Joe Biden pályázna Donald Trump helyére?

Publikálás dátuma
2016.12.11. 21:07
FOTÓ: Jessica Hromas/Getty Images
Joe Biden leköszönő amerikai alelnök egy vasárnapi televíziós interjúban nem zárta ki teljesen, hogy négy múlva indulna az elnökválasztáson, egyúttal arról is beszélt, hogy pártjának, a Demokrata Pártnak többet kellett volna tennie a fehér férfi választók megszólításáért.

A demokrata párti politikus, aki januárban tölti be 73. életévét, a CNN hírtelevízió egyik vasárnap délelőtti politikai műsorának adott exkluzív interjújában beszélt terveiről.

Biden ugyan nem zárta ki, de nem is erősítette meg, hogy a következő elnökválasztáson beszállna a küzdelembe, mint fogalmazott: "szerintem az elnökjelöltekről a pártok döntenek, annak alapján, hogy az adott pillanatban milyen adottság és tudás a leginkább megfelelő és szükséges az elnökséghez". Majd hozzátette: "s ki tudja, hogy mi történik két év múlva, amikor az emberek komolyan gondolkodni kezdenek azon, hogy mit tegyenek".

Biden nem akart belemenni abba sem, hogy ő jobban kampányolt volna-e, mint a novemberi elnökválasztás demokrata jelöltje, Hillary Clinton. De - a demokrata párti politikusok közül elsőként - kritikát is megfogalmazott. Véleménye szerint a Demokrata Pártnak és elnökjelöltjének többet kellett volna tennie annak érdekében, hogy megszólítsa a fehér férfiakat. "Ők nem rasszisták és nincs semmi bajuk a női nemmel" - mondta Biden, válaszként arra a demokrata politikusok és elemzők által gyakran hangoztatott tételre, miszerint a fehér férfiak azért szavaztak nagy arányban Donald Trumpra, mert rasszisták és nőgyűlölők.

Az alelnök optimistának mondta magát a 2018-ban esedékes, úgynevezett félidős választások eredményeit illetően, meglátása szerint 2018 "jó év lesz a demokratáknak". 

A jelenlegi demokrata párti elnökkel, Barack Obamával együtt januárban leköszönő Joe Biden szeretne politikával foglalkozni a jövő év után is. Mint elmondta, arra számít, hogy kis létszámú stábbal dolgozhat bizonyos területeken, bizonyos témákban: így például a közép-amerikai országok gazdasági felvirágzásán, vagy a rákbetegség elleni küzdelemben. Barack Obama elnök az idén télen hirdette meg az Egyesült Államok nagyszabású programját a rákbetegség elleni harcban.

Szerző

Újra tüntettek Dél-Koreában

Újra tüntettek szombaton Szöulban, a dél-koreai elnök, Pak Gun Hje menesztését követelve. A dél-koreai államfő ellen pénteken alkotmányos vádemelési eljárást indított a szöuli parlament, a határozatot nagy többséggel, 234 igen, 56 nem szavazattal hagyták jóvá.

Pak Gun Hje saját pártjának számos képviselője is az elnökasszony elleni vádemelést támogatta. Az államfő mellett szombaton mintegy 15 ezren tüntették, azonnali menesztését ugyanakkor több mint 200 ezres tömeg követelte. Az államfőt az impeachment értelmében felfüggesztik hivatalából, az alkotmánybíróság kilenc bírájának 180 napon belül kell ügyében ítéletet hozni. Pak régi bizalmasa, Csoj Szun Szil miatt került bajba, aki az államfőhöz fűződő kapcsolatot kihasználva jelentős összegeket vett fel nagy állami cégektől, de jótékony célok helyett saját céljaira fordította. A vizsgálat szerint az államfőnek tudnia kellett barátnője üzelmeiről. Ha Pak Gun Hjet leváltják, 60 napon belül új elnökválasztást kell kiírni.

Szerző
Témák
Dél-Korea Szöul

Kiosztották a Nobel-díjakat

Publikálás dátuma
2016.12.11. 17:10

Juan Manuel Santos kolumbiai elnök szombaton Oslóban átvette a Nobel-békedíjat a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) gerillaszervezettel kötött békemegállapodást érdekében tett erőfeszítéseiért.

A megegyezés fél évszázados konfliktusnak vet véget a remények szerint. Amikor a norvég Nobel-bizottság bejelentette, hogy a kolumbiai elnöknek ítéli a díjat, már tudni lehetett, a kolumbiai lakosság kis többséggel elutasította az egyezséget, a Santos által kiírt népszavazáson. A Nobel-bizottság ennek ellenére sem változtatott döntését, s a kolumbiai elnök úgy véli, ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy kisebb változtatásokkal, mégiscsak életbe léphet a békemegállapodás. Santos újratárgyalta az egyezményt a FARC vezetésével, s a véglegesített szöveget jóváhagyta a bogotai parlament. Újabb referendumot nem írnak ki.

A megállapodással kapcsolatban még mindig sok a fenntartás, ellenzői azt kifogásolják, hogy a FARC vezetőinek nem kell börtönbe menniük a polgárháború során elkövetett bűnökért, s a szervezet garantált mandátumokat kap a nemzetgyűlésben. Santost a BBC megkérdezte, helyénvalónak tartja-e, hogy a FARC vezetője, Timoleón Jiménez, alias Timosenko nem kapott elismerést, noha együtt hozták tető alá a megállapodást. Santos azt mondta, erről a Nobel-bizottságot kell megkérdezni. A kolumbiai elnök a Nobel-békedíjjal járó 8 millió svéd koronát (925 ezer dollárt) a konfliktus áldozatainak segítésére kívánja felhasználni. Több mint 220 ezer ember veszítette életét a több évtizedes polgárháborúban.

A tudományos, közgazdasági és az irodalmi Nobel-díjat Stockholmban adta át XVI. Károly Gusztáv svéd király. Az irodalmi Nobel-díjas, Bob Dylan nem ment el a svéd fővárosba, helyette Patty Smith énekesnő énekelte el egyik leghíresebb, A Hard Rain’s A-Gonna Fall című dalát. Smith kénytelen volt újra kezdeni a dalt, mivel nagy izgalmában elfelejtette a szöveget. Bob Dylan beszédét a stockholmi amerikai nagykövet olvasta fel. Dylan azt írta: „Ha valaki azt mondta volna nekem, hogy a legcsekélyebb esélyem lehet a Nobel-díj elnyerésére, azt gondoltam volna, annyi az esélyem, mint arra, hogy a Holdon állhatok.”

Szerző