Újabb adócsomagot dobott be Varga Mihály

Publikálás dátuma
2016.12.12. 13:17
Korábbi felvétel. Fotó: Molnár Ádám
Megszünteti a kormány az illegális jövedelmek tisztára mosására szolgáló stabilitási megtakarítási számlát (smsz) – erről is szól Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter immár sokadik adócsomagja, amit hétfő reggel terjesztett be a parlamentnek. A javaslat átmeneti időre adó-, járulék- és illetékmentessé tenné a cégek adásvételét - indoklás nincs - írja a Napi.hu.

A semmiből egy újabb adócsomagot rántott elő Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter: a parlament jelenleg is tárgyalja a "versenyképességi adócsomagot" a tb-járulékok és a társasági adó csökkentéséről, ettől függetlenül ma egy újabb javaslat került a honatyák elé. Bár a javaslat korántsem a könnyen emészthető kategóriába tartozik, a kormány azt várja a nem szakértő képviselőktől, hogy a javaslatot két nap alatt tárgyalják meg és fogadják is el, annak ellenére, hogy annak tartalma finoman szólva vitatatható, nem evidens, hogy a közérdeket szolgálják-e.

A kormány javaslata ugyanis megszünteti az úgynevezett stabilitási megtakarítási számlát (smsz), amely a korábban külföldre menekített, le nem adózott, így illegális jövedelmek tisztára mosására szolgált. A javaslat most az uniós kötelezettségekre utal - ezek szerint Brüsszel súlyos ejnye-bejnyét helyezett kilátásba a magyar kormány számára, ha a jelenlegi formájában megtartja az SMSZ-t. Ugyanakkor nem maradnak az adócsalók legális megoldás nélkül, ugyanis a javaslat bevezetné a kedvezményes "utólagos adófizetés intézményét".

A teljes cikket itt olvashatja. 

Szerző

Tovább csökkentik a kőolajtermelést

A nem OPEC-tag olajtermelő országok is bejelentették, hogy visszafogják termelésüket a kőolajár feltornázása érdekében.

Tizenegy állam, köztük Oroszország, jelentette be Bécsben, a Kőolajexportáló Országok Szervezete, az OPEC székhelyén, hogy napi 558 ezer hordóval csökkentik a kitermelést. Mint emlékezetes az OPEC-tagállamok novemberben azt vállalták, hogy naponta összesen 1,2 millió hordóval kevesebb kőolajat hoznak a felszínre. Másfél évtizede nem sikerült hasonló globális megállapodást kötni, a kitermelés csökkentése januártól lép életbe. Az OPEC jövő májusra tervezett következő tanácskozásán tekinti át, sikerült-e elérniük a céljukat? A kőolaj világpiaci ára egyébként 2014 óta több mint í felére csökkent, s hatalmas túltermelés alakult ki. Az árcsökkenés drámai hatással volt azoknak az államoknak a gazdaságára, amelyek jórészt a kőolajtermeléstől függnek, mint például Venezuela, amely az OPEC egyetlen latin-amerikai tagállama. Szaúd-Arábia energiaügyi minisztere „történelminek” minősítette a megállapodást.

Szerző

Magyarország túladóztat

Tavaly a magyar állam keményebben adóztatott, mint Norvégia és Luxemburg, és a kelet-közép-európai régióban is mindenkinél magasabb az adóterhelésünk. Ráadásul az adók évről évre emelkednek: az utóbbi tíz évben az adócentralizáció növekedése az egyik legnagyobb volt az Európai Unió országai között - írta a Portfolió.

Jövőre érdemi adócsökkentést hajt végre a kormány, és az adatok alapján erre nagy szükség is lehet. Az adóterhelés ugyanis a fejlett országokhoz hasonló mértékű Magyarországon, a régiós versenytársaink közül pedig egyértelműen kiemelkedik. Az Eurostat 2015-ös adatai alapján az állam a megtermelt GDP 39,1 százalékát vonja el adók formájában, közel annyit, mint az uniós átlagot jelentő németek (39,8 százalék). Különösen magas a magyar adóterhelés régiós összevetésben. A centralizációs ráta meghaladja a szlovén és cseh mértéket is, pedig ezek az országok lényegesen fejlettebbek nálunk. Gyakran elhangzik, hogy az adók szintje és a versenyképesség között nincs látványos összefüggés, hiszen ismerünk olyan gazdasági modelleket, amelyek magas adószinttel biztosítják a helyüket a világ élbolyában. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a magyar gazdaságszerkezet nem igazán különbözik a régió többi országától, és a versenytársaink alacsonyabb adói kisebb költségszintet jelentenek a magánszektornak. Ha eközben a magyar állam a magas adókból olyan szolgáltatásokat tudna nyújtani, amelyek versenyképességi előnyöket jelentenek, lehetne beszélni a nagy adóterhelést visszaigazoló sajátos modell jogosságáról, ilyenről azonban nem tudunk. Sőt, a versenyképesség szempontjából kulcsfontosságú területeken, a humántőke fejlesztésében (oktatás, egészségügy) kifejezetten rosszul teljesítünk.

Szerző