Könyvipar sok vetéssel

Míg néha a könyvkereskedelem első tíz hónapja veszteséges, addig a novemberi és különösen a decemberi forgalom igencsak felpörgeti az éves eladás mutatóját. Nyáry Krisztián kommunikációs és könyves szakember találó meglátása szerint a könyvágazat mezőgazdasági iparág sok vetéssel, locsolással és év végi aratással. Persze az aggodalmat tompítja, hogy a könyvszakma megálljt tudott parancsolni a visszaesésnek, s minden eddiginél többféle könyv jelenik meg. De ha továbbra is ennyi funkcionális analfabéta marad a közoktatásban, a jövő távolról sem lesz rózsás.

Úgy tartják, a karácsonyi ünnepek idején igencsak fellendül a könyvforgalom Magyarországon. Nyilván az egyetemisták a decemberi-januári vizsgaidőszak miatt nem feltétlenül ekkoriban málázzák fel magukat könyvrengeteggel, de az is nehezen képzelhető, hogy a karácsonyt igazán otthonossá és szeretetteljessé tevő háziasszonyok ebben az időszakban pótolnák be olvasási restanciájukat. Mégis, karácsony előtt a vásárlók szinte szabályosan megrohamozzák a könyvesboltokat, éppen ezért a legtöbb ünnepi nyitvatartással üzemel az adventi hetekben.

Nyáry Krisztián irodalmár és kommunikációs szakember úgy látja, a karácsony előtti másfél hónapban annyi könyv fogy, mint az év első öt hónapjában együttvéve. A könyvkiadók gazdálkodása egyenletesebb, de a könyvkereskedelemben gyakori, hogy az év első tíz hónapja veszteséges, és csak az ünnepi szezon fordítja át nyereségesbe az évet. Közismert, hogy a nyári ünnepi könyvhét mindig jelentős forgalmat bonyolít, számtalan kiadó a könyvünnepre időzítve jelenteti meg újdonságait, s a Vörösmarty téren és társhelyszínein tartott eseményen az olvasó még kedvenceivel is találkozhat. A Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatója lapunknak mégis azt mondta, a júniusi könyvhét csak valamennyire tompítja, de nem ellensúlyozza azt az egyenlőtlenséget, amiről beszélt. „Mezőgazdasági iparág a miénk, sok vetéssel, locsolással, és egy év végi aratással” – jellemezte frappánsan a Népszavának a helyzetet.

Kovács Péter, a Libri-Bookline Zrt. vezérigazgatója megerősítette Nyáry véleményét. A több mint tízéves könyvkiadói és könyvkereskedelmi tapasztalattal rendelkező cégvezető lapunknak arról beszélt, a novemberi forgalom nagyjából harminc százalékkal magasabb, mint az első tíz hónap átlaga. „Ez pedig már nem elhanyagolható különbség. A legerősebb hónap azonban kimagaslóan a december, akkor körülbelül négyszeres növekedést várunk. A teljes éves forgalom mintegy negyede zajlik le a karácsony előtti hetekben, a nagy roham időszaka évről évre kitolódik. Mi úgy tapasztaljuk, a legnagyobb terhelést december 15. és 24. között kapja a bolthálózat” – mondta.

Ahhoz, hogy megpróbáljuk felmérni, ez a tendencia valójában mit takar, érdemes rápillantanunk olvasási szokásainkra. Kovács Péter úgy látja, a könyvpiaci trendek hasonlóak Európában, komoly eltérésekről nem tud beszámolni. Azok a sikerkönyvek, amik a legtöbb európai országban nagy érdeklődésre tartanak számot, nálunk is keresettek. A Libri-Bookline Zrt. vezetője persze nem tagadja, akad különbség. Ennek egyik előidézője természetesen a nyelvi korlát, ugyanis míg a világirodalomban elenyésző a magyar szerzők jelenléte, addig hazánkban több magyar szerző kultuszírónak számít. Nyáry Krisztián úgy véli, a magyarok a könyvvásárlás területén is árérzékenyek.

A Magvető korábbi igazgatója szerint sajnos a magyar nem tekinti alapszükségleti cikknek a könyvet, de azért nem is a luxuscikkek közé sorolja. „Ha van egy kis pénzük, akkor vásárolnak könyvet, ha azonban meg kell húzni a nadrágszíjat, ezt engedik el először. Hosszú visszaesés után immár harmadik éve emelkedik az eladott könyvek példányszáma. Év végére valószínűleg megközelítjük a válság előtti 30 milliós szintet (tankönyvekkel együtt). A választék még soha nem volt olyan széles, mint most: idén minden bizonnyal történelmi rekordot dönt a magyar könyvpiac 13 ezer új kötettel” – árulta el.

Kocsis András Sándor, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) elnökétől tudtuk meg, a magyar könyvszakmának az utolsó két évben valóban sikerült megfognia a hanyatlást, s azt a mélyponton megállítania. „Nyolc-kilenc ezer az átlagosan kiadott címek száma, s a tavalyi évben 19,3 millió könyvpéldány jelent meg itthon” – mondta a Népszavának. Hozzátette, valóban úgy látja, a könyvipar tradicionálisan úgy működő közeg, hogy az év végén szerzi be igazi bevételét.

„Kollégáim szokták mondani: december huszonharmadika délután két óra dönti el az éves üzleti eredményt. Komolyra fordítva a szót, a november és december valóban rengeteget nyom a latba” – közölte. Kocsis egyúttal elmondta azt is, kifejezetten a december elseje és huszadika közötti időszak az igazán fajsúlyos, bár a könyvesek mindig tele vannak félelemmel, azt illetően, hogy az adott évben talán nem tudják teljesíteni a korábbi évek eladási színvonalát.

Kérdés, vajon milyen műfajú, jellegű könyvek fogynak igazán az ünnepvárás heteiben. Nyáry szerint mivel a teljes hazai könyvtermés harmada mostanában kel el, az útikönyvek és a tankönyvek kivételével szinte minden kiadvány ilyenkor válik igazán keresetté. Persze, természetesen az a legfőbb szempont, az adott könyv adható-e ajándékba. „A legtöbb és legértékesebb ajándékot a gyerekeinknek vásároljuk, így a gyermek- és ifjúsági könyvek számítanak igazi slágernek. Ezért sem meglepő, hogy a karácsonyi szezon favoritja mindenütt az új Harry Potter-könyv, a Harry Potter és az elátkozott gyermek. Vannak persze szokatlan trendek is.

Két éve letarolták a piacot a felnőtt színezők, idén az ollóval és ragasztóval szerkeszthető kreatív könyvek hasítanak” – árulta el. A Libri-Bookline Zrt. oldalán úgy látják, sok kiadó tudatosan az év utolsó felére időzíti kiadványait, köztük az örökzöldek utánnyomásait. Kovács Péter szerint akkora a választék, hogy nehéz egy-egy címet kiemelni. „A gyerekkönyvek idén is népszerűek lesznek, csakúgy, mint a ma nagyon divatos gasztro-irodalom. Mellettük természetesen ott vannak a nagy külföldi és magyar nevek – témától függetlenül. Az új Potter-regény szomszédságában biztos népszerű lesz Kepes András, Jakupcsek Gabriella, Palya Bea, Lakatos Levente új munkája” – tippelte meg.

Zárásként arra voltunk kíváncsiak, hogyan látják a prominens könyvipari szereplők, van-e okunk aggodalomra a könyveladást, különösen a hagyományos formátumú könyvkereskedelem jövőjét tekintve. Nyáry Krisztián úgy hiszi, az internet a könyvkereskedelem leggyorsabb ütemben fejlődő ágazata, Magyarországon mégis a bolti vásárlás élvez elsőbbséget. „Az olvasók szeretik kézbe venni a könyveket vásárlás előtt, ezért az is gyakori, hogy a boltban beleolvasnak a kötetbe, aztán megnézik, megrendelhető-e valamelyik webshopban, akár olcsóbban” – mondta. Kovács Péter hasonlóan érzékeli a jelenséget. A Népszavának arról beszélt, a Libri-Bookline mindkét üzletága, a bolti és az online forgalom egyaránt emelkedett, bár a netes kereskedelem növekedése némileg nagyobb, mint a bolti növekedése.

Az igazi probléma Nyáry Krisztián meglátása szerint az, hogy a magyar nyelvű piac kicsi. A 9,8 millió lakosú Magyarországon és külföldre szakadt magyar közösségekben összesen körülbelül négy millió ember tekinthető könyvvásárlónak, és ez a kör csak nehezen bővíthető. „Hiába örömhír, hogy minden eddiginél többféle könyv jelenik meg, ha az összpéldányszám szerény ütemű növekedése miatt ez azt is jelenti, hogy évről-évre csökken az egy címre jutó átlagos példányszám. A Központi Statisztikai Hivatal szerint tavaly átlagosan már csak 2235 példányban jelent meg egy újonnan kiadott kötet. Ennek közel kétszerese volt az átlagos példányszám az ezredfordulón, ötször ennyi a rendszerváltáskor.

Ez azért veszélyes, mert nagyjából kétezer körül van az a legalacsonyabb példányszám, amikor piaci alapon még megéri megfizethető árú könyvet kiadni” – osztotta meg aggodalmát a Népszavával. A hónap elején nyilvánossá vált PISA-jelentés meglátása szerint azért is riasztó, mert ha a mai tizenévesek körében ilyen magas a funkcionális analfabéták száma, akkor az nem sok jót jelent a könyvpiac jövőjére nézve. Tehát, van min változtatni a 2017-es évben is.