban és az egész fejlett világban a nemzeti statisztikai hivatalok működési alapelveit jogszabályok rögzítik, a hitelességet pedig szigorú és egységes etikai normák, valamint az alkalmazott módszertanok megbízhatósága garantálja. Magyarországon is. A hiteles adatok előállításához nélkülözhetetlen egyrészről, hogy a hivatal, ahol a beérkező adatokat feldolgozzák független, pártatlan és objektív legyen. Másrészről ott van az emberi tényező. A KSH-ban felkészült, tehetséges munkatársak hivatásszerűen végezik a munkájukat, ami szintén garantálja, hogy az alkalmazott módszertanok és az adatok minősége jó és szakszerű.

- A parlament által most elfogadott új statisztikai törvény is ezt a célt szolgálja?

- A kihirdetés előtt álló jogszabály még az eddiginél is szigorúbb szabályokat tartalmaz. Nemrég vizsgálták, immár második alkalommal, az összes uniós tagállam nemzeti statisztikai hivatalainak a tevékenységét, és ez már ennek a jegyében zajlott. Az auditorok készítettek egy jelentést, amiben ajánlásokat is megfogalmaztak. Ez is azt szolgálja, hogy az uniós statisztikai hivatalok hitelessége erősödjön, a felhasználók bizalma nőjön. Akik az európai hivatalok, köztük a KSH adatait használják, ennek alapján megbizonyosodhatnak róla, hogy jó minőségű, tudományosan megalapozott, független, objektív és pártatlan forrásból származnak. Az európai audit egyébként azt állapította meg, hogy a magyar KSH magas szinten megfelel az európai statisztikai hivatalokkal szemben támasztott követelményeknek, pártatlanul és függetlenül működik.

- Érthetjük ez alatt a KSH mindenkori elnökének függetlenségét is?

- Egyértelműen igen. Az intézmény vezetőjének függetlennek kell lennie.

- Az eddigi tapasztalat az, hogy a különböző pártállású magyar miniszterelnökök mind kinevezték a maguk elnökét a hivatal élére.

- Az általános jelenség, hogy a különböző kormányok a különböző hivatalok élén változtatnak. Azt azért fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy az én elődöm, Belyó Pál, lemondott a tisztségről, féléves hivatalviselés után.

- Tény, hogy a kormányok mindenképpen számítanak a KSH adataira, főleg a nekik tetszőkre...

- Mi végezzük a dolgunkat, mégpedig a legjobb tudásunk szerint, a politikusok pedig használják az adatainkat. Négy évtizedes statisztikus múlttal állíthatom, hogy soha nem jöttek olyan „megrendelések”, hogy bármiről mást állítsunk, mint a valóság. Hogy mondjuk valami nemhogy növekszik, de jobban növekszik, vagy fordítva. A KSH az 1990 előtti időszakban sem adott más adatot, mint a valóság, persze kétségtelen, volt egy sor olyan közöttük, amit titkosítottak. 1990 óta pedig már minden adatunk nyilvános, bárki számára hozzáférhető. Ha torzítás volt az adatokban, azt nem a hivatal követte el, hanem azok, akik értelmezték, közvetítették ezeket az adatokat.

- A közlemények olvasói mégis találkoznak olyan esetekkel, amelyekben előbbre van sorolva a pozitívabb tartalmú adat, vagy a szövegben nem minden úgy szerepel, mint a kapcsolódó táblázatokban.

- Ha találnak ilyet, kérem, jelezzék, mert ez elvileg kizárt. A közleményeink szerkezete éppen azért stabil, hogy ilyen vád ne érhessen bennünket.

- A tapasztalataink mégis ezt mutatják. Azt is érzékeljük, mintha a gyorsjelentések is kevesebb adatot tartalmaznának, amióta ön vezeti a KSH-t, mint korábban.

- A gyorsjelentések szerkezete egységes és épp hogy több adatot tartalmaz, mint korábban, csak más formában. A táblázatokat ma már nem mellékeljük PDF-ben, hanem a gyorstájékoztatókban a táblázatokra mutató linkeket helyezünk el. Ez azt jelenti, hogy aki rámegy a honlapunkra, mindent megtalál, amire kíváncsi.

- Az azonban tény, hogy a laikus felhasználónak most nehezebb hozzáférni az adatokhoz, mint korábban. Azután hirtelen a megszokottak helyett új jelzőket talál az adatok mellett, mint "kiegyensúlyozott" meg "kiegyensúlyozatlan" adat.

- A felhasználók többsége úgy látja, hogy könnyebben találják meg az adatokat, mint korábban. Folyamatosan mérjük a felhasználók elégedettségét, és igyekszünk javítani a „felhasználói élményt”. Az említett "kiegyensúlyozott" adat sem új mutató. A módszertanban eddig is benne volt, csak mostanában szembesül vele a felhasználó. Azért döntöttünk mellette, mert probléma volt az úgynevezett szezonális kiigazítással, amit eddig használtunk. Ezért januárban át is térünk egy új szezonális kiigazítási szoftverre, ami egy jobb, modernebb modell.

- Szoftverkérdés a létminimum-számítás is? Hiszen annak korábbi módja megszűnt, ígértek helyette egy másikat. A mai napig nem született meg az új módozat.

- Ez nem szoftverkérdés. A létminimum nagyon speciális mutató, ami egyébként demokratikus vívmány volt az 1990-es évek elején, mert előtte nem lehetett a szegénységet mérni. Itt a hivatalban volt egy lelkes csoport, amelynek egyébként egy időben én is tagja voltam, és elkezdtünk a szegénység mérésével foglalkozni. Végül is politikai konszenzussal alakult ki a létminimum-számítás módszertana, amit be is vezettünk, és ki is adtunk évekig. Viszont időközben gyökeresen megváltozott a háztartások szerkezete, valamint jövedelmük és fogyasztásuk összetétele is.

- Ezért úgy gondolták inkább megszüntetik a létminimum mérését?

- Igazság szerint ezt már korábban meg kellett volna tennünk, de eddig mindenki félt a politikai balhétól. Én tarthatatlannak gondolom, hogy egy sztenderd nemzetközi statisztikai módszertanon alapuló statisztikai termék helyett a KSH egy alapvetően politikai és kutatási termékkel álljon elő évről évre, ezért nem féltem a megszüntetésétől. Összehívtuk az e témával foglalkozókat tudományos berkekből, egyetemekről, kutatóintézetekből. Mindenki egyetértett abban, hogy a létminimum-számítás nem jó úgy, ahogy van. Mi azt mondtuk, hogy jó, akkor csináljunk újat. Nem kaptunk igazán jó javaslatokat. Akkor eldöntöttük, hogy kettőt kipróbálunk, hogy további vitára alkalmas-e, és azokat vitaanyagként nyilvánosságra hoztuk.

- Mi lett a vita eredménye?

- A további vita a létminimum-számításról már nem szakmai szinten folyt. Úgy gondolom, hogy az az egyik rákfenéje a magyar közéletnek, hogy egy abszolút szakmai kérdésből nagyon hamar politikai vita kerekedik. Márpedig a KSH ebbe nem tud belemenni. Nekünk feladatunk az is, hogy elzárkózzunk a politikai vitáktól, ezért úgy döntöttünk, hogy egy uniós szinten összehasonlítható megoldásra törekszünk. Ezért csatlakoztunk egy, a háztartások költségvetésével foglalkozó EU-projekthez, aminek az eredménye már nem politikai, hanem olyan gyakorlati termék lesz, amely uniós szinten harmonizált, és így nemzetközi összehasonlításra is alkalmas lehet.

- Ez alapján ma mennyi Magyarországon a létminimum?

- A fő kérdés, hogy mi pontosan a létminimum. Leggyakrabban a létminimumot szegénységi küszöbként értelmezik, holott nem az. Az eredeti szándék és definíció szerint lényegében a szerény, de tisztes megélhetéshez szükséges összeget jelentené. A létminimum összege azonban mind a jövedelem, mind a fogyasztás szempontjából az átlaghoz közel eső érték lett. Az átlagot bemutatni más néven, annak nincs sok értelme. Ehhez képest nekünk rengeteg olyan mutatónk van - amióta az Európai Unióhoz csatlakoztunk - amelyek kifejezetten a szegénységgel, a kirekesztődéssel, az életszínvonal különböző aspektusaival foglalkoznak. Ezek sokkal részletesebb és árnyaltabb képet adnak a szegényekről, a társadalmilag kirekesztettekről, és ami szintén fontos, nemcsak az elesetteket mérik, hanem valamilyen formában mindenkit.

- Ez alapján ki lehet mutatni, hogy hol van a szegénységi küszöb jelenleg?

- Erre van adatunk: 2015-ben havonta egy főre 73900 forint volt.

- A fogyasztói kosár jól tükrözi a mai költési viszonyokat?

- Ebben a "kosárban" van egy nagy stabil rész, ugyanakkor kiesnek belőle olyan tételek, amiket már nem vásárolnak, és belekerülnek mások, amelyek újak a piacon. A fogyasztói kosár jól tükrözi a fogyasztást, és alkalmas az árváltozások, az infláció mérésére. Persze mindig lehet kritizálni. Az embereknek sohasem az átlaggal megegyező a fogyasztásuk, mindenkit másképpen érintenek az árváltozások. Ezért számítunk rétegindexeket is. Egyrészt havonta közöljük a nyugdíjas fogyasztói árindexet, másrészt rendszeresen nyilvánosságra hozzuk az alacsony, közepes és magasabb jövedelmű háztatások árindexét is.

- Mi a jellegzetessége a nyugdíjas fogyasztói kosárnak?

- Az aktívakhoz képest az élelmiszerek nagyobb súlyt képviselnek benne, akárcsak a gyógyszerek és egészségügyi, illetve lakhatási kiadások. Viszont kevesebbet költenek ruházkodásra, bútorvásárlásra, vagy közlekedésre.

- A most zárult kis népszámlálást, vagy mikrocenzust miért a szokásosnál ötszörte nagyobb mintán mérték fel?

- Ennek több oka volt. A legfontosabb, hogy minél kisebb területi egységekre vonatkozóan tudjunk adatokat közölni. Az eddigi mikrocenzusok alapján inkább országos vagy megyei adatokat tudtunk mondani. Most arra törekedtünk, hogy járási szintig lemenjünk, ezek viszont különböző nagyságúak. Ahhoz, hogy a kisebb járásokra is megfelelő megbízhatóságú adatokat tudjunk mondani, szükség volt erre a bizonyos 10 százalékos mintára. Ez a mintanagyság ugyanakkor alkalmas volt arra is, hogy egy-egy részmintán kiegészítő kérdésekkel mérjük a társadalmi rétegződést, a foglalkozások presztízsét, a szubjektív jólétet, a fogyatékosság vagy egészségi állapot miatti korlátozottságot és a migrációt.

- A migrációról mi tudható meg?

- A 2011. évi népszámlálás szerint mintegy 140 ezer külföldi állampolgár, főleg román, német, ukrán, szlovák, szerb, osztrák, brit, amerikai, orosz, vietnami és kínai él Magyarországon. Most a külföldre irányuló mozgásról kérdeztünk az egyik kiegészítő felvételben.

- Mennyien lehetnek tartósan külföldön?

- A kis népszámlálás és egyéb adatforrások együttes elemzése után frissebb adatokat kapunk; 2013 elején többféle forrásból 350 ezerre becsültük a számukat.

- Sokan hiányolják a részletes bűnügyi statisztikát, mert amit kapnak az erősen hiányos. Mi ennek az oka?

- A bűnügyi statisztika készítése sokszereplős, ráadásul a KSH csak az eredmények közlését végzi. Az adatok gyűjtése és feldolgozása a nyomozói és ügyészségi, valamint a bírósági és büntetés-végrehajtási szervek feladata. Mi tulajdonképpen az általuk gyűjtött adatokat rakjuk össze és publikáljuk évkönyveinkben. Egyébként most pont folyamatban van egy egyeztetés az összes szereplő között, közösen szeretnénk megújítani az igazságügyi statisztikát.

- Kritika éri a munkanélküliségi, foglalkoztatási adatokat is, mert a közmunkások a foglalkoztatottak számát gyarapítják, ami álságos.

- Mi az Európai Unió közös módszertana szerint dolgozunk. Ez a módszertan meghatározza a foglalkoztatottak fogalmát, amibe a köz-foglalkoztatottak is beletartoznak. A felhasználók részletesebb tájékoztatása érdekében megbontottuk a statisztikát, nem csak a foglalkoztatottak összes számát, hanem a hazai elsődleges munkaerő-piacon dolgozókét, a közmunkásokét és a külföldön dolgozókét, ingázókét külön is közöljük. Megjegyezem, hogy korábban is voltak közmunkások, csak sokkal kisebb számban. Akkor nem érdekelt senkit, hogy hányan vannak. Amióta erre kormányprogram van és számuk megnőtt, azóta váltak érdekessé ezek az adatok.

- Az új statisztikai törvénnyel mennyiben változik a hivatal és az elnök helyzete?

- Az új törvény megalkotását főként az EU jogszabályok változása és a statisztika működési környezetének és infrastruktúrájának változása tette szükségessé. A KSH kormányhivatal, de bizonyos függetlenségi garanciákkal kell, hogy működjön a többi kormányhivatalhoz képest, amit az új törvény előír. A KSH elnöke nem utasítható, a jogszabályok nem sérthetik a KSH szakmai függetlenségét, és súlyos indokok kellenek az elnök időnap előtti leváltáshoz. Amikor Mellár Tamást az elnöki, engem az elnökhelyettességi posztról 2003-ban, illetve 2004-ben leváltottak, ez a szabály nem érvényesült. A függetlenség pedig valóban nagyon fontos. Emlékezzenek csak vissza, amikor a görög statisztikai hivatal meghamisította az államháztartási adatokat a kormány nyomására. A válság és az adathamisítás együtt kiverte a biztosítékot az európai döntéshozóknál és a többi európai statisztikai hivatalban is. Nem sokkal utána, 2011-ben indult el az uniós jogalkotás annak érdekében, hogy az európai statisztikákba vetett bizalom helyreálljon és megerősödjön. Ennek részeként a nemzeti statisztikai hivatalok a függetlenség megerősítése mellett erős felhatalmazást kaptak arra is, hogy az országon belül a statisztikai tevékenységet koordinálják, felügyeljék. Nálunk is szinte minden minisztérium végez statisztikai felmérést. Cél, hogy statisztikai tevékenységüket a nemzeti statisztikai hivatalok szakmailag koordinálják, iránymutatásokat adjanak ki, ellenőrizzék azok betartását, végrehajtását, mert ezek is befolyásolják a statisztika minőségét, hitelességét, a statisztika iránti bizalmat. Fontos része az uniós és a hazai szabályozásnak, hogy a nemzeti statisztikai hivatalok felhasználhassák az állami nyilvántartásokat, adatbázisokat statisztikai célból, ezáltal potenciálisan legalább részben kiválthatók a vállalkozásoktól közvetlenül gyűjtött adatok. A nemzetközi mércével mérve is modern új statisztikai törvény túlnyomórészt a 2015 nyarán hatályba lépett új EU rendeletnek a hazai jogrendszerbe történő átültetését jelenti.

Brüsszelből "támadják" a rezsicsökkentést

Az Európai Bíróságon folytatódhat a Magyarország ellen 2015 elején indított kötelezettségszegési eljárás, mert a kormány nem léptette hatályba az uniós úgynevezett harmadik energiacsomag egyes rendelkezéseit. 

Az Európai Bizottság kifogásolta, hogy a jelenlegi magyar gázügyi jogszabályok továbbra is lehetővé teszik a magyar kormány számára, hogy meghatározza a nemzeti hálózatokhoz való csatlakozás és hozzáférés bizonyos feltételeit, a kiegyensúlyozó szolgáltatások nyújtásának feltételeit, valamint a határon átnyúló infrastruktúrákhoz való hozzáférés feltételeit. A gázirányelv szerint e kérdésekben a kizárólagos hatáskör a nemzeti szabályozó hatóságot kell, hogy illesse. A Bizottság sérelmezi azt is, hogy a nemzeti jogszabályok bizonyos költségtípusokat kizárnak a hálózati villamos energia és a gáztarifák számításából. Ezek felszabadítása romba döntené az energiaszolgáltatók és a vállalkozások kárára megvalósított rezsicsökkentést.

A fejlesztési tárca hírügynökségi kérdésre tegnap válaszolt az ország elmarasztalásával és büntetésével fenyegető lépésre, ám ez alig tartalmazott többet, minthogy a kormány célja a rezsicsökkentés eredményeinek megvédése, ennek érdekében minden támadással szemben határozottan fellép, nem enged a brüsszeli nyomásnak sem. Érveik között hangsúlyozták, hogy az európai országok közül, euróban számolva a lakossági fogyasztók villamosenergia átlagárai Magyarországon az ötödik legalacsonyabbak, míg a földgáz átlagárak a második legalacsonyabbak. A rezsicsökkentéseknek köszönhetően a magyar családok 2013. január 1. és 2016. november 30. között 888 milliárd forintot takarítottak meg. A rezsicsökkentés becsült hatása egy kétgyerekes, társasházi lakásban élő család megtakarítására éves szinten mintegy 110 ezer forint - közölte az Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.

A kormánynak elvileg két hónap áll rendelkezésére arra, hogy tájékoztassa a Bizottságot a helyzet orvoslására hozott intézkedésekről, ha ezt elmulasztja, vagy azzal nem elégedett Brüsszel, úgy az Európai Bíróság elé terjesztheti az ügyet.