Bérvita a kukásoknál

Publikálás dátuma
2016.12.12. 06:02
A kukásautó sem nyel el mindent FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Év végéig nem lesz sztrájk a budapesti szemétszállítóknál, de jövő év elején nagyon is elképzelhető, ha nem sikerül megállapodni a Fővárosi Közterület-Fenntartó Nonprofit Zrt. dolgozóinak béremeléséről. A főpolgármester ma tárgyal a cég szakszervezeti vezetőjével, hátha sikerül oldania a feszültséget.

Tarlós István főpolgármester veszi kézbe a Fővárosi Közterület-Fenntartó Nonprofit Zrt. és a cég dolgozóit képviselő Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete (HVDSZ) vitájának rendezését, miután már a sajtóban is olyan hírek jelentek meg, hogy sztrájkra készülnek a Budapest szemétszállítását végző önkormányzati vállalat munkásai. Az elakadt bértárgyalások még a 2016-os emelés lehetséges mértékéről szólnak és a Népszava információja szerint a városvezető ma délelőtt fogadja Király Andrást, a HVDSZ helyi alapszervezetének és egyben országos szervezetének elnökét. A hírt a főpolgármesteri hivatalból telefonon, a Közterület-Fenntartótól pedig írásban is megerősítették.

A HVDSZ helyi alapszervezete a 2015. júliusában megkezdett idei bértárgyaláson a cég teljes bértömegének 10 százalékos megemelését kérte, ami számításaik szerint valójában évi alig több mint 3 százalékos emelésnek felel meg 2013 óta. Az FKF válaszában az szerepelt, hogy idén sem tudnak bért emelni. A Népszava érdeklődésére a vállalat az elmúlt évek jogszabályváltozásai miatt bekövetkezett bevételcsökkenéssel indokolta ezt, mondván, hogy egyebek mellett a lerakói járulék bevezetése, más adók megemelése, a rezsicsökkentés hatása évi 7 milliárd forinttal csökkenti a bevételeiket, a vállalat teljesítőképessége határára jutott. „Ebben a gazdasági környezetben nincs fedezete a további béremeléseknek, annak ellenére, hogy bizonyos munkakörökben indokoltnak tartanánk. Ebben a helyzetben szükséges a tulajdonos bevonása. A főváros a főpolgármesterrel az élen, a közszolgáltatás színvonalának megőrzése érdekében kíván a felek között közvetíteni és a megegyezést elősegíteni” – szól a magyarázat, hogy miért kell ma Tarlós Istvánnak leülni tárgyalni a terület szakszervezetével.

A dolgozókat képviselő Király András sem vitatja ezeket az állításokat, de a Népszavának nyilatkozva arra emlékeztetett, hogy ettől még a 30 éve a cégnél dolgozó munkatársak bére több esetben csak bruttó 1050 forint óránként, hajnali 4 óra 50 perckor – 5 órakor állnak munkába, például 8 tonna zöld hulladékot szednek fel egy forduló alatt kézi erővel, és vannak napok, amikor háromszor teszik meg ezt a kört naponta. Az új munkatársak közt van, aki egy nap után otthagyja őket, mert nem bírja ezt a fizikai megerőltetést, mások az első hónap után távoznak, amikor meglátják az első fizetési papírjukat. Aki marad, a végletekig fáradt, romlanak a gépek is – sorolja a bajokat a szakszervezeti vezető. A HVDSZ megvizsgálta a táppénzes napok és a munkabalesetek alakulását és azt a megdöbbentő eredményt kapta, hogy 2013 óta majdnem 40 százalékkal több munkabaleset következett be a cégnél, mint előtte. Folyamatosan dőlnek ki a munkából az emberek, ezért például a XVII. kerületi lomtalanítást majd egy héttel meg kellett hosszabbítani a közelmúltban.

A főváros nem először próbálja rendezni a helyzetet: szeptember végén Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes már tárgyalt a szakszervezettel, s akkor a cég 4 százalékos, de nem általános béremelést jelentett be, amiből végül 4,3 százalékos emelés lett, amit a novemberi fizetéssel meg is kaptak az érintettek. A 10 legtöbb dolgozót foglalkoztató munkakörben a legkisebb keresetűeket lehetett átlagos bérszintre hozni, amit a szakszervezet üdvözölt, de kevésnek tartott. A cégnél ugyanis majdnem 300 munkakör van, mi lesz a többiekkel – kérdezték. Egy rögtönzött belső felmérés szerint 1850 munkavállaló elégedetlen a megoldással. Túl sokan vannak azok, akik nagyon alacsony béremelést kaptak, többnyire a cég legrégebbi dolgozói érzik a megbecsülés hiányát.

A bértárgyalásokkal párhuzamosan folyt a tárgyalás a még elégséges szolgáltatásról is. Októberben már úgy látszott, egy 2 óránál rövidebb munkabeszüntetés idejére sikerült erről megegyezni a munkaadónak és a sztrájkbizottságnak, de később az FKF vezetése nem írta alá a megállapodást. A szakszervezet bírósághoz fordult, hogy elismerjék a megállapodás tényét, első fokon azonban nem értek el eredményt, most várják a másodfokú döntést. Közben pedig részletesen kidolgozták a még elégséges szolgáltatási csomagot, erről is hamarosan megszülethet a bírósági döntés.

Király András szerint határozott sztrájkhangulat van az FKF-nél, bár biztos benne, hogy az év végi jutalmak és az ünnepek csillapítanak a felháborodáson, de a jövő év első hónapjaiban ismét napirendre kerül a munkabeszüntetés lehetősége. A cég vezetése kérdésünkre azt felelte: ők „a szakszervezeti jelzésektől eltekintve nem tapasztalják a sztrájkhangulat jelenlétét”, szerintük minden munkavállalót érintett a béremelés, egyebekben pedig ők is várják a bírósági döntést a sztrájk idején még elégséges szolgáltatásokról.

Ilyen előzmények után ül tárgyalóasztalhoz Tarlós István és Király András, hogy megoldást találjanak a feszültségre. Ráadásul a 2017-es béremelésről még nem kezdődött el a tárgyalás sem, bár a szakszervezet már októberben kezdeményezte az egyeztetést.

Juncker kiosztotta a populistákat, köztük Orbánt?

Publikálás dátuma
2016.12.12. 06:01
Juncker szerint megosztva nem megy FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Teljes tévedésben vannak azok, akik úgy gondolják, eljött az ideje a rombolásnak, Európa darabokra törésének, annak, hogy megosszanak minket. Az Európai Unión kívül, különálló országokként nem fogunk létezni. Ezt Jean-Claude Juncker üzente az Unió populistáinak az EU-t létrehozó maastrichti szerződés 25. évfordulóján.

Az Európai Bizottság elnöke szerint Európa gazdasági és demográfiai súlya csökken a világban, a kontinens nemzetei pedig eltűnnek, ha nem fognak össze. Tíz éven belül Európa világgazdasági részesedése a jelenlegi 25 százalékról 15 százalékra fog csökkenni, húsz éven belül pedig egyetlen európai állam sem lesz tagja a legfejlettebb gazdaságokat tömörítő G7-csoportnak.

A XX. század elején Európa lakossága az emberiség 20 százalékát képviselte, ez a XXI. század elejére 5-7 százalék közé csökkent, és az évszázad végére 4 százalék alá süllyed. "Ezért aztán teljes tévedésben vannak, akik úgy vélik, hogy itt az ideje a lebontásnak, Európa feldarabolásának, és a kontinens nemzeti egységekre történő felosztásának" - figyelmeztetett.

Az Unió nacionalistáinak, populistáinak azt üzente, különálló nemzetenként nem fogunk tudni létezni az Unió nélkül. Juncker a Franciaországban, Olaszországban, Lengyelországban és Magyarországon megerősödő mozgalmakra, illetve az ezek nyomán fokozódó EU-ellenességre utalt. A bizottság elnöke arra is figyelmeztetett, az európai integráció jövője éppen olyan fontos, mint a múltja.

Juncker szerint a menekültválság lerombolta azt az elképzelést, hogy az Unió a közösen elfogadott szabályokon alapul. Ez azért történt, mert egyes tagországok elutasították ez együttműködést az Európai Bizottsággal a menekültkvóták ügyében.

"Ez valami új. A világháború óta először fordul elő, hogy nem minden tagállam fogadja el a közösen kialakított szabályokat" - fogalmazott. Keményen bírálta azokat a tagállamokat, amelyek miatt az EU többé már nem egy szabályokon alapuló rendszer, mert kormányaik ellenkezése felborította ezt az alapelvet. Hozzátette, a migrációs válság lerombolta az egy tömbben, közös szabályok alapján működő Unió képét, mert több ország nem fogadta el a betelepítési kvótát. A háború utáni Európa történelmében először fordult elő, hogy nem azonos szabályrendszer érvényesül a tagállamokban.

Juncker mások mellett vélhetően Magyarországnak is azt üzente, másik pályát kell kijelölni azon államok számára, amelyek nem akarnának minden területen szorosan együttműködni. "Ez nem lenne tragédia és válsághelyzet sem. Ez egy esély lenne" - fogalmazott.

A menekültügy, a betelepítési kvóta a csütörtökön kezdődő kétnapos uniós-csúcs napirendjén szerepel majd. Orbán Viktor legutóbbi rádióinterjújában azon kormányok bukását vizionálta, amelyek nem értik meg, hogy az emberek nem akarnak bevándorlást, nem akarnak idegeneket látni maguk között. Kijelentette, Európában megbomlott a demokrácia, nincs demokratikus egyensúly, a "nép mást gondol, mint amit a vezetői rá akarnak erőltetni", de eljön az idő, amikor ez a különbség el fog tűnni. Petőfi óta ugyanis tudjuk, hogy "azért a víz az úr". A csúcsról azt mondta, "olyanok ezek, mint a lovagi tornák. Bevonulunk a tanácskozásokra, mindenki fölveszi a vértjét, a páncélját, fölül a lovára. Összecsapunk és akkor törnek a dárdák".

Szerző

A Fidesz újabb alapelvet számol fel

Publikálás dátuma
2016.12.12. 06:00
Mind bizonytalanabb az államigazgatás FOTÓ: NÉPSZAVA
Már vágják a centit azokban a központi hivatalokban és minisztériumi háttérintézményekben, amelyeket beolvadásra, átalakításra vagy megszüntetésre ítélt a kormány az év végével, de az átalakítás eredményei kétségesek. Mind többen gondolják úgy, az egész átszervezés csak nagy értékű ingatlanok felszabadításáról szól, amelyeket majd át lehet játszani a haverok kezére.

Januártól megszűnik több tucat kormányzati háttérintézmény, de legyünk őszinték: a magyarok többségének fogalma nincs, mit csináltak eddig ezekben a hivatalokban, pláne, hogy mit tesznek majd a munkát átvevő intézmények, minisztériumi részlegek. Az alapvető kérdésre sem kapunk ugyanis választ az átszervezés tervének újévi bejelentése óta: miért volt szükség a drasztikus lépésre? A megszokott szóvirágokon kívül nem adtak ésszerű magyarázatokat a közigazgatás kiépített hálóját szétszaggató lépésekre, a Fidesz-kormányok működésének eddigi tapasztalatai alapján azonban sokan gondolnak arra, az ország vezetőinek barátai jól járnak az átalakítás végén, a többiek meg belerokkannak.

Januártól jön a bürokráciacsökkentés, 10-20 ezer állami dolgozót bocsájthatnak el – ismételte meg az év eleje óta hangoztatott létszám-leépítési tervet a Figyelőnek Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökséget vezető miniszter helyettese néhány nappal ezelőtt, bár a közszféra szakszervezetei váltig állítják, a kormány keveri a szezont a fazonnal. Nem a közigazgatásban dolgoznak túl sokan, hanem az állam fizet olyan feladatokat is, amelyeket nem kellene: 240 ezer közmunkást, az állami vállalatok alkalmazottait, akiknek száma az energiaszektor államosításával tovább nőtt az utóbbi években. Közigazgatási berkekben ráadásul most is az terjed, hogy a háttérintézmények átszervezése nem valódi leépítés, hiszen a hivatalok dolgozói sokszor csak átülnek más intézmények vagy a minisztériumok székeibe.

Közigazgatásban jártas szakemberekkel, jogászokkal folytatott beszélgetésekben mégsem ez a központi kérdés a háttérintézmények átszervezésével kapcsolatban, hanem az, hogy a lépéssel a Fidesz-kormány egy eddig sérthetetlennek hitt közigazgatási szervezési és vezetési alapelvet töröl el. Minisztériumokba, tehát jogalkotó szervezetekbe kerülnek a végrehajtásban vagy a hatósági feladatok ellátásában, hatósági engedélyezésben megszokott eljárások, ami számtalan egyedi visszaélésre teremt lehetőséget. A Fidesz ezt a szabályt is felrúgta.

Az állam központi döntéseinek ellenőrzését, felülvizsgálatát, a fékek és ellensúlyok rendszerét már felborította, sőt kiiktatta az Orbán kabinet, most pedig az intézményrendszer átszervezésével tovább gyengítik az egyébként is leépülő ellenőrzési funkciókat. A nyilvánosság lehetőségeinek korlátozásában vagy az Alkotmánybíróság jogkörének megnyirbálásában könnyen tetten érhető a kormány célja, hogy ellenőrizhetetlen államot hozzon létre, az új alkotmányt is magába foglaló központi szint után most a közigazgatás alsóbb szintjein is ezt a célt szolgálja a feladatok új rendszerben történő szétosztása.

Az pedig már „csak” következménye a nagyszabású átalakításnak, hogy az átláthatatlan rendszert a lakosság jó ideig még biztosan nem lesz képes használni. A bizonytalan, a hivatalok között keringő, valamilyen ügyük miatt a hatóságokkal szemben többnyire kiszolgáltatott helyzetben lévő állampolgárok pedig valószínűleg nem lázadoznak majd, mert abban sem lehetnek biztosak, miben van igazuk és miben nincs. A rokkantnyugdíjas, a beteg, a kilakoltatott ember – legalábbis az esetek túlnyomó többségében – nem olvassa el a jogszabályokat, vagy képtelen azokat értelmezni.

Az egész magyar közigazgatási rendszert vélhetően ma senki nem látja át ebben az országban, egy-egy ágazatot talán - állították informátoraink, akik szerint ugyanakkor az országos hivatalok megszüntetése jelzés, hogy mi a fontos a kormány számára és mi nem. A környezetvédelmi vagy a tisztiorvosi hivatal felszámolása megmutatja, mit gondolnak a kormánypártok valójában a környezetvédelemről, egészségügyről.

Mások arra emlékeztettek, hogy - miközben a kormány a települési önkormányzatok gyengítésén munkálkodik évek óta -, addig felesleges szintek foglalnak le dolgozókat, pénzt, eszközöket. A második Orbán kormány hivatalba lépése előtt Magyarország is közeledett az Európai Unióban elfogadott regionális szint erősítéséhez és a kontinensen ismeretlen területnagyság, a megyék kiiktatáshoz, ma épp a megyei kormányhivatalok kapnak egyre több feladatot.

A Magyar Közlöny egyik december 2-án megjelent számában hozták nyilvánosságra a felsorolást a minisztériumi háttérintézmények jogutódlásának részleteiről. Általános szabály, hogy a megszűnő szervezetek informatikai felszerelései a NISZ Nemzeti Infokommunikációs és Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársasághoz kerülnek, más eszközei pedig a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságra, továbbá, hogy a jogutód szervezet megörökli elődje nagy értékű ingó és ingatlan vagyontárgyait. Sokak szerint ez az a pont, ahol érdemes megállni, amikor az átszervezés valódi okait keressük. Ha ugyanis szét lehet ültetni ide-oda egy kutatóhely vagy háttérintézmény munkatársait, az eddig használt és most felszabaduló ingatlant el is lehet adni, vagy más állami célra lehet használni. A Gellért-hegy egyik legértékesebb részén, a Bérc utcában található Külügyi és Külgazdasági Intézet többek szerint az első eladásra kínált ingatlanok között lehet, más épületeket a kormány vesz birtokba, például a Vár egyik legszebb panorámájú házát, amit eddig a most három részre szakított Forster Központ használt, a Nemzetgazdasági Minisztérium kapja meg.

A háttérintézmények átalakítása miatt 328 további kormányrendeletet kell módosítani, a hivatalban maradókat mindenképpen el kell látni feladatokkal. Amikor pedig a kormány akár 20 ezres leépítésről beszél, érdemes visszatekinteni az utóbbi évek hasonló kísérleteire: minden próbálkozás végén több embert tartott el az állam, mint az átszervezés kezdetén. Félő, hogy a mostani felforgatás végén is csak azt mondják majd elemzők, amit a közigazgatásban dolgozók is: „sok hűhó volt a semmiért”.

Haverokhoz kerülhetnek ingatlanok?
Emlékezetes, hogy a Külügyi és Külgazdasági Intézet Gellért-hegyen lévő épületével szemben a Mészáros és Mészáros Kft. végzi egy luxusvilla kivitelezését. A Bérc utca 6/b szám alatti telket a Fővárosi Önkormányzattól az alföldi közbeszerzéseken igen sikeres – korábban a Közgéppel is együtt dolgozó – Tief Terra Építőipari Kft. vette meg, majd ők bízták meg a felcsúti polgármester cégét az építési munkával. Ehhez kivágták a fákat, mélyen belevágtak a hegybe és tavaly novemberben elkezdték az épület felhúzását is. Nem kell nagy fantázia ahhoz, hogy feltételezzük, a most állítólag már svájci kézben lévő ingatlan környéke megtetszett az építő cég tulajdonosának, vagy másnak.


Ami változik

A hónap elején megjelent kormányrendelet úgy indul, mint egy részletes végrehajtási utasítás, de valójában csak egy-két hivatal feladatainak átadását részletezi, a legtöbb intézménynél csak rögzíti a jogutód szervezet vagy szervezetek nevét.

- Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala

A KEKKH felszámolásával feladatainak nagy része közvetlenül a Belügyminisztériumhoz (BM) kerül januártól. A hivatal végezte a személyi adatok, lakcímek, útlevelek, szabálysértési eljárások, a magyar igazolványok és a magyar hozzátartozói igazolványok nyilvántartását, az elektronikus anyakönyvi és bűnügyi nyilvántartást, és még hosszan lehet sorolni az általa működtetett adatbázisokat.

- Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal

A BÁH állampolgárság megadásával kapcsolatos feladat- és hatásköreit januártól Budapest Főváros Kormányhivatala (BFKH) veszi át, és ide kerülnek a hazai anyakönyvezési, valamint névváltoztatási eljárással kapcsolatos feladatok is.

- Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal

A hivatal beolvad a BFKH-ba, de a képességvizsgálatokat, a rehabilitációs szakértői és orvosszakértői szakmai irányítás és ellenőrzés, a személyes gondoskodást nyújtó szervezetek munkatársainak nyilvántartása vagy a szociális szakma képzési és továbbképzési rendszerének működtetése a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósághoz kerül. A Rehabilitációs Szakigazgatási Rendszer, valamint a szociális és gyermekvédelmi adatokkal, az örökbefogadások nyilvántartásával összefüggő feladatok az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósághoz kerülnek, míg a szociális ellátórendszer telephelyei a megyei kormányhivatalokhoz.

- Nemzeti Művelődési Intézet

Az intézet jogutód nélkül megszűnik. Feladatait a Lakitelken működő Népfőiskola Alapítvány látja el úgy, hogy az alapítvány NMI Művelődési Intézet Kft. néven külön szervezetet működtet.

- Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet

A MaNDA megszűnik, digitalizálási feladatait januártól a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság látja el.

- Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága

Az NKA beolvad az Emberi Erőforrás Támogatáskezelőbe. Az előadó-művészeti szervezetek működésével összefüggő hatósági feladatokat a Pest Megyei Kormányhivatal veszi át.

- Országos Egészségbiztosítási Pénztár

Az OEP neve Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőre (NEAK) változik. Az Emberi Erőforrások Minisztériumához (Emmi) kerülnek az Egészségbiztosítási Alap irányításával kapcsolatos feladatai., de az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF), valamint a fővárosi kormányhivatal is „örököl” munkát.

- Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság

A Főigazgatóság és Nyugdíjfolyósító Igazgatóságának egyes hatósági feladatait a fővárosi kormányhivatal VIII. Kerületi Hivatala veszi át.

- Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ

A szervezet beolvad az Emmi-be, ahol Integrált Jogvédelmi Szolgálatot hoznak létre.

- Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet

Az intézet beolvad az Állami Egészségügyi Ellátó Központba (ÁEEK).

- Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ

A központ beolvad az Állami Egészségügyi Ellátó Központba (ÁEEK) Az Orvostechnikai és Kábítószerügyi Főosztály az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezésegészségügyi Intézetbe (OGYÉI) kerül át.

- Országos Tisztifőorvosi Hivatal

Az OTH beolvad az Emmi-be. Európai uniós projektjei és munkaegészségügyi feladatai az Országos Közegészségügyi Intézetbe kerülnek. Az OTH praxisprogramokkal kapcsolatos feladatait az ÁEEK veszi át. A hivatal népegészségügyi feladatai pedig a BFKH-hoz, illetve a megyei kormányhivatalokhoz kerülnek.

- Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet

A NEFI jövő márciusban beolvad az Emmi-be, egészségügyi szolgáltatói feladatait és uniós projektjeit az ÁEEK viszi tovább.

- Országos Epidemiológiai Központ

A központ beolvad az Országos Közegészségügyi Központba, aminek megnevezése Országos Közegészségügyi Intézetre módosul. Az OEK stratégiai és módszertani feladatait az Emberi Erőforrások Minisztériuma viszi tovább.

- Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség

A szervezet beolvad a Pest Megyei Kormányhivatalba. Igazgatási és hatósági feladatai a Földművelésügyi Minisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumba kerülnek.

- Herman Ottó Intézet

Az intézet jogutód nélkül megszűnik. Feladatait a Herman Ottó Intézet Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság veszi át, a szakértői tevékenység végzéséhez szükséges ügyekben a Pest Megyei Kormányhivatal jár el.

- Földmérési és Távérzékelési Intézet

A szervezet beolvad a fővárosi kormányhivatalba.

- Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

A NÉBIH feladatai átkerülnek a Földművelésügyi Minisztériumhoz, a Pest Megyei Kormányhivatalhoz, illetve a megyei kormányhivatalokhoz.

- Igazságügyi Hivatal

A szervezet beolvad az Igazságügyi Minisztériumba. Az áldozatsegítés és a jogi segítségnyújtás a fővárosi és megyei kormányhivatalokhoz, illetve a járási (fővárosi kerületi) hivatalokhoz kerülnek. az önálló bírósági végrehajtók ellenőrzését a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar végzi majd.

- Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság

A fogyasztóvédelem beolvad a Pest Megyei Kormányhivatalba.

- Nemzeti Közlekedési Hatóság

A hatóság beolvad a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumba.

- Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal

A hivatal beolvad a fővárosi kormányhivatalba.

- Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal

A szakképzés legtöbb feladata átkerül a Pest Megyei Kormányhivatalhoz.

- Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ

A Forster Központ megszűnik, a kulturális javak védelmével és a műtárgyfelügyelettel, a világörökséggel összefüggő feladatokat januártól a humántárca vezetője látja el.

A Magyar Építészeti Múzeum fenntartója a Magyar Művészeti Akadémia lesz és a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft. látja el a nagyberuházások régészeti előkészítését és koordinálását, az uniós projekteket pedig a Miniszterelnökség viszi tovább.

- Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont

A szervezet megszűnik, feladatait a „NISTEMA” Kereskedelmi és Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság veszi át.

- Külügyi és Külgazdasági Intézet

Az intézet jogutód nélkül megszűnik, feladatait a külpolitikáért felelős miniszter a Demokrácia Központ Közalapítvány közreműködésével látja el.

- Mezőhegyesi Állami Ménes

Eddigi formájában megszűnik, jogutódja a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdasági Zártkörűen Működő Részvénytársaság lesz.

- Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ

A központ megszűnik, feladatai egyrészt a fejlesztési tárcához kerülnek, az országos közúti vagyonkezelői feladatokat a Magyar Közút Nonprofit Zrt. veszi át.